„Az Európai Unió körül fogy a levegő” – Hortay Olivér szerint az olajár esése még nem jelenti a válság végét
A Pirkadat június 18-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég egyik vezetője volt. A beszélgetés a közel-keleti megállapodás energiapiaci hatásairól, a Hormuzi-szoros újranyitásának bizonytalanságairól, az európai orosz energiafüggés felszámolásának kockázatairól, az amerikai LNG és az uniós metánszabályozás konfliktusáról, valamint Paks jövőjéről szólt. Hortay szerint a piac most optimistán reagál, de a politikai bejelentések mögött még rengeteg tisztázatlan részlet van.
Az olajár már a békét árazza
Breuer Péter azzal indított, hogy aki reggel csak a hírekre pillantott, könnyen azt hihette: kitört a világbéke a Közel-Keleten, Amerika megállapodott Iránnal, és hamarosan a benzinkutaknál is érezhető lesz a fordulat.
Hortay Olivér szerint a piac valóban nagyon pozitívan reagált. A beszélgetés előtt a Brent típusú nyersolaj ára 78 dollár körül járt hordónként, miközben az iráni háború előtt 73 dollárról indult. Ez már nincs messze a konfliktus előtti árszinttől.
A piac jelentős része arra számít, hogy a Trump elnök által aláírt, Irán által várhatóan pénteken jóváhagyandó megállapodás nyomán gyorsan megnyílhat a Hormuzi-szoros. Ha ez megtörténik, a szorosnál veszteglő több mint háromszáz hajó egyszerre hozhatna nagy mennyiségű olajat a világpiacra.
A megállapodás tartalma még homályos
Hortay ugyanakkor óvatosan értékeli a fejleményeket. Szerinte több bizonytalansági szint is van. Az első maga a megállapodás: hivatalos információ még nincs arról, pontosan mi szerepel benne.
A legutóbbi hírek alapján inkább szándéknyilatkozatról lehet szó, amely hatvan nappal meghosszabbítja a tűzszünetet. Ez alatt kellene a feleknek megállapodniuk azokban a kérdésekben, amelyekben korábban sem tudtak előrelépni: Irán nukleáris programjáról, az esetleges pénzügyi kompenzációról, valamint a szankciók sorsáról.
A helyzetet jól mutatja, hogy az amerikai alelnök szerint Irán „egy fillért sem” kap, míg iráni nyilatkozatok 300 milliárd dolláros amerikai kifizetésről beszélnek. Hortay szerint ezek az ellentmondások azt jelzik, hogy a politikai kommunikáció és a megállapodás tényleges tartalma között nagy lehet a távolság.
Hormuzi-szoros: aknák, biztosítók, logisztika
A második nagy bizonytalanság a Hormuzi-szoros újranyitása. Nemcsak az a kérdés, hogy Irán valóban megnyitja-e az útvonalat, hanem az is, milyen időtávon válhat újra biztonságossá a hajózás.
Hortay emlékeztetett: az elmúlt napokban továbbra is drónok repkedtek a szoros felett, miközben az Egyesült Államok már kiengedett három iráni hajót. Nem világos, milyen mértékben aknásította el Irán az útvonalat, ahogyan az sem, hogy a biztosítótársaságok mikortól vállalják érdemi áron a kereskedelmi hajók biztosítását.
Ha a hajózási társaságok kockázatosnak ítélik a térséget, önmagában a politikai nyilatkozat kevés lesz. A több száz hajó ki- és beengedése ráadásul logisztikai kihívás is: nem elég megnyitni a szorost, működtetni is kell a forgalmat.
Európa és az orosz energia: a leválás menetrendje
Breuer Péter a beszélgetésben az orosz energiafüggés kérdését is felvetette. Hortay szerint a jelenlegi uniós szabályok és iránymutatások alapján a tagállamoknak 2027 végéig teljesen le kellene válniuk az orosz energiahordozókról.
A földgáz esetében már van elfogadott menetrend. Az azonnali szerződések most is tilalom alá esnek, a hosszú távú cseppfolyósított földgázszerződések jövő év elejétől, a hosszú távú vezetékes beszerzések pedig jövő év szeptemberétől lennének tiltottak.
Az olaj esetében a tagállamoknak most kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak, milyen ütemben vállalják a 2027 végéig tartó kivezetést. Ez alapján készülhet a gázhoz hasonló uniós menetrend.
Politikai jelszavak kontra energiapiaci realitás
Hortay szerint a mostani világpiaci környezetben még kevésbé ésszerű teljesen leválni az orosz energiáról, mint korábban. A közel-keleti kockázatok nőttek, az európai energiaellátás alternatív forrásai pedig korlátozottak.
Külön bírálta azokat a politikai kijelentéseket, amelyek szerint Európa soha többé egyetlen molekula orosz olajat vagy gázt sem akar látni a piacán. Szerinte ezek politikai állítások, szakmai alapon nehezen védhetők.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Európai Unió egyre több konfliktust vállal az Egyesült Államokkal is. A metánszabályozásról szóló döntés például komoly hatással lehet az amerikai cseppfolyósított földgáz európai exportjára.
Amerikai LNG: túl szigorú uniós szabályok jöhetnek
Hortay szerint ha az Európai Bizottság szigorú metánkibocsátási normákat ír elő az amerikai LNG-beszállítóknak, azok könnyen más piacokra irányíthatják át a szállítmányaikat. Egyszerűen azért, mert az uniós előírásokat nem tudnák teljesíteni, vagy csak aránytalan költséggel.
Norvégia közben jelezte, hogy rövid távon nem tudja növelni gázszállítási kapacitását, legkorábban 2027–2028 körül lehet többlet. Más térségekből pedig csak kockázatosan és kis mennyiségben lehet pluszforráshoz jutni.
„Az Európai Unió körül fogy a levegő” – fogalmazott Hortay.
Szerinte mindez újra napirendre hozza a kérdést: érdemes-e enyhíteni a szankciós politikán, ahogyan azt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más országok már megtették bizonyos területeken.
Versenyképesség és energiaár
Hortay úgy látja, az európai versenyképességi probléma szorosan összefügg az energiaköltségekkel. A kontinens ipara nehéz helyzetben van, és a magas energiaárak közvetlenül rontják a vállalatok versenyhelyzetét.
A következő uniós csúcson szerinte markánsan előkerülhet a kérdés, hogy a szankciós politika, az orosz energiáról való gyors leválás és a szigorodó szabályozás milyen gazdasági árat jelent Európának.
Paks: hosszabbítás és felülvizsgálat
A beszélgetés végén Breuer Péter Paks ügyét hozta szóba: az egyik atomerőművi blokk hosszabbításra vár, Paks II. esetében pedig már elkezdődött a betonozás. A kérdés az volt, az új kormány foglalkozott-e már érdemben a projekttel, és kiderült-e bármi a titkosított szerződésekből.
Hortay szerint a bizottsági meghallgatás óta új információ nem érkezett. A meghallgatáson Kapitány István új energiaügyi és gazdasági miniszter azt mondta, hogy alaposan felülvizsgálják a Paks II. szerződését. Az orosz fél erre úgy reagált, hogy kész minden információt a kormány rendelkezésére bocsátani.
Az üzemidő-hosszabbítás ügyében Hortay úgy látja, az új kormány is elkötelezett a korábban megkezdett folyamat folytatása mellett. Ha egy atomerőmű műszakilag alkalmas a működésre, akkor nem éri meg észszerűtlenül bezárni.
A kockázatokat inkább a bővítés körül látja, főként a szerződés felülvizsgálata miatt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
