„Most már nem abban a kényelmes kegyelmi állapotban vagyunk” – Gyarmati István szerint új korszakba lépett a NATO
A Pirkadat július 10-i adásában Breuer Péter dr. Gyarmati István nagykövettel, biztonságpolitikai szakértővel, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárával beszélgetett a NATO-csúcs tapasztalatairól, a transzatlanti együttműködés magyarországi szerepéről, a védelmi kiadások emelkedéséről és az orosz–ukrán háború lehetséges fordulópontjáról. Szóba került az ankarai csúcs biztonsági készültsége, a drónok és lézerfegyverek kora, valamint az is, hogy Oroszország számára egyre nehezebb fenntartani a jelenlegi háborús állapotot.
Ötvenhatezer rendőr és lezárt utcák Ankarában
Gyarmati István az ankarai NATO-csúcs hangulatáról szólva elmondta: a helyieknek nem véletlenül tanácsolták, hogy akinek nincs dolga a városban, inkább utazzon vidékre vagy látogassa meg rokonait. A csúcs biztosítására 56 ezer rendőrt vezényeltek, az utcákat gyakran meglepetésszerűen zárták le, különösen akkor, amikor a delegációk konvojai elindultak.
A biztonsági készültséget saját példáján is érzékeltette: szállodájával szemben Emmanuel Macron francia elnök lakott, ezért a környéket rendkívül szigorúan őrizték. Mesterlövészek voltak a tetőkön, a szállodát pedig csak nagy kerülővel lehetett megközelíteni.
A NATO-csúcs így nemcsak diplomáciai esemény volt, hanem látványos biztonságpolitikai demonstráció is: a szövetség működésének egyik alapfeltétele ma már az ilyen nagyságrendű védelem.
Magyar Atlanti Tanács: civil szervezet, nem gittegylet
A beszélgetésben szóba került a Magyar Atlanti Tanács is, amelynek Gyarmati Istvánt újraválasztották főtitkárává. Az elnök Eörsi Gergely lett, az alelnökök pedig Hugyecz Márton és Barta Dániel. Gyarmati szerint az elnökség összetétele széles, és a szervezet egyik fontos sajátossága, hogy különböző politikai irányzatok képviselői is együtt tudnak benne dolgozni.
„Ez az a kevés szervezet, ahol korábban is, meg most is összefért mindenki, aki vallja azt, hogy az észak-atlanti értékek és az észak-atlanti együttműködés fontos Magyarország számára” – mondta.
A tanács civil szervezetként működik. Antall József kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse a közvélemény tájékoztatását és meggyőzését Magyarország NATO-tagságának fontosságáról. A tagság 1999-ben megvalósult, majd a szervezet tevékenysége egy időre elcsendesedett. Most azonban újra előtérbe került, mert a biztonság kérdése ismét közvetlen fenyegetésekhez kapcsolódik.
Vége a kényelmes korszaknak
Gyarmati István szerint a korábbi időszakot sokáig az jellemezte, hogy a NATO-tagság biztonságot adott, miközben a társadalomnak nem kellett különösebben foglalkoznia a védelempolitikával, és nem kellett sok pénzt sem költenie rá.
Ez most megváltozott. „Most már nem az a kényelmes kegyelmi állapotban vagyunk, mint korábban” – fogalmazott. Szerinte most foglalkozni kell a biztonsággal, és sokkal több pénzt kell védelmi célokra fordítani.
A NATO-tagállamok ezért emelik katonai költségvetésüket. Gyarmati szerint még azok az országok is mozdulnak, amelyek korábban vonakodtak. Spanyolország például nem lelkesedett a kiadások növeléséért, de végül elérte a GDP 2 százalékos szintjét.
Drónok, rakéták, lézerek és mesterséges intelligencia
A haditechnikai változásokról beszélve Gyarmati István azt mondta: jelenleg átmenetileg a támadó fegyverek kora látszik erősebbnek. A védekezés sokkal nehezebb és drágább lett. Egy néhány ezer dolláros drón elhárítására akár több tízezer vagy százezer dollár értékű rakétát kell kilőni, ami aránytalan költségviszonyt teremt.
Szerinte az egyensúly akkor állhat helyre, ha a lézerfegyverek hadrendbe állnak. Izraelnek már van ilyen prototípusa, az amerikai haditengerészet pedig már használ lézerfegyvereket, de ezek még nem jelentenek teljes körű megoldást.
A NATO fejlesztési fókusza ma a mélységi csapásmérő eszközök, drónok, rakéták, valamint ezek elhárításához szükséges rendszerek irányába mutat. Ehhez földi, tengeri, légi és űrbeli eszközökre is szükség van. Gyarmati hangsúlyozta: mindez rendkívül drága, bonyolult és high-tech terület, amelybe a mesterséges intelligencia is egyre inkább beépül.
Politikai különbségek, atlanti konszenzus
Breuer Péter arról is kérdezte vendégét, hogyan működik a Magyar Atlanti Tanács egy olyan politikai környezetben, ahol nagyok a pártok közötti különbségek. Gyarmati István szerint a NATO-val kapcsolatban továbbra is viszonylag széles konszenzus van. A Mi Hazánk nincs jelen a szervezetben, mert nem vallja magáénak a transzatlanti értékeket, de a parlament többi jelentős politikai szereplője képviselteti magát.
A külügyi bizottság elnöke és alelnöke is tagja az elnökségnek. Gyarmati külön kiemelte, hogy a tiszás elnök és a fideszes alelnök jól együtt tud dolgozni. Szerinte a demokráciában természetes, hogy nem mindig értünk egyet, de a vitát nem kell ellenségeskedésként kezelni.
Ukrajna: frontvonal menti demarkáció lehet a legkevésbé rossz forgatókönyv
Az orosz–ukrán háború kapcsán Gyarmati István úgy látja, a konfliktus olyan csomóponthoz érkezik, ahol Vlagyimir Putyinnak döntenie kell: fegyverszünet felé mozdul, vagy az eszkaláció irányába. A jelenlegi állapot szerinte Oroszország számára sem tartható hosszú távon, mert óriási katonai és gazdasági veszteségeket szenvednek.
A legreálisabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén húzódhatna egy demarkációs vonal. Ez nem lenne jó megoldás, inkább a legkevésbé rossz változat. Azt kevésbé tartja elképzelhetőnek, hogy Oroszország kivonuljon az általa elfoglalt területekről, ugyanakkor abban is kételkedik, hogy Ukrajna elfogadná, ha Moszkva további területeket követelne a Donyeck-medencében.
A Krím ellátása és az orosz üzemanyaghiány
Gyarmati István szerint az ukránok egyik fontos célja most a Krím ellátásának ellehetetlenítése, és ebben már komoly sikereket értek el. Az ukrán mélységi csapások egyre távolabbi célpontokat érnek el: a legutóbbi olajfinomító elleni támadás 2700 kilométerre volt az ukrán határtól.
Ez különösen érzékenyen érinti Oroszországot. Gyarmati szerint Oroszországban egyre inkább üzemanyaghiány alakul ki, sőt elképzelhető, hogy a következő hónapokban üzemanyagot kell importálniuk. Ez súlyos jelzés egy olyan országnál, amely hagyományosan energiaexportőrként jelenik meg a világpiacon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
