Pirkadat: Szepesfalvy Anna

„Nem bizalmi kérdés, hanem felelősségvállalás” – Szepesfalvy Anna szerint a Tiszának végre be kellene ülnie Budapest irányításába

A Pirkadat június 19-i adásában Breuer Péter vendége Szepesfalvy Anna, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja volt. A beszélgetés Budapest pénzügyi helyzetéről, a szolidaritási hozzájárulás elhalasztásáról, a főpolgármester-helyettes hiányáról, a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom fővárosi szerepéről, valamint a taxitarifák, az önkormányzati finanszírozás és Budapest kerületi rendszere körüli vitákról szólt. Szepesfalvy szerint a fővárosban most az lenne a döntő kérdés, ki vállal valódi politikai felelősséget a működésért.

Haladék van, konszolidáció még nincs

A beszélgetés elején a főváros szolidaritási hozzájárulásának ügyéről volt szó. Szepesfalvy Anna szerint érdekes helyzet állt elő: a Tisza-frakció korábban maga kérte, hogy csak fél évre fogadjanak el költségvetést, mert azzal számoltak, hogy az új kormány már rendezni fogja Budapest pénzügyeit.

A kormányváltás megtörtént, a fél éves költségvetési időszak a végéhez közeledik, de a főváros és a kormány közötti átfogó pénzügyi megállapodás még nem született meg. A haladék tehát fontos, de Szepesfalvy szerint nem jelent valódi konszolidációt.

A helyzetet szerinte az is bonyolítja, hogy az önkormányzati finanszírozás problémája nem új ügy. Már az előző ciklusban is felmerült, hogy a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását újra kellene rendezni.

Kötelező feladatok, közlekedés, közvilágítás

Szepesfalvy felidézte, hogy az önkormányzatok egyik legfontosabb gondja a kötelező feladatok pénzügyi fedezete. Ide tartozik például a temetők működtetése, a közvilágítás, Budapesten pedig kiemelten a közösségi közlekedés.

A 2011–2013 körüli önkormányzati adósságrendezés után feladatfinanszírozásra állt át a rendszer, amely Szepesfalvy szerint 2022-ig nagyjából egyensúlyban volt. A pandémia, az energiaválság és az infláció azonban kibillentette ezt az egyensúlyt.

Úgy látja, ha a kötelező feladatok finanszírozását sikerülne rendezni, az mozgásteret adna az önkormányzatoknak más viták, például a szolidaritási hozzájárulás tárgyalásához is.

„Leginkább mi nincs a kasszában”

Breuer Péter arra kérdezett rá, tudható-e pontosan, mennyi pénz van a főváros kasszájában. Szepesfalvy úgy fogalmazott: inkább az látszik, mi nincs benne. Kiss Ambrus korábbi nyilatkozatára utalva ő is a nagyjából mínusz 49 milliárdos helyzetet említette.

Szerinte azonban a pénzügyi számok mellett legalább ilyen fontos, hogyan fog működni a közgyűlés a megváltozott politikai erőtérben. Úgy látja, a Tisza-frakció és a Podmaniczky Mozgalom között korábban csak informális együttműködés volt, de Vitézy Dávid miniszteri szerepvállalása után ez a kapcsolat politikailag formálisabbá vált.

A Tiszának Szepesfalvy szerint felelősséget kellene vállalnia

Szepesfalvy szerint a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom együtt ma a legnagyobb politikai erő a Fővárosi Közgyűlésben, még akkor is, ha nincs egyértelmű többségük. Úgy véli, a Tiszára szavazók jelentős része Karácsony Gergelyt támogatta főpolgármesterként, de azt várta, hogy a mögötte álló pártpolitikai háttér megváltozzon.

Ehhez képest Szepesfalvy szerint a Tisza-frakció „őfelsége ellenzékeként” működik, és a Podmaniczky Mozgalommal együtt sem vállal elég nyílt felelősséget.

A főpolgármester-helyettes hiányát törvénytelen működésnek nevezte, és úgy látja: a helyzet természetes feloldása az lenne, ha a Tisza jelölne helyettest.

„Nem bizalmi kérdés, hanem felelősségvállalási kérdés” – mondta.

A főpolgármester-helyettes mindent láthatna

Szepesfalvy szerint a Tisza egyik visszatérő állítása, hogy a főváros működése nem elég átlátható. Ezzel ő maga is egyetért: úgy látja, a közgyűlés kevés információt kap a város és a fővárosi cégek működéséről.

Szerinte éppen ezért lenne logikus, hogy a Tisza adjon általános főpolgármester-helyettest. Egy ilyen pozícióban ugyanis rá lehetne látni a folyamatokra, az uniós források felhasználására, a városi cégekre és a kormány–főváros egyeztetésekre is.

A bizalomhiányra hivatkozást nem tartja elégséges érvnek. Szerinte ha valaki ellenőrizni akar, annak be kell ülnie oda, ahol az információhoz és a döntési folyamatokhoz hozzáfér.

Kevés információ, sok közérdekű adatigénylés

A kormány és Budapest közötti tárgyalásokról Szepesfalvy szerint az ellenzéki képviselők keveset tudnak. Úgy látja, a főpolgármester nem kényezteti el őket tájékoztatással, sok információhoz csak közérdekű adatigénylésekkel vagy képviselői kérdésekkel lehet hozzájutni.

Ezt különösen ellentmondásosnak tartja ahhoz képest, hogy a főpolgármester nyilvánosan együttműködésről beszél. Példaként a költségvetés féléves felülvizsgálatát említette, amelyet szerinte előzetesen érdemes lett volna egyeztetni a frakciókkal.

Taxitarifa: 18 százalékos emelési javaslat

A beszélgetés egyik konkrét várospolitikai ügye a taxitarifa volt. Szepesfalvy elmondta, hogy a kérdés már többször visszakerült a közgyűlés elé, de eddig nem sikerült megnyugtató döntést hozni.

Korábban a városvezetés egy közel 30 százalékos emelési javaslatot hozott, amit ő túl magasnak tartott. Már akkor is inkább 16–18 százalék körüli kompromisszumot látott volna méltányosnak.

Később leült a taxis érdekvédelmi szervezetekkel, és azt javasolta nekik, próbáljanak egységes álláspontra jutni. Ez végül megtörtént: a szervezetek egységesen 18 százalékos emelési kérelmet fogalmaztak meg.

„A legvégén ennek egy családapa van”

Szepesfalvy szerint a taxis ügy valóban „méhkaptár”, de a vita végén nem szabad elfelejteni, hogy sok sofőr ebből tartja el a családját. Az infláció, a megélhetési költségek emelkedése és a hosszú munkaidő miatt szerinte méltányolható a kérésük.

Azt is hangsúlyozta, hogy az utasoknak sem érdekük, ha egy taxis heti 60 órát ül a forgalomban, mert ez hosszú távon biztonsági kérdés is lehet.

Szepesfalvy előterjesztést adott be az egységes taxis javaslat alapján, és arra számít, hogy a közgyűlés jövő pénteken tárgyalni fogja az ügyet. Úgy látja, a Tiszának és a Podmaniczky Mozgalomnak ebben a kérdésben is állást kellene foglalnia, nem elég egyszerűen leszavazni a javaslatokat.

Önkormányzati rendszer: csak konszenzussal

A beszélgetés végén Breuer Péter arról kérdezte, elképzelhető-e Budapest önkormányzati rendszerének átalakítása, például a kerületi struktúra újragondolása. Szepesfalvy szerint ez a kérdés az elmúlt 16 évben időről időre felmerült, de soha nem alakult ki mögötte társadalmi vagy politikai konszenzus.

Úgy fogalmazott: a város és az ország is akkor működik jól, ha képes kompromisszumokat kötni. Egy ekkora átalakítást nem lehet felülről, pusztán kétharmados erővel rákényszeríteni a városra.

Szerinte Budapest éppen attól színes és élhető, hogy erős helyi identitásai vannak. Budafok, Soroksár, Újpest, Kelenföld vagy Albertfalva mind saját közösségi világot jelent. Ha ezek önkormányzási lehetőségét csorbítanák, azzal a helyi közösségek és végső soron egész Budapest is szegényebb lenne.

A fővárosi politika tétje: ki ül be a felelősségbe?

Szepesfalvy Anna szerint Budapest jelenlegi helyzetében nem elég kívülről kritizálni a folyamatokat. A pénzügyi válság, a főpolgármester-helyettes hiánya, az átláthatósági viták, a taxis ügy és a kerületi rendszer jövője mind ugyanarra a kérdésre vezetnek vissza: ki vállalja a döntések felelősségét?

A Fidesz–KDNP képviselője szerint a Tiszának most megvan a politikai súlya ahhoz, hogy ne csak ellenőrizzen és bíráljon, hanem tényleges irányítási szerepet is vállaljon. Budapest következő hónapjai részben arról szólnak majd, hogy a közgyűlés új erőviszonyai működő városkormányzássá tudnak-e alakulni.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.