„Betölthetetlen űrt hagy maga után” – Szabó György a főrabbi emlékéről, a túlélők támogatásáról és Kórách lázadásáról
A Pirkadat június 18-i adásában Breuer Péter vendége Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, a Mazsök elnöke volt. A beszélgetés a nemrég elhunyt főrabbi emlékével indult, majd a magyar zsidó közösség jelenlegi helyzetéről, a holokauszttúlélők támogatásáról, a civil szervezetek finanszírozásáról és a heti tórai szakasz, Kórách történetének tanulságairól szólt. A műsor végén Izrael aktuális belső feszültségei is előkerültek, különösen azok a képek, amelyeken zsidó tüntetőkkel szemben alkalmaztak rendőri erőszakot.
Egy főrabbi elvesztése
Breuer Péter azzal kezdte a beszélgetést, hogy a múlt héten eltemették a magyar rabbinikus testület egyik doyenjét. Szabó György szerint a főrabbi halála nagy veszteség a magyar zsidó közösség számára.
Gyerekkori emlékei helyett inkább felnőttkori találkozásait idézte fel: azokat az alkalmakat, amikor különböző helyszíneken hallgatta a főrabbi „zseniális beszédeit”. Külön említette a holokauszt 80. évfordulójához kapcsolódó parlamenti megemlékezést, ahol nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a zsidó közösség részéről ketten szólalhattak fel.
„Az ő bölcsessége, az ő szavai nagyon fognak hiányozni” – mondta Szabó, hozzátéve, hogy elvesztése betölthetetlen űrt hagy a magyar zsidó közösségben.
A magyar zsidó közösség helyzete
Breuer Péter arra kérdezett rá, hol tart ma a magyar zsidó társadalom a rendszerváltás után. Szabó György úgy látja, hogy a zsidóság politikai és kulturális helyzete a magyar társadalomban soha nem volt ennyire jó.
Kiemelte a szabadságérzetet és a biztonságérzetet, amelyek szerinte alapvetőek a közösségi élet szempontjából. Ugyanakkor hozzátette: vannak javítandó területek. Ezek közé sorolta a zsidó civil szervezetek támogatási rendszerének újragondolását és átdolgozását.
Szerinte a civil szervezeteknek több energiára, stabilabb támogatásra és jobb működési feltételekre volna szükségük ahhoz, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni.
Túlélők: nem rajtuk kell levezetni a vitákat
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része a holokauszttúlélők helyzetéről szólt. Szabó György szerint ma Magyarországon alig 2700 holokauszttúlélő él. Az utóbbi időben sok kritika érkezett az ellátásukkal kapcsolatban, különösen amiatt, hogy egyes juttatásokat elvonnak vagy csökkentenek.
Szabó ezt elfogadhatatlannak nevezte.
„Mindenféle anyagi és mondvacsinált indokok nem jelenthetik azt, hogy a holokauszttúlélők támogatását csökkentik” – fogalmazott.
A források kapcsán a Claims Conference szerepét említette, amellyel saját bevallása szerint régóta vitás a viszonya, elsősorban a pénzek elosztása miatt. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha szervezetek között konfliktusok vannak, azoknak nem a túlélőkön kell lecsapódniuk.
Intézményi felelősség és Mazsök-feladatok
Breuer Péter azt kérdezte, a Mazsök vagy más civil szervezetek miben tudnak segíteni a túlélőknek. Szabó szerint erkölcsi értelemben ez mindenkinek feladata, intézményesen azonban minden szervezetnek megvan a maga felelősségi köre.
A Mazsök feladata a havi életjáradék biztosítása, amely 1997 óta folyamatosan és változatlanul működik. A holokauszttúlélők intézményes gondozása elsősorban más szervezetekre, például a Mazs Alapítványra és a Szeretetkórházra hárul.
Szabó nem kívánta minősíteni ezeknek a szervezeteknek a belső működését, de azt világossá tette: nem tartja elfogadhatónak, ha 80 év fölötti emberek juttatásait negatívan befolyásolják.
Kórách heti szakasza: lázadás Mózes és Áron ellen
A beszélgetés második fele a heti tórai szakaszról szólt. Szabó György elmondta, hogy Kórách szakasza az egyik legismertebb lázadás története: Kórách, Mózes unokatestvére, valamint Dátán és más követők kérdőre vonják Mózes és Áron vezetésének jogosságát.
A lázadásnak már az előző heti szakaszban is volt előzménye, amikor a kémek történetében a nép megkérdőjelezte Mózes vezetését és az Örökkévaló ígéretét. A Kórách-szakaszban a kétely új formában tér vissza: 250 tekintélyes ember áll Kórách mellé, és Áron főpapi szerepét is vitatják.
Mózes másnap reggelre hívja össze őket, és azt mondja: ha Kórách és társai természetes módon bűnhődnek meg, akkor lehet alapja a kételynek. Ha azonban az Örökkévaló megnyitja a földet, és az nyeli el őket, akkor egyértelművé válik Mózes és Áron küldetése. A történetben ez történik: a föld megnyílik, és elnyeli Kóráchot, Dátánt és követőiket.
Áron botja és a vezetés igazolása
A lázadás után a nép továbbra is kétségbe vonja a vezetést, ezért újabb csapás, járvány tör ki. Szabó elmondása szerint Áron akadályozza meg a tömeges pusztulást, bár így is 14 ezer áldozata van a járványnak.
Ezután következik Áron botjának története. Minden törzs beviszi a botját a szentélybe, és annak a törzsnek a vezetője nyeri el a főpapi jog igazolását, amelynek botja kivirágzik. A történetben Áron botja virágzik ki, ezzel az Örökkévaló újra megerősíti az ő főpapi szerepét.
Szabó a Vasvári Pál utcai zsinagógában 7:40-kor tart tanítást erről a szakaszról.
Kórách zseni volt-e?
Breuer Péter felvetette, vajon Kórách zseni volt-e. Szabó szerint ezt nem lehet ilyen egyszerűen eldönteni. A történet inkább arról szól, hogy minden vezetőnek vannak ellenlábasai, és minden vezetésnek újra és újra bizonyítania kell az alkalmasságát.
A Tóra ezekben a szakaszokban folyamatosan figyelmeztet az Örökkévalóhoz való hűségre, még akkor is, amikor a döntéseket nem értjük. A nép látja Mózes kapcsolatát az Örökkévalóval, mégis kétségei vannak. Ez a kétely, lázadás és visszarendeződés ritmusa több egymást követő szakaszban is megjelenik.
Izrael: fájdalmas képek és rendőri túlkapás
A beszélgetés végén Breuer Péter Izrael aktuális belső konfliktusaira utalt. A kérdés mögött azok a képek álltak, amelyeken zsidó embereket zsidó rendőrök vernek tüntetéseken. Szabó György ezt erős rendőri túlkapásnak nevezte.
Azt mondta, még akkor is, ha a tüntetők követelése vagy álláspontja nem jogos vagy nem legitim, az a rendőri erőszak, amely a felvételeken látható volt, elfogadhatatlan.
„Ilyennek nem lenne szabad megtörténnie” – fogalmazott.
Különösen fájdalmasnak tartotta, hogy más, hasonló jelentőségű baloldali tüntetéseken szerinte nem csattant gumibot és nem lőttek könnygázgránátot, míg ezekben az esetekben a rendőrség nagy brutalitással lépett fel.
Közösségi felelősség, tórai tanulság, mai feszültségek
Az adás három nagy témát kötött össze: a magyar zsidó közösség emlékezetét, a túlélők iránti intézményi felelősséget és a vezetés elleni lázadás tórai történetét. Szabó György szerint a közösség helyzete ma történelmi összevetésben kedvező, de ez nem jelenti azt, hogy ne volna feladat: a túlélők támogatása, a civil szervezetek megerősítése és az erőszakos közösségi konfliktusok elutasítása mind ide tartozik.
A Kórách-szakasz pedig különös aktualitást kapott: a vezetés megkérdőjelezése, a közösségi rend megbomlása és a legitimáció kérdése nemcsak bibliai történet, hanem a mai zsidó közéletben és Izraelben is fájdalmasan ismerős tapasztalat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
