„Az ördög mindig a részletekben van” – Kis-Benedek József szerint a hormuzi megállapodás még csak törékeny kezdet
A Pirkadat június 19-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés az Egyesült Államok és Irán között formálódó megállapodásról, a Hormuzi-szoros újranyitásáról, az iráni atomprogramról, Izrael biztonsági dilemmáiról, valamint az öböl menti országok szerepéről szólt. Kis-Benedek szerint a mostani egyetértési nyilatkozat minden érintettnek adhat időt, de még messze nem jelent végleges rendezést.
A szoros megnyitása nem megy egyik napról a másikra
A beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy Donald Trump és Irán megállapodás közelébe jutott, és a hírek szerint a Hormuzi-szoros újra szabaddá válhat. Kis-Benedek József szerint a legtöbb szereplő jól járhat azzal, ha a szoros megnyílik, de ez nem azonnali folyamat.
A legfontosabb feladat az aknamentesítés. Ha ezt Irán nem hajtja végre, akkor az amerikaiaknak kellene beszállniuk, de Kis-Benedek szerint ehhez sem sok eszközük, sem különösebb tapasztalatuk nincs. Ezért irreálisnak tartja azokat az amerikai várakozásokat, amelyek szerint 48 óra alatt megtisztítható lenne a térség.
A tűzszüneti helyzet ugyanakkor elengedhetetlen feltétel. Aknamentesíteni csak akkor lehet, ha közben nem lövik a területet. Ezért már az is eredmény, ha a harcok intenzitása csökken, és a felek legalább átmenetileg nyugodtabb körülmények között dolgozhatnak.
Nem szerződés, hanem szándéknyilatkozat
Kis-Benedek hangsúlyozta: amit most aláírnak, az nem végleges békeszerződés és nem részletes megállapodás, hanem egyetértési nyilatkozat. Angolul memorandum of understandingnek nevezik, vagyis arról szól, hogy a felek elvileg megegyeztek a kérdések rendezésének szándékában.
Erre hatvan napot jelöltek ki. Ez alatt kellene olyan konkrétumokat kidolgozni, amelyek már valóban lezárhatják vagy legalább tartósan kezelhetővé tehetik a konfliktust.
„Megegyeztünk abban, hogy rendezzük a kérdést, és erre kijelöltek 60 napot” – foglalta össze a szakértő.
A dokumentum aláírása Genfben várható, és Kis-Benedek szerint a gyakorlati végrehajtás bizonyos elemei már meg is kezdődtek.
Az olajpiac fellélegezhet
A Hormuzi-szoros megnyitása nemcsak a térségnek, hanem a távolabbi régióknak is fontos. A világpiaci olajárak már reagáltak a várható enyhülésre, és Magyarországon is érzékelhető lehet a hatás.
Kis-Benedek arra utalt, hogy a korábbi korlátozó intézkedések kivezetése is összefügghet azzal, hogy az olajár kedvezőbben alakul. A szoros újranyitása tehát gazdasági szempontból széles körben pozitív fejlemény lehet.
A kérdés az, hogy a politikai és katonai feltételek valóban megteremtik-e azt a biztonságot, amely mellett a hajózás újraindulhat.
Izrael a bizonytalanság vesztese lehet
A megállapodásnak van olyan szereplője, amely Kis-Benedek szerint egyelőre nem feltétlenül jár jól: Izrael. Nem elsősorban az olajár miatt, hanem azért, mert az iráni atomprogram kérdése még nem rendeződött.
Irán korábban is többször kijelentette, hogy nem akar atomfegyvert, de a szakértő szerint a gyakorlat mást mutatott. Az eddigi fejlesztések iránya és a műholdfelvételek nem bizonyítják egyértelműen, hogy az atomprogram valóban befejeződött volna.
Izrael ezért garanciákat akar. A hatvan napos tárgyalási időszakban tisztázni kellene, mi történik a dúsított uránnal, ki ellenőrzi a folyamatot, megsemmisítik-e, elszállítják-e, és milyen nemzetközi ellenőrzési rendszer jön létre.
„Az ördög mindig a részletekben van” – mondta Kis-Benedek.
Hezbollah, Dél-Libanon és az izraeli kivonulás
A rendezési csomag egyik érzékeny pontja a Hezbollah és Dél-Libanon ügye. Az iráni oldal álláspontja szerint Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt dél-libanoni területekről, és be kell fejeznie a Hezbollah elleni támadásokat. Izrael részéről azonban ez egyelőre nem látszik kész döntésnek.
Kis-Benedek szerint Izrael számára a kivonulás nemcsak politikai, hanem biztonsági kérdés is. Az izraeli erők áttelepítése, majd esetleges visszavonása költséges és kockázatos. Ha a Hezbollah akár néhány rakétát vagy drónt indít Izrael ellen, az egész megállapodási folyamat már az előkészítési szakaszban megbukhat.
A szakértő szerint a Hezbollah mozgását nem lehet önmagában vizsgálni, mert Irán instrukciói meghatározóak lehetnek. Ezért nem elég Izraellel vagy a Hezbollahhal külön-külön foglalkozni: a garanciák középpontjában Irán tényleges magatartása áll.
Amerika és Izrael kapcsolata megmarad, de viták lesznek
M. Kende Péter arra kérdezett rá, hogy a megállapodás miként érintheti az amerikai–izraeli viszonyt. Kis-Benedek szerint a két ország kapcsolata alapvetően megmarad, és az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Izraelt.
Ugyanakkor vannak vitás kérdések, amelyeket rendezni kell. Amerikai delegáció indul Izraelbe, és a szakértő szerint ott valamilyen egyezségnek kell születnie. Izrael garanciákat akar, az Egyesült Államok pedig azt szeretné, hogy a tűzszüneti és megállapodási folyamat ne omoljon össze.
Kis-Benedek szerint nem szabad túlhangsúlyozni a feszültséget, de azt sem lehet tagadni, hogy a hangsúlyok eltolódhatnak. Jeruzsálem számára különösen kényes, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben biztonsági szempontból engednie kell, miközben Irán ellenőrzése nem elég erős.
Izraeli belpolitika: a megállapodás a választásra is hat
A beszélgetésben szóba került az izraeli belpolitika is. Kis-Benedek szerint a folyamat nagyon erősen befolyásolhatja az októberi választásokat. Izraelen belül is megosztottak a pártok, és a kormányon belül is komoly ellentétek vannak.
A szakértő szerint először Izraelen belül kellene egységes álláspontot kialakítani. Ez legalább olyan nehéz feladat lehet, mint az Irán és az Egyesült Államok közötti megállapodás.
Benjamin Netanjahu számára a folyamat politikai túlélési kérdés is. Ha a hatvan napos időszak elhúzódik, vagy a végleges megállapodás aláírása későbbre csúszik, az akár azt is jelentheti, hogy már más izraeli miniszterelnök írja alá a dokumentumot.
Irán pénze és az amerikai vita
Az Egyesült Államokon belül is vannak nyitott kérdések. Ilyen az iráni pénzeszközök felszabadítása. Kis-Benedek szerint Irán azt kéri, hogy a külföldön lekötött pénzekhez hozzáférhessen, miközben Amerikában még a republikánus oldalon belül is vannak, akik ezt ellenzik.
Felmerült egy 24 milliárd dolláros összeg felszabadítása is, de ez politikailag érzékeny ügy. A szakértő szerint ez is mutatja, mennyi részletet kell még tisztázni, mielőtt valódi zárómegállapodásról lehet beszélni.
Szaúd-Arábia és az öböl menti országok
Az utolsó kérdés az öböl menti államok szerepére vonatkozott. Kis-Benedek szerint Szaúd-Arábia és a többi öböl menti ország egyértelműen érdekelt abban, hogy véget érjen a háborús helyzet. Nem akarnak konfliktust Iránnal, különösen nem az olajlétesítményeik és infrastruktúrájuk ellen.
Már elindult egy olyan folyamat, amelyben ezek az országok kétoldalú megállapodásokat kötnének Iránnal arról, hogy Teherán nem támadja őket. Ha ilyen megállapodások születnek, azok a nagyobb rendezés szerves részei lehetnek.
A végső dokumentumban ezért nemcsak az Egyesült Államok és Irán viszonyát kell rendezni, hanem azt is, hogy Irán ne támadja az öböl menti országokat, az Egyesült Államok ne indítson támadást Irán ellen, Irán pedig ne támadja a térségben lévő amerikai érdekeket.
Hatvan nap, sok nyitott kérdés
Kis-Benedek József szerint a mostani megállapodási folyamat fontos és kedvező irányba mutat, de nem szabad kész békeként kezelni. A Hormuzi-szoros megnyitása, az aknamentesítés, az iráni atomprogram ellenőrzése, Izrael biztonsági garanciái, a Hezbollah szerepe, az amerikai belpolitikai viták és az öböl menti államok különmegállapodásai mind nyitott kérdések.
A hatvan nap esélyt adhat a rendezésre, de nem garantálja azt. A szakértő szerint a szándék látható, az érdekek viszont sok ponton ellentétesek. A következő hetek döntik el, hogy az egyetértési nyilatkozat valódi megállapodássá válik-e, vagy csak újabb törékeny átmenet marad a Közel-Kelet hosszú válságsorozatában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
