„Nem látszik, merre és mikor mozdul a város” – Naszályi Gábor szerint Budapest működéséhez előbb dönteni kellene, nem újabb bizottságokat gyártani
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 3-i adásában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés a Budapest-család munkavállalóit képviselő érdekképviseletek egyeztetésétől indult, majd a fővárosi közgyűlés működésére, a fővárosi cégek igazgatóságainak hiányára, a BKV vezetésére, a közlekedési dolgozók biztonságára és a munkajogi problémákra tért ki. Naszályi szerint a legfontosabb kérdés most az, hogyan lehet működőképes keretet adni a városnak és cégeinek, miközben a munkavállalók biztonsága és megélhetése sem szorulhat háttérbe.
A fővároshoz fordulnak először
Naszályi Gábor elmondta: a Budapest-család munkavállalóit képviselő szervezetek egyeztettek, és első körben a fővároshoz fordulnak. Felvette a kapcsolatot a főigazgatóval, és várhatóan találkoznak is, de szerinte egyelőre ugyanott tartanak, ahol korábban.
A helyzetet bonyolítja, hogy közben lezajlott egy fővárosi közgyűlés is, amelyet Naszályi több szempontból másnak látott, mint a korábbiakat. Úgy érezte, a kampányhangulat részben elmúlt, és érdekes volt figyelni, hogyan működik a Podmaniczky Mozgalom Vitézy Dávid távozása után. Kifejezetten pozitív benyomást tett rá Gál József frakcióvezető munkája, aki szerinte következetesen vitte azt a vonalat, amelyben korábban megállapodtak.
A lényegi kérdésekben azonban nem lát előrelépést. „Nem vagyunk előrébb” – mondta.
Aggódás Budapestért – későn és ellentmondásosan
A közgyűlés kapcsán Naszályi arról beszélt, hogy érdekes volt hallani Gulyás Gergely Kristóf aggódását a főváros és az önkormányzatok helyzete miatt. Szerinte ez új jelenség, mert a főváros éppen az elmúlt évek politikai döntései után került a szakadék szélére.
A helyzetet azért is ellentmondásosnak tartja, mert a fővárosi képviselők egy része mintha mást mondana, mint amit korábban a miniszterelnök képviselt. Naszályi szerint nehéz lenne azt mondani, hogy nincs baj a szolidaritási hozzájárulással, ha egyszer a fővárosi költségvetésben az szerepel, hogy ezt Budapest nem tudja elviselni.
A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb probléma, hogy nem látszik, milyen irányba és mikor mozdulhat el a város működése. Pedig a gond ennél nagyobb: nemcsak politikai, hanem szerkezeti működési kérdésről van szó.
Igazgatóságok nélkül ez így nem működik
Naszályi szerint a fővárosi közgyűlés egyik alapvető problémája, hogy a fővárosi cégeknek nincs igazgatóságuk. A közgyűlés úgy döntött, hogy ha nincs igazgatóság, akkor majd maga látja el ezt a szerepet, de szerinte ennek következményeit nem gondolták végig.
Egy-egy ülésen több tucat napirendi pont van, akár hatvan is, miközben a képviselőknek ezernyi oldalas dokumentumokat kellene átnézniük. Naszályi szerint nem életszerű, hogy havonta ennyi ügyben a közgyűlésnek kelljen dönteni. A rendszer szerinte szerkezetileg sem működik megfelelően.
Külön problémának tartja, hogy miközben átvilágító bizottságokat akarnak létrehozni, a cégek feletti döntéseket maga a közgyűlés hozza. Így nehezen értelmezhető, ki kit világít át, és ki viseli a felelősséget a döntésekért.
BKV: előbb működni kellene hagyni a céget
A beszélgetésben Naszályi „hazabeszélt” a BKV ügyében is. Szerinte nem helyes, ha minden vezető fejét követelik még azelőtt, hogy bizonyítani tudott volna. Karácsony Gergely főpolgármester Dr. Takács Pétert nevezte ki a BKV élére, akit Naszályi korábban személyesen nem ismert, de kellemes csalódásként írta le az eddigi munkáját.
A szakszervezeti vezető szerint Takács Péter bűnének sokan azt tekintik, hogy vezérigazgató-helyettes volt az orosz metrókocsik beszerzésének idején. Naszályi szerint ezen túl kellene lépni, és meg kellene várni, hogy a mostani vezető mit tesz a vállalat élén.
Bolla Tiborról is elismerően beszélt, és úgy látja, a vezetők személye körüli állandó politikai csata helyett a város működőképességével, a dolgozók bérével és a közlekedési infrastruktúra veszélyes állapotaival kellene foglalkozni.
Kőbánya-Kispest és az Örs vezér tere: nem bizottság kell, hanem beavatkozás
Naszályi újra felhozta a Kőbánya-Kispestnél tapasztalható állapotokat, de hozzátette: példaként az Örs vezér téri buszvégállomást is említhetné. Szerinte több helyszínen életveszélyes közlekedési és munkakörülmények vannak, amelyeket nem újabb vizsgálóbizottságokkal kellene kezelni.
A munkavállalók és az utasok biztonsága szerinte előbbre való annál, hogy politikai szereplők újabb átvilágítási köröket indítsanak. A cégeknek először működőképes finanszírozási és döntési keretet kellene kapniuk, utána lehet érdemben értékelni, hogy egy-egy vezető alkalmas-e a feladatára.
Vitézy Dávid mint miniszter: lesznek közös ügyek
M. Kende Péter arról kérdezte vendégét, hogy a közlekedési és beruházási miniszterré lett Vitézy Dávidot lehet-e közvetítő szerepre kérni. Naszályi azt mondta: meg fogja keresni őt, mert több olyan ügy van, amely közvetlenül a közlekedési dolgozókat érinti.
Ilyen a járművezetők biztonsága, a korkedvezményes nyugdíj eltörlésének következménye, valamint a több tulajdonost érintő csomópontok, például Kőbánya-Kispest rendezése. Első körben azonban továbbra is a városvezetéshez fordulnak, és csak utána mennek a szakterületért felelős miniszterhez, ha szükséges.
A járművezetők védelméhez jogszabály kell
Naszályi korábban a Belügyminisztérium közvetítését is kérte, hogy az illetékes tárcák foglalkozzanak a járművezetők biztonságával. Azt szeretnék elérni, hogy a közfeladatot ellátó dolgozók elleni támadásoknál a kiszabott szabadságvesztés tényleges legyen, ne felfüggesztett büntetés.
Szerinte ha az állam nem tudja fenntartani a rendet, akkor legalább a jogszabályokat kell úgy módosítania, hogy valódi visszatartó erő legyen a közlekedési dolgozók elleni erőszakkal szemben.
A munkaidő nem tűnhet el papíron
A beszélgetés végén a munkajogi problémák kerültek elő. Naszályi szerint az állami közlekedési cégeknél, például a korábbi Volánbusz rendszerében, olyan beosztások vannak, amelyekben a dolgozók kora reggeltől késő estig rendelkezésre állnak, mégsem számít minden idő munkaidőnek.
Ennek hátterében a munka törvénykönyvének egy passzusa áll, amely bizonyos ágazati szabályok miatt kivételt enged. Naszályi szerint ez oda vezet, hogy valaki nyolcórás munkára megy be, de tizenkét vagy tizennégy óra múlva jut haza, miközben a köztes idő egy része papíron nem munkaidő.
Ezt fenntarthatatlannak tartja. Különösen úgy, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszűnése után sok közlekedési dolgozó fizikailag és mentálisan is túlterhelt pályán dolgozik, és sokan meg sem élik egészségben a nyugdíjkorhatárt.
Naszályi szerint a közlekedési dolgozók életéből nemcsak napi nyolc órát vesz el a munka, hanem sokszor tizennégy-tizenhatot. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a főváros, a kormány és az új szakminiszter képes-e erre valódi válaszokat adni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
