„Egyszerűen nem igaz, hogy Irán képességeit megsemmisítették” – Gyarmati István szerint Trump vágyvezérelt sikertörténetet mesél
A Pirkadat június 15-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés Donald Trump külpolitikai mérlegéről, Irán katonai képességeiről, a Hormuzi-szoros jelentőségéről, Izrael nemzetközi elszigetelődéséről, a NATO és Európa új felelősségéről, valamint a gázai és libanoni rendezés esélyeiről szólt. Gyarmati szerint Trump túl korán hirdetett győzelmet Irán felett: a térségben megmaradtak azok a kapacitások, amelyek Izraelt, a hajózást és a globális biztonságot továbbra is fenyegetik.
Születésnap, parádé, személyi kultusz
A beszélgetés Donald Trump születésnapjával és az amerikai elnök körüli látványos gesztusokkal indult. Breuer Péter azt kérdezte, nem kezd-e mindez személyi kultuszra hasonlítani. Gyarmati István szerint Trump valóban próbálja saját politikai nagyságát látványos formákban megjeleníteni, de az amerikai társadalom erre nem úgy reagál, mint egy autoriter rendszer népe.
Az amerikai elnöknek mindig különleges státusza van, az intézményt a választók nagy része tiszteli. Gyarmati szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az amerikai közvélemény automatikusan vevő lenne Trump önépítő gesztusaira. „Donald Trump próbálja maga szobrát fölállítani” – mondta, de hozzátette: Amerikában ez szerinte nem működik igazán.
Irán nincs legyőzve
A műsor központi kérdése az volt, mit ért el eddig Trump a Közel-Keleten. Breuer Péter felvetette: az amerikai kommunikáció szerint Amerikának és Izraelnek sikerült Iránt megfosztania fontos katonai képességeitől, de a térségből érkező jelek ennek ellentmondanak. A húszik továbbra is képesek támadni, a Hezbollah sem tűnt el, Irán pedig még mindig fenyegetni tudja a hajózást és Izraelt.
Gyarmati szerint a legfontosabb különbség Trump és Netanjahu kommunikációja között van. Trump többször bejelentette, hogy Iránt legyőzték, Netanjahu viszont óvatosabban fogalmazott, és azt mondta: Izrael még nem érte el céljait.
„Egyszerűen nem igaz, hogy Iránnak megsemmisítették a képességeit olyan mértékben, ahogy ezt az amerikai elnök mondta” – fogalmazott Gyarmati.
Szerinte Trump vágyvezérelt döntéseket hozott: azt látta bele a helyzetbe, amit látni szeretett volna. A valóságban az iráni képességek egy része megmaradt, beleértve a proxyerők, így a Hezbollah és a húszik mozgásterét is.
Trump népszerűsége és a bénakacsa veszélye
Gyarmati szerint Trump számára belpolitikai szempontból is fontos lenne a külpolitikai siker. Népszerűsége csökken, az időközi választások közelednek, és ha elveszíti a többséget nemcsak a képviselőházban, hanem a szenátusban is, akkor valóban megbénulhat az elnöksége.
A szakértő rossz tréfának nevezte, de mégis találónak tartotta: Donald Trumpból „Donald Kacsa” helyett igazi bénakacsa lehet. Ez szerinte nemcsak Trumpnak lenne rossz, hanem Amerikának és a világnak is, mert a cselekvőképtelen amerikai elnökség veszélyes bizonytalanságot okozhat.
Üzleti logika a politikában
Breuer Péter felvetette Trump családjának üzleti aktivitását is. Gyarmati ezt károsnak nevezte, és meglepőnek tartja, hogy az amerikai közvélemény ezt elviseli. Szerinte voltak korábban is hasonló vádak, például Joe Biden fia körül, de amit a Trump-család csinál, az messzebb megy.
A probléma mélyebb: Trump politikai gondolkodását Gyarmati szerint alapvetően üzleti logika határozza meg. Ez a nemzetközi politikában veszélyes lehet, mert az államközi kapcsolatok, a háború, a szövetségi rendszer és a biztonság nem kezelhető pusztán üzletként.
Európa és Amerika természetes szövetségesek
A beszélgetés egyik fontos szála az atlanti kapcsolatok átalakulása volt. Gyarmati, aki egy atlanti szemléletű civil szervezet főtitkára is, úgy látja: az Egyesült Államoknak igaza van abban, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért.
A módszert viszont bírálta. Szerinte az üzleti szemlélet, a nyomásgyakorlás és a zsarolásszerű retorika nem szerencsés. A cél helyes, de az eljárás veszélyesen rombolhatja a bizalmat.
Gyarmati nem európai hadseregben látja a megoldást, hanem abban, hogy az európai NATO-tagállamok megerősítik saját katonai képességeiket, és ezeket a NATO rendszerén belül használják.
Balti félelmek, spanyol tagadás
Gyarmati nemrég egy balti országban járt egy, a nemzeti kisebbségek biztonsági kérdéseivel foglalkozó projekt kapcsán. A balti államokat frontországoknak nevezte, amelyek számára az orosz fenyegetés közvetlen tapasztalat. Aggodalmukat teljesen érthetőnek tartja.
Ugyanakkor szerinte ezt az aggódást NATO-koncepcióba kell illeszteni, mert ha egy ország magára marad a félelmeivel, az veszélyes helyzeteket teremthet. Az ellenkező végletként Spanyolországot említette, amely szerinte inkább ignorálja a fenyegetést. A NATO-nak ezeket az eltérő biztonsági érzékeléseket kell közös rendszerbe rendeznie.
Izraelnek szövetségesekre van szüksége
Breuer Péter Spanyolország és Izrael viszonyát is szóba hozta. Gyarmati szerint Izrael ma a világ egyik legnépszerűtlenebb állama, és ebbe a folyamatba illeszkednek a spanyol–izraeli feszültségek is.
A szakértő szerint a világ jelentős része nem érti, mit csinál Izrael, de Izraelnek is felelőssége van abban, hogy nem kezeli megfelelően saját nemzetközi megítélését. Breuer Péter hangsúlyozta: Izraelnek mindenekelőtt életben kell maradnia és meg kell védenie polgárait. Gyarmati ezzel egyetértett, de hozzátette: a védekezéshez is szükség van szövetségesekre.
„Ahhoz, hogy meg tudja védeni az országát, szüksége van megbízható szövetségesekre. Egyedül nem tudja, még Izrael se” – mondta.
Szerinte Izraelnek a biztonsági szempontok mellett arra is figyelnie kellene, mit gondolnak róla azok az országok, amelyek támogatására hosszú távon szüksége van.
Gáza, Libanon, Hezbollah
A gázai rendezésről Gyarmati azt mondta: Izraelnek nagy felelőssége van abban, hogy a helyzetet eddig nem sikerült rendezni. Nem gondolja, hogy a konfliktus könnyen megoldható volna, de szerinte másképp kellett volna kezelni a gázai ügyet.
Libanon esetében a kiutat abban látja, ha a libanoni kormány és Izrael valamilyen megállapodásra jut egymással, és ezzel fokozatosan ki lehet szorítani a Hezbollahot a döntő pozíciókból. Hogy zajlanak-e ilyen tárgyalások, azt nem tudni, de szerinte ez lenne a járható irány.
Irán szerepe mindkét fronton kulcsfontosságú: Teherán fegyverrel és befolyással is jelen van a térségben, ezért az iráni nukleáris és rakétakapacitások kérdése nem választható el Gázától, Libanontól vagy a Hormuzi-szorostól.
Két fő feladat: Hormuz és az iráni kapacitások
A beszélgetés végén Gyarmati két alapvető közel-keleti feladatot nevezett meg. Az egyik a Hormuzi-szoros megnyitása, a másik az iráni nukleáris és rakétakapacitások felszámolása, megsemmisítése vagy legalább korlátozása.
A rakétakapacitás külön kiemelése szerinte azért fontos, mert Irán fenyegető ereje nemcsak az atomprogramból áll. A rakéták, a proxyerők és a stratégiai szorosok ellenőrzése együtt adják azt a nyomásgyakorló képességet, amely ma a térséget instabillá teszi.
Új Amerika, újraformálódó Európa
Gyarmati szerint most egy átmeneti időszakban vagyunk: Amerika és Európa újra tanulja egymást. Az Egyesült Államok másképp viszonyul a szövetségeseihez, Európa pedig kénytelen újragondolni saját biztonsági felelősségét.
„Vadonatúj világban élünk” – fogalmazott.
A szakértő szerint ebben a helyzetben minden politikusnak ki kellene írnia a falára: Európa és Amerika természetes szövetségesek. Nincs Európának Amerikánál szorosabb és tartósabb szövetségese, és Amerikának sincs Európánál fontosabb partnere. A kérdés az, hogy ezt az alapigazságot sikerül-e megőrizni egy olyan korszakban, amikor a személyes ambíciók, üzleti reflexek és vágyvezérelt külpolitikai döntések egyre gyakrabban írják felül a stratégiai józanságot.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
