Pirkadat: Gosztonyi Gábor

„Azon vagyunk, hogy jó legyen” – Gosztonyi Gábor szerint gyors döntések kellenek az oktatásban

M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 3-i adásában Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A beszélgetés az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felállásáról, a szakszervezeti egyeztetés várható témáiról, a tankerületi rendszer jövőjéről, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremeléséről, a teljesítményértékelésről és a Nemzeti Pedagógus Kar sorsáról szólt. A szakszervezet pénteken ül le a miniszterrel, és azt várja, hogy végre világos menetrend készüljön az oktatás legsürgetőbb ügyeire.

Van minisztérium, de a kapcsolatfelvétel még döcög

M. Kende Péter azzal indított: van új minisztérium, van miniszter, van közoktatási szakállamtitkár, ezért akár pezsgőt is lehetne bontani. Gosztonyi Gábor azonban óvatosabb volt. „Munka” – válaszolta röviden, majd hozzátette: azon vannak, hogy a helyzet valóban jobb legyen.

A szakszervezeti alelnök szerint egyelőre még az alapvető működési keretek sem teljesen világosak. Nem nyilvánosak mindenhol a hivatalos e-mail-címek és telefonszámok, így nehéz formális kapcsolatot tartani az államtitkárokkal. Pedig nemcsak közoktatási, hanem szakképzési és kisgyermeknevelési terület is van, amelyeknek meg kell találniuk a saját helyüket az új struktúrában.

Gosztonyi hangsúlyozta: nem tartja megfelelőnek, ha egy szakszervezet közösségi médián keresztül üzenget a kormányzatnak. Pénteken a miniszterrel egyeztetnek, és azt remélik, utána már tisztább lesz, kit milyen csatornán lehet hivatalosan keresni.

Tankerületek, Klik, szakképzés: nem elég csak az egyik rendszert nézni

A beszélgetésben szóba került, hogy a miniszterelnök is említette a Klik és a tankerületek ügyét. Gosztonyi szerint a kormányhatározatok már érintik a Nemzeti Pedagógus Kart, a Klebelsberg Központot, a tankerületeket, valamint a kollektív jogok és a sztrájkjog kérdését is.

Ugyanakkor hiányolja, hogy a szakképzési centrumokról egyelőre nincs szó, pedig szerinte ott is hasonló problémák vannak, csak más intézményi környezetben. A szakszervezet azt szeretné, ha nem kész jogszabályi koncepciót kellene utólag véleményezniük, hanem már az előkészítésben részt vehetnének.

A határidő szoros: június 15-e szerepel a kormányhatározatban a koncepció elkészítésére. Ezért is fontos, hogy pénteken konkrét kérdésekre konkrét válaszokat kapjanak.

Pedagógusnapra szimbolikus lépés jöhetne

M. Kende Péter arról kérdezte vendégét, mi lenne a három legsürgetőbb lépés. Gosztonyi szerint rövid, közép- és hosszú távú feladatokat kell különválasztani, de van olyan döntés, amelyet azonnal meg lehetne hozni.

Ilyen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelése. A szakszervezet elfogadható első lépésnek tartaná a Tisza programjában szereplő 25 százalékos emelést, de ezt csak kezdetnek tekintené, mert további bérfelzárkóztatási tárgyalásokra lenne szükség.

Gosztonyi szerint pedagógusnapra erős szimbolikus gesztus lenne, ha a kormány bejelentené ezt az emelést. Azt is hozzátette: a tavalyi pedagógusbér-emelések bázisszámításával kapcsolatban is korrekcióra lenne szükség, mert kiderült, hogy „nem annyi az annyi”.

„Nem a bérünkért, hanem annak ellenére dolgozunk”

A beszélgetés egyik legerősebb mondata a nevelést-oktatást segítő dolgozók helyzetére vonatkozott. Gosztonyi egy kulturális ágazati pólón látott feliratot idézett: „nem a bérünkért, hanem annak ellenére dolgozunk”. Szerinte ugyanez pontosan igaz a NOKS-dolgozókra is.

A szakszervezet számára tehát nem pusztán pénzügyi kérdésről van szó, hanem arról, hogy az oktatási rendszer működéséhez nélkülözhetetlen emberek ma méltatlan helyzetben vannak. Ha ezen gyorsan lehet javítani, akkor azt nem szabad hosszú koncepciók mögé tolni.

Teljesítményértékelés: végig kell vinni, de át kell alakítani

Külön téma volt a pedagógusok teljesítményértékelése. Gosztonyi szerint a rendszer jelenlegi formájában szerencsétlen, szubjektív és rosszul működik, de az idei tanévet valamilyen módon le kell zárni. A kollégák ősszel vállalásokat tettek, a szempontrendszer alapján elindult a folyamat, ezért nem lehet egyszerűen úgy tenni, mintha semmi sem történt volna.

A legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a pedagógusokat három olyan vállalásra kényszerítették, amely gyakorlatilag ingyenmunkát jelent, és nem tartozik szorosan a munkakörükhöz. Ezt Gosztonyi „a legnagyobb pofátlanságnak” nevezte a munkavállalókkal szemben.

Ugyanakkor szerinte a teljesítményértékelés valamilyen formája uniós megállapodási kötelezettség miatt szükséges. Nem az értékelés ténye a baj, hanem annak jelenlegi, átláthatatlan és szubjektív módja. A szakszervezet olyan rendszert szeretne, amely nyilvános, teljesíthető, iskolára szabott, és amelynél mindenki pontosan látja, milyen teljesítményért mennyi pont és milyen bérkiegészítés jár.

Az igazgatói önállóságot nem lehet egyik napról a másikra visszaadni

A kormányzati tervek között szerepel az intézményvezetők önállóságának helyreállítása is. Gosztonyi szerint ez helyes cél, de nem lehet hirtelen, előkészítés nélkül megvalósítani.

Egy iskola akkor valóban önálló, ha az igazgató rendelkezik a teljes munkáltatói jogkörrel, és az intézmény saját költségvetéssel dolgozik. Csakhogy az elmúlt több mint tíz évben az igazgatók többségének nem kellett önálló költségvetést készítenie, mert ezt a jogkört kivették a kezükből.

Gosztonyi szerint ha most nyáron hirtelen azt mondanák az intézményeknek, hogy készítsenek saját költségvetést, az iskolaigazgatók nagy része kezelhetetlen helyzetbe kerülne. Ehhez gazdasági szakemberek, könyvelési tudás és költségvetési gyakorlat kellene, nem elég egy Excel-tábla.

Kisiskolák és gyermekvédelem: nem rohamtempóban

M. Kende Péter felvetette a kisiskolák ügyét is, amely a parlamenti vitákban újra előkerült. Gosztonyi szerint ez biztosan nem rövid távú feladat. Ilyen kérdéseket nem lehet „gyere cipó, hamm bekaplak” alapon kezelni, mert abból eddig sem született jó megoldás.

A szakszervezet azt szeretné, ha a kormány sorrendet állítana fel: mi az, amit azonnal, mi az, amit szeptemberig, és mi az, amit középtávon lehet rendezni. A szakszervezet pénteken éppen ezért szeretne menetrendet és prioritási listát egyeztetni a minisztériummal.

Nemzeti Pedagógus Kar: kötelező tagság helyett szabad döntés?

A beszélgetés végén a Nemzeti Pedagógus Kar sorsa is előkerült. Gosztonyi szerint ennek rendezése gyorsan megoldható lenne, és nem kerülne pénzbe, sőt akár megtakarítást is hozhatna.

Történelemtanárként különösen problémásnak tartja, hogy egy korporatív jellegű, kötelező tagságon alapuló szervezet működjön tovább az oktatásban. Úgy fogalmazott, hogy ez minden demokráciaérzékeny ember érzékét sérti.

A szakszervezet egyik lehetséges megoldásként azt is elfogadhatónak tartaná, ha megszűnne a kötelező tagság, az állami támogatást megvonnák, és minden pedagógus maga nyilatkozhatna arról, akar-e a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lenni. Gosztonyi szerint így gyorsan kiderülne, van-e valódi társadalmi és szakmai igény a szervezetre.

A következő fontos dátum a pénteki minisztériumi egyeztetés. Gosztonyi Gábor szerint akkor derülhet ki, hogy az új oktatásirányítás képes-e gyors, világos és partnerségen alapuló menetrendet adni az oktatás legsürgetőbb problémáira.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.