„Az építőipar bármit képes megépíteni” – Koji László szerint most a forrásokon és az előkészítésen múlik a lendület
A Pirkadat június 9-i adásában Breuer Péter vendége Koji László, az ÉVOSZ elnöke volt. A beszélgetés az építőipar aktuális hangulatáról, az uniós források várható hatásáról, az állami beruházások újragondolásáról, a vasútfejlesztés időigényéről és a lakáspiac szerkezetéről szólt. Koji szerint a szakma várakozással figyeli az új építésügyi és közlekedési irányítást, mert az állam továbbra is a legnagyobb megrendelő, a beruházások újraindítása pedig az egész ágazatra hatással lehet.
Felfokozott várakozás az építőiparban
Koji László szerint az építőiparban érezhetően emelkedett a várakozás. Ennek fő oka, hogy a magyar állam mindig is a legnagyobb megrendelő volt, ezért minden kormányzati hangsúlyváltás gyorsan megjelenik a szakma hangulatában.
Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, ha az uniós források valóban megérkeznek, azok jelentős része építési beruházásokon keresztül hasznosulhat. Ez különösen fontos lenne egy olyan ágazatnak, amely régóta vár új megrendelésekre és kiszámítható beruházási környezetre.
„Az építőipar bármit képes megépíteni” – mondta Koji, hozzátéve: a valódi kérdés az, mire költik a közpénzt, és milyen közhasznúság áll egy-egy beruházás mögött.
Közlekedés, lakásügy, előkészített projektek
Koji szerint a közlekedési beruházások területén több olyan fejlesztés van előkészítve, amely megfelelő forrás esetén viszonylag gyorsan versenyeztethető és kivitelezhető. Különösen a vasútépítés és a fővárosi nagy közlekedési beruházások között vannak ilyen projektek.
Az előkészítettség kulcskérdés. Egy nagy értékű munka esetében engedélyekre, tervekre, kivitelezési dokumentációkra van szükség; ha ezek hiányoznak, legalább fél év kell, mire a beruházás eljuthat a közbeszerzési piacra.
A lakásügy szintén kiemelt terület. Koji szerint amíg az ilyen célú hitelek kamata nem megy 5 százalék fölé, addig a finanszírozás sok család számára kezelhető maradhat. A szakma számára ez is fontos kapaszkodó.
Kevesebb állami beavatkozás, erősebb verseny
Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyváltást érzékel az új kormányzati irányításban. Abban bízik, hogy az építésügyért felelős kormányzat kevésbé nyúl majd bele a piacgazdasági folyamatokba, mint korábban.
Koji szerint az erős versenyre szükség van, mert ez biztosítja, hogy a legjobb, minőségben dolgozó vállalkozások nyerjenek. A szakma azt várja, hogy az állami építési beruházásoknál visszaszoruljanak azok a túlzott szabályozási elemek, amelyek az árképzést, a profit mértékét vagy az ajánlattevők adatszolgáltatását túl szorosan ellenőrizték.
A különadók megszüntetését is fontosnak tartja. A bányajáradék megszüntetését már pozitív lépésként említette, de szerinte más építési termékeknél, például cementnél vagy burkolóanyagoknál is vannak olyan terhek, amelyeket érdemes lenne kivezetni.
Vasútfejlesztés: nincs gyors csoda
Breuer Péter a vasúti vágányok állapotáról és a nagy sebességű közlekedés lehetőségéről kérdezte vendégét. Koji László szerint a vasútépítés rendkívül időigényes munka. Ahhoz, hogy a vonatok 140–200 kilométeres sebességgel közlekedhessenek, nem elegendő apró javításokat végezni.
A meglévő pályaszerkezeteket sok helyen szét kell szedni, meg kell erősíteni, majd újra kell építeni. Ehhez nemcsak sín és alépítmény kell, hanem korszerű irányítási és biztonságtechnikai rendszer is.
„Nagyon-nagyon időigényes” – mondta Koji a vasútfejlesztésekről.
Szerinte ha komoly forrás áll rendelkezésre, akkor is inkább ciklusvégi, többéves eredményekről lehet beszélni, nem néhány hónapos látványos változásról.
A biztonsági rendszerek nélkül nincs modern vasút
A vasút korszerűsítésének egyik nagy elmaradása Koji szerint az irányítási és biztonsági rendszerek kiépítése. Ezekhez érzékelők, modern műszaki megoldások és stabil pályatestek szükségesek. Ha régi, rossz állapotú pályára kerülnek modern érzékelők, azok folyamatosan hibát jelezhetnek.
A vasúti területen megvan a hazai tudás, és vannak magyar tulajdonú cégek, amelyek képesek ilyen rendszerek kivitelezésére. A feladat ugyanakkor sokszereplős: a pályát közben üzemeltetni kell, meg kell szervezni a vasútpótlást, össze kell hangolni a személy- és teherforgalmat.
Belgrád–Budapest: pénz, technológia, engedélyek
A Budapest–Belgrád vasút kapcsán Koji László azt mondta: a projekt elhúzódásának egyik oka a finanszírozás és a műszaki engedélyezés összetettsége. A finanszírozó jelentős részben a kínai állam, és aki adja a pénzt, annak természetesen erős elképzelései vannak arról is, milyen technológiát szeretne használni.
A kínai vasútbiztonsági és irányítástechnikai megoldások Kínában működnek, de az Európai Unióban forgalomba hozatali engedélyekre van szükség. Koji szerint ebből műszaki és politikai vita is lett, miközben az uniós források megígérése és tényleges folyósítása között többször elakadt a folyamat.
Felújítás vagy új pálya?
A beszélgetésben elhangzott: meglévő vasúti pályák magasabb osztályba emelése sokszor többe kerülhet, és időben is hosszabb lehet, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Teljesen új vasútvonalakat ugyanakkor ritkán építenek, mert a hálózat évszázadok alatt alakult ki, és a logisztika, a településszerkezet, a személy- és teherforgalom ehhez igazodik.
Koji szerint a világon jellemzően a meglévő nyomvonalak mentén korszerűsítenek vagy építenek új pályát, de ha valóban modern szintet akarnak elérni, akkor sokszor az alapokig vissza kell bontani.
Lakáspiaci támogatások: inkább használt lakás, mint új építés
A lakáspiaci programokról Koji László elmondta: az érintettek körülbelül 90 százalékban használt lakás vásárlására és felújítására használták fel a lehetőségeket. Ez is javítja a lakhatást, de szerinte növelni kellene az új lakások kínálatát is.
Úgy látja, a felújítást és az új építést egyenrangúnak kell tekinteni. A magyar lakhatás jelenleg jelentős részben használtlakás-cserékkel és korszerűsítésekkel modernizálódik, miközben az új lakások kínálata sok helyen szűk.
Luxuslakások és valódi lakhatási igények
Breuer Péter felvetette, hogy az internetes kínálatban sok luxuslakás, magas árú társasházi lakás és villa jelenik meg. Koji szerint erről elsősorban az ingatlanfejlesztőket kellene kérdezni, mert a kivitelezők azt építik, amit a megrendelő kér.
A nagyvárosi társasházi építések jelentős részét ingatlanfejlesztők rendelik meg. A vidéki, kertes családi házaknál viszont gyakrabban közvetlenül a család a megrendelő, és ott más árak, más igények, más lakhatási logika érvényesül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
