A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.07.12.
Magyarország hozzájuthat az uniós források jelentős részéhez.
Holnap szavaz a parlament az alaptörvény újabb módosításáról.
Az amerikai-iráni egyeztetések kudarca után ismét előtérben a harcok.
A közmédiában a jövő héten már újra indulhat a rövidebb hírszolgáltatás.
Hírek:
Magyarország hozzájuthat több ezer milliárd forintnyi forráshoz az uniós pénzügyminiszterek döntése nyomán. Kármán András megerősítette, hogy az ECOFIN-ülés volt az utolsó jogi lépés ahhoz, hogy Magyarország megkapja az uniós pénzeket. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az új kormány Európa egységét erősíti. Előzőleg a közlekedési és beruházási miniszter beszámolt arról, hogy a parlament a meghozta a korrupcióellenes intézkedéseket és az egyéb szükséges jogszabályokat, így az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon véglegesíthették a helyreállítási terv szövegét. Vitézy Dávid utalt rá, hogy az előző kormány különféle hazugságokkal vezette félre a lakosságot. Ilyen volt többek között, hogy a magyarok pénzét Ukrajna
kapta meg, aztán hogy cserébe be kellett volna engedni a migránsokat és hogy le kellett volna mondani a szuverenitásról.
Az országgyűlés holnapi újabb rendkívüli ülésén várhatóan szavaz az alaptörvény immár 17. módosításáról. Ebben szerepel többek között az, hogy megszűnik a jelenlegi államfő megbízatása. Három ciklusban korlátozzák, amíg valaki parlamenti képviselő lehet, az Alkotmánybíróságnak pedig legfeljebb 70 éves koráig lehet bárki a tagja. Eltörlik a Költségvetési Tanács vétójogát, vagyis, ha a testület nem ért egyet a költségvetéssel, az nem vezethet idő előtti parlamenti választásokhoz. Erősítik a közpénz védelmét és létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal. A javaslatokról a héten majdnem 11 órán át vitáztak a parlamentben. A Fidesz és a KDNP képviselői végül úgy döntöttek, hogy bojkottálják a további vitát és nem vesznek részt a zárószavazáson sem.
Áder János szerint veszély fenyegeti a demokráciát, miután alkotmánysértő módon akarják eltávolítani az államfőt. A volt köztársasági elnök azon a tüntetésen beszélt, amelyet „Stop önkény” címmel tartottak. A rendezvényt Orbán Viktor hirdette meg, de ő maga nem volt jelen a Sándor palota előtti demonstráción. Áder János úgy értékelte, az alaptörvény tervezett módosítása a „magyar jogállam szétverését jelenti”. Szerinte ez nem jogbiztonsághoz, hanem anarchiához vezet, és utána „bármikor, bárkivel, bármi megtörténhet Magyarországon”. A volt államfő véleményét már az előző héten is kifejtette egy tévéműsorban, ami után többször is üzentek egymásnak Magyar Péterrel. A miniszterelnök azt vetette ugyanis a szemére, hogy – idézem – igazi közpénzhorgász, miután adófizetői milliárdokon felújított villában él és milliárdos alapítványt vezet.
A miniszterelnök sikeresnek nevezte a NATO tagállamainak a hét közepén tartott ankarai csúcsértekezletét. Magyar Péter szerint az volt a legfontosabb, hogy demonstrálni tudták a szövetség egységét. Beszámolt arról, hogy több kétoldalú találkozón is részt vett. Tárgyalt a finn elnökkel, az albán miniszterelnökkel és a német kancellárral is. Mint mondta, kezet fogott az amerikai elnökkel is, aki gratulált neki választási győzelméhez. Magyar Péter bejelentette, megállapodott az ukrán államfővel. hogy rövidesen egyeztetnek. Azt még nem döntötték el, hogy ez Budapesten vagy Kijevben lesz, de utána együtt elmennek Beregszászra. Volodimir Zelenszkij külön tárgyalt Donald Trumppal is, aki közölte, hogy szándékában áll engedélyt adni Ukrajnának a Patriot rakéták gyártására.
Az Egyesült Államok érdekelt az új magyar kormánnyal való együttműködésben. Erről beszélt a Budapesten járt kétpárti kongresszusi delegáció vezetője. Jeanne Shaheen elmondta, nyílt és őszinte megbeszélést folytattak Orbán Anita külügyminiszterrel, majd az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével, valamint civil szervezetek képviselőivel. A demokrata szenátor felidézte, hogy két éve már ellátogattak Budapestre, de akkor a kormány tagjai elzárkóztak a találkozótól. Emlékeztetett arra is, hogy a szenátus külügyi bizottságában akkor aggályok merültek fel a magyar demokrácia helyzetével kapcsolatban. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között régóta fennálló kapcsolatok biztos alapot teremtenek a két ország jóviszonyához.
A Közel-Keleten a feszültség további éleződésére számítanak, miután az amerikai elnök bejelentette, hogy már érvénytelen a háború befejezését célzó megállapodás. Donald Trump a teheráni vezetést tette felelőssé, amiért eredménytelenül végződtek a múlt héten a közvetítéssel folytatott katari tárgyalások. A korábban kötött ideiglenes egyezség hatvan napos tűzszünetet írt elő, ami alatt végleg meg kellett volna állapodni. Ehelyett viszont újra harcok kezdődtek. Az Egyesült államok több hullámban támadta Iránt, amely válaszul célba vette a Bahreinben és Kuvaitban található amerikai katonai létesítményeket.
Eközben Iránban majdnem egy hetes gyászszertartás után végső nyugalomra helyezték az ország egykori első számú vezetőjét. Ali Hamenei ajatollahot még februárban, az Izrael és az Egyesült Államok által indított háború első napjaiban ölték meg egy légicsapásban. Vele együtt temették el lányát, vejét, menyét és 14 hónapos unokáját, akik ugyanakkor haltak meg. A gyászmenet az ország különböző városaiban folytatódott a héten, még Irakba is átmentek, ahol két síita szent városban, Nedzsefben és Kerbelában tartottak megemlékezéseket. Csütörtökön aztán szülővárosában, Meshedben temették el Ali Hameneit. A gyászmeneteken több millió ember vett részt, de nem volt ott Hamenei fia, Modzstaba, akit már korábban az elhunyt utódának választottak, ám február óta senki sem látta, feltehetően azért, mert az akkori támadásban súlyosan megsebesülhetett.
Izraelben a kormány és a hadsereg vezetői saját korábbi álláspontjukat látják igazolódni, miután az Egyesült Államok újra támadja Iránt. Jeruzsálemben ugyanis túl korainak tartották az ideiglenes békemegállapodást. Szerintük a teheráni vezetés nem bukott meg a háború nyomán, hanem megerősödött, és még radikálisabb lett. Úgy vélték, az iráni atomprogramot nem sikerült teljesen leállítani, ami miatt a rezsim továbbra is veszélyt jelent a térségben. Hivatkoztak arra is, hogy bár Izrael is megállapodott az irániak által támogatott siíta terrorszervezettel, a Hezbollahhal a harcok leállításáról, de ezt az egyezséget egyik oldalon sem tartották be, amiért a teheráni vezetést is felelősnek tartották.
Franciaországban a szélsőjobboldal vezetője, Marine Le Pen megerősítette, hogy indulni akar a jövő évi elnökválasztáson. A fellebbviteli bíróság ugyan másodfokon is bűnösnek találta őt az illegális pártfinanszírozás ügyében, de enyhítette büntetését, ami lehetővé teszi számára az indulást. Bár háziőrizetben kell maradnia és nyomkövetőt viselnie, viszont nem öt évre, csak 15 hónapra tiltották el a közügyektől. Ugyanakkor bebizonyosodott, 2004 és 16 között pártja több munkatársának fizetését uniós forrásokból fedezte, ami törvénytelen volt. Az 57 éves politikus közölte, helyettesével, Jordan Bardellával rövidesen elindítják kampányukat és bíznak benne, hogy nyernek. Akkor pedig Le Pen lesz az elnök és Bardella a miniszterelnök – mondta.
Nagy-Britanniában megkezdődött a kormányzó Munkáspárt vezetőválasztási eljárása. Keir Starmer azután mondott le, hogy pártja a májusi helyhatósági, majd a walesi és skóciai parlamenti választásokon súlyos vereséget szenvedett. Emiatt addigi hívei is távozásra szólították fel. Egyetlen jelölt van utódlására, Andy Burnham, Manchester volt polgármestere. Neki a hónap közepéig kell összegyűjtenie a 403 tagú alsóházi Labour-frakció minimum húsz százalékának támogatását. Megfigyelők szerint ez nem jelenthet gondot számára és így akár már két hét múlva átveheti a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget Keir Starmertől.
Itthon a Nemzeti Adó és Vámhivatal nem talált bűncselekményre utaló jeleket a márciusban elfogott ukrán pénzszállító ügyében. Mint közölték, egyelőre felfüggesztették a nyomozást, de még várják az osztrák nyomozóhatóság válaszát. Emlékezetes, hogy a NAV a Terrorelhárítási Központtal együtt hajtotta végre az akciót az úgynevezett aranykonvoj ellen. A szállítókat rövid időre őrizetbe vették, a furgonban talált pénzt és aranyrudakat pedig elkobozták, de végül visszaadták Ukrajnának. A NAV most felidézte, hogy olyan jelzést kaptak, miszerint a Magyarország területén áthaladó készpénz és arany ismeretlen eredetű. Az ügyészség azóta már nyomozást indított és Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját jogellenes fogva tartás bűntettével gyanúsítja. Felmerült az is, hogy akciót magas szintű politikai utasításra hajtották végre.
Várhatóan a jövő héten megindulhat a részleges hírszolgáltatás a közmédiában. Ezt közölték az MTVA új vezetői, miután a hét közepén leállították a hír- és közéleti műsorokat az M1 tévében és a Kossuth rádióban is. Az M1-en azóta magyar filmek és sorozatok láthatók, a rádióban pedig a Bartók rádió zenei műsorai hallhatók, várhatóan egészen augusztus közepéig. Horváth P. András megbízott vezérigazgató utasítása szerint a Petőfi, a Bartók, a Dankó és egyéb rádiós szolgáltatások rövid időre álltak le, majd a rövid hírblokkok újraindulnak. Az új vezetés kedden érkezett meg a közmédiához. Rögtön felmentették a munkavégzés alól a tévé és a rádió több vezetőjét, valamint azokat a műsorvezetőket, szerkesztőket és riportereket is, akik a kormányzati propaganda kiszolgálóivá tették a két intézményt.
Továbbra is a Nemzeti Sport felmentett főszerkesztője, Szöllősi György vezetheti a Magyar Sportújságírók Szövetségét. Így döntöttek a Lakiteleken tartott rendkívüli közgyűlésen. A szervezet tagjainak egy csoportja még májusban bizalmatlansági indítványt nyújtott be az elnökséggel szemben. Többek között azt kifogásolták, hogy súlyosan sérült a sportújságíró-szakma integritása, és elutasították, hogy a választási kampány alatt a vezetőség politikailag elköteleződött az előző kormány mellett, ami sértette a szervezet alapszabályba foglalt függetlenséget. A közgyűlésen azonban nem volt meg a vezetőség leváltásához szükséges kétharmados szavazattöbbség, így Szöllősi György és csapata maradhatott.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, egyelőre marad a kellemes nyár. Sok napsütés lesz, de gyakran megjelennek felhők is. Eső és zápor bárhol előfordulhat. Élénk, sokszor erős lesz a szél. A hőmérséklet napközben 26 és 32 fok között alakul, estére 13 és 20 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét második felében várható újra kánikula.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
