„Nincs kontroll alatt a hatalom” – Szanyi Tibor szerint a kormányváltás után is hiányzik a valódi parlamenti ellensúly
A Pirkadat június 15-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom politikusa volt. A beszélgetés az új kormány első parlamenti heteiről, a kétharmados hatalom természetéről, az ellenzéki kontroll hiányáról, az európai források feltételeiről, a köztársasági elnök szerepéről, az ügyészség működéséről és Iványi Gábor egyházának helyzetéről szólt. Szanyi szerint a Fidesz leváltása önmagában nem oldotta meg a magyar politikai rendszer alapproblémáját: továbbra is olyan parlament működik, ahol a többség gyakorlatilag azt tehet, amit akar.
Kevés előterjesztés, sok politikai szócsata
Szanyi Tibor szerint a parlamentben egyelőre kevés a klasszikus törvényhozási munka. Úgy látja, Magyar Péter beszél, időnként erősen támadja a fideszeseket, a fideszesek visszatámadnak, Toroczkai László pedig a maga politikai világát viszi be az ülésterembe. A tiszás képviselőket és minisztereket szerinte alig hallani.
„Gyakorlatilag van egy szócsövük, Magyar Péter mond, amit mond” – fogalmazott.
A parlamenti előterjesztések számát kevésnek tartja ahhoz képest, amekkora „nagyüzemnek” kellene lennie a törvényhozásnak. A médiacsomagot fontosnak nevezte, de szerinte nem biztos, hogy ez a legfontosabb elem az európai pénzek megszerzése szempontjából.
A párt és a kormány különbsége
Breuer Péter szóba hozta a Fidesz hétvégi rendezvényét is, mire Szanyi hangsúlyozta: a Fidesz jelenleg nem a kormány. Szerinte ezt újra meg kell szokni, mert az elmúlt évtizedekben összemosódott a kormánypárt és az állam működése.
Azt mondta, Magyarországon az ellenzéknek hosszú időn át alig volt jelentősége, mert a kétharmados többségek rendszere parlamenti értelemben mindent eldöntött. Ezt „parlamenti diktatúrának” nevezte, amit Breuer Péter erős kifejezésnek tartott, de Szanyi kitartott mellette.
Érvelése szerint ha a kormánynak senkivel nem kell megállapodnia, ha a törvényeket egyéni képviselői indítványként nyújtják be, hogy elkerüljék a társadalmi egyeztetést, akkor a hatalomgyakorlás módja érdemben nem változott meg.
Az alkotmány nem napi parlamenti műfaj
Szanyi szerint a magyar választási rendszer megkövesedett, és újra meg újra kétharmados helyzeteket termel ki. Ez szerinte azért baj, mert a parlamenti demokrácia lényege éppen az volna, hogy a kormány és az ellenzék között bizonyos ügyekben megállapodási kényszer legyen.
Az alkotmányozást különösen problémásnak tartja. Szerinte alkotmányt nem napi parlamenti logika szerint kellene írni, hanem alkotmányozó nemzetgyűlésben, hosszú vitával és széles társadalmi konszenzussal.
„Az alkotmány az egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek a dolga” – mondta.
Úgy látja, a jelenlegi kétharmados helyzetben megvan a veszélye annak, hogy az új hatalom ugyanúgy saját képére formálja a rendszert, ahogyan korábban a Fidesz tette.
Fellélegzés után jöhet a realitás
Szanyi a mostani politikai hangulatot történelmi analógiával írta le. Szerinte 1945 után is volt egy rövid fellélegzés, szabadságérzet, majd néhány évvel később megérkezett a kemény valóság. Nem állította, hogy most biztosan ugyanez történik, de azt hangsúlyozta: egyelőre nem látja kontroll alatt a hatalmat.
„A hatalom azt tesz, amit akar” – fogalmazott.
Szerinte a Fidesz leváltása után is az a kérdés, sikerül-e olyan intézményi rendszert létrehozni, amely nem egyszerűen új politikai irányt ad a régi hatalomtechnikai szerkezetnek, hanem valódi ellensúlyokat épít.
Méltóságok leváltása és a köztársasági elnök szerepe
Breuer Péter rákérdezett a közjogi méltóságok leváltására is. Szanyi szerint valakit akkor kell leváltani, ha nem látja el megfelelően a feladatát. A köztársasági elnök szerepét azonban a jelenlegi magyar rendszerben inkább reprezentatívnak látja: kinevez, aláír, formális funkciókat gyakorol.
Úgy fogalmazott, hogy a magyar köztársasági elnöktől nem feltétlenül lehet elvárni, hogy napi politikai kérdésekben állást foglaljon, mert a rendszer nem erre írta meg a szerepét. Ugyanakkor hiányolja, hogy bizonyos ügyekben mégsem szólal meg, például az ügyészség működésével kapcsolatban.
Ügyészség, nagy halak és látványos kisebb ügyek
Szanyi élesen bírálta, hogy szerinte az ügyészség a kisebb szereplőkkel szemben aktív, miközben a nagyobb ügyekben kevés kézzelfogható előrelépést lát. Úgy fogalmazott, hogy „a nagy halak” továbbra is szabadon mozognak, miközben kisebb ellenzéki vagy fideszes helyi szereplők ellen látványos eljárások indulnak.
Külön említette Matolcsy György ügyét és a Magyar Nemzeti Bank körüli pénzeket. Breuer Péter közbevetette, hogy ezeket előbb bizonyítani kell, mire Szanyi azt válaszolta: ha már régóta zajlik nyomozás, akkor legalább annak tempóját és látható eredményeit lehetne számon kérni.
Európai pénzek: a határidő mindenkire ugyanaz
Az európai forrásokról szólva Szanyi szkeptikus volt. Szerinte az Európai Unió örül annak, hogy Orbán Viktor távozott, mert az előző kormány sok nehézséget okozott az uniós döntéshozatalban. De ettől még az uniós szabályok és határidők nem fognak lényegesen megváltozni.
Úgy véli, Brüsszel nem fog komoly engedményeket adni Magyarországnak, mert a határidők a többi 26 tagállamra is vonatkoznak. Elképzelhetőnek tart áthidaló megoldásokat és technikai trükköket, de lényegi engedményt nem vár.
„Lényegi engedményt nem fog adni Európa” – mondta.
Iványi Gábor ügye: előremenő tehermentesítésben bízik
Breuer Péter az Iványi Gábor vezette közösség helyzetéről is kérdezte. Szanyi elmondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul Iványi munkájához, noha saját magát ateistának nevezte. Szerinte Iványiék ténylegesen egyházként működnek, mert valódi szociális feladatokat látnak el, különösen a szegények segítésében.
Azt reméli, hogy a jogszabálymódosítások legalább előremenő módon megszabadítják őket a terhek egy részétől. Breuer Péter jelezte, hogy az adásidő miatt ezt a témát később kell folytatni, különösen az egyházi támogatások és vagyonjuttatások kérdésével együtt.
Parlamenti többség helyett társadalmi kontroll kellene
A beszélgetés egészéből Szanyi Tibor nagyon kritikus képe rajzolódott ki az új politikai helyzetről. Elismeri, hogy a Fidesz leváltása sokak számára fellélegzést jelent, de szerinte a rendszer mélyebb működésmódja még nem változott meg. A kétharmados parlamenti fölény, az egyeztetések megkerülése, a személyre szabott hatalomgyakorlás és az intézményi kontroll gyengesége továbbra is veszélyt jelent.
Szanyi szerint a valódi demokrácia nem attól jön létre, hogy más politikai oldal kerül többségbe, hanem attól, hogy a hatalom nem tud egyedül dönteni minden fontos kérdésben. Ehhez új választási rendszerre, szélesebb politikai képviseletre, valódi alkotmányozási folyamatra és erősebb ellensúlyokra lenne szükség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
