„Nem a digitalizáció ad versenyelőnyt” – Dr. Szanyi-Gyenes Xénia szerint a KKV-knak tudásra és stratégiára kell a pénz
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 3-i adásában Dr. Szanyi-Gyenes Xénia, a Corvinus Egyetem oktatója és kutatója volt. A beszélgetés a felszabadított uniós forrásokról, a 6000 milliárd forintos keretről, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességéről, valamint arról szólt, hogyan lehetne elkerülni, hogy a támogatások puszta pénzszórássá váljanak. A kutató szerint a KKV-k fejlesztésében nem elég gépeket, ingatlant vagy laptopokat finanszírozni: a valódi versenyelőny abból születik, ha a technológia szervezeti tudássá és hosszú távú stratégiává válik.
Megnyílt a forrás, de sok a kérdőjel
Dr. Szanyi-Gyenes Xénia fantasztikus hírnek nevezte, hogy megnyíltak a korábban befagyasztott uniós pénzek, különösen ahhoz képest, hogy eddig ezek a források nem álltak rendelkezésre. Ugyanakkor rögtön hozzátette: sokat még nem tudni arról, pontosan hogyan, milyen ütemben és milyen célokra lehet majd felhasználni a pénzt.
A választás után már arról beszéltek, hogy az új kormánynak bele kell néznie a páncélszekrényekbe, és meg kell néznie, milyen állapotban van a költségvetés. Azóta néhány „csontváz” már előkerült, a hiány pedig biztosan létező probléma. A 6000 milliárd forintos forrás ezért reményt adhat, de nem old meg automatikusan mindent.
Ráadásul a pénzek egy részének dedikált helye van. Példaként a vasútfejlesztést említették, ahol Vitézy Dávid már a HÉV-motorvonatok beszerzéséről beszélt.
Minden ágazat jelentkezni fog
Szanyi-Gyenes Xénia korábbi költségvetési bizottsági tapasztalataira utalva azt mondta: ilyen helyzetben minden terület be fog jelentkezni a maga igényeivel. Az egészségügy, az oktatás és a közszolgáltatások is forráshiánnyal küzdenek, ezért természetes, hogy mindenki részesedni szeretne a most megnyíló keretből.
M. Kende Péter külön rákérdezett arra, hol van ebben a kis- és közepes vállalkozói szektor. A kutató szerint egyelőre annyit tudni, hogy a KKV-k versenyképességére is elkülönítettek forrást, de a részletek még nem ismertek. Valószínűleg vissza nem térítendő támogatások és hitelprogramok kombinációjáról lehet szó.
A legfontosabb feladat szerinte az, hogy az új programokat összehangolják a már futó konstrukciókkal, például a Széchenyi Programmal és a Magyar Fejlesztési Bank eszközeivel. Kerülni kell a párhuzamosságokat és a duplikációkat.
Nem mindegy, mire költik a pénzt
A KKV-k versenyképességének javítása régóta ismételt cél, de a megvalósítással eddig sok gond volt. Szanyi-Gyenes szerint most koncepcionálisan kell végiggondolni, mire adnak támogatást.
Önmagában az eszközfinanszírozás vagy az ingatlanfinanszírozás nem hoz érdemi versenyképességi fordulatot. Sokkal fontosabb lenne a képességfejlesztés, a digitalizáció valódi beépítése és a tudásalapú vállalati működés támogatása.
Nem az a cél, hogy egy vállalkozás kapjon laptopot vagy honlapot. Az a kérdés, tud-e olyan szervezeti képességet építeni, amely hosszú távon megváltoztatja a működését, a folyamatait, a döntéshozatalát és az innovációs képességét.
A digitalizáció önmagában kevés
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a digitalizáció önmagában nem jelent versenyelőnyt. Szanyi-Gyenes Xénia egy kutatásra hivatkozva azt mondta: az előny ott jelenik meg, ahol a vállalat a digitalizációt szervezeti és vállalati képességekké tudja alakítani.
Ezeknek a képességeknek be kell épülniük a hosszú távú stratégiába. Csak így képesek valódi innovációt, strukturális változást és működési fordulatot előidézni. A digitalizáció akkor teremt értéket, ha nem különálló technológiai beruházás, hanem a cég jövőképének része.
Ez különösen fontos a kis- és közepes vállalkozásoknál, mert a kutatások szerint így növelhető a reziliencia, vagyis a válságálló és megújuló képesség.
A közvéleménynek is értenie kell az időtávokat
M. Kende Péter felvetette: a közvélemény felé is el kell magyarázni, hogy a KKV-k fejlesztése nem azonnali megtérülésű folyamat. Ha ma beleteszünk 100 forintot, abból nem jövő hónapban vagy jövőre lesz 101 forint, hanem hosszabb távon hozhat eredményt.
Szanyi-Gyenes szerint ez azért is nehéz, mert a hazai cégvezetők jelentős része is rövid távú tervekben gondolkodik. Korábbi vezérigazgatói felmérések alapján a magyar vállalatvezetők bizonytalannak érzékelték a gazdasági környezetet, ezért nem mertek távolabbra tervezni.
A források megnyílása és a gazdasági bizalom javulása ezen változtathat, de ehhez szemléletváltásra is szükség van. A hosszú távú fejlesztési gondolkodásnak a vállalatvezetői kultúra részévé kell válnia.
A régiós kapcsolatok is segíthetnek
A nemzetközi környezet kapcsán Szanyi-Gyenes Xénia óvatosan optimista volt. A KSH legfrissebb közlései alapján minimális pozitív elmozdulás látszik a hazai gazdaságban a korábbi stagnáláshoz képest. Ennek jelentősége hosszabb távon derül majd ki, nem egy-két hónap alatt.
Pozitív jelnek tartja, hogy az új magyar kormány hangsúlyt fektet a szomszédos országokkal való kapcsolatok építésére. A magyar gazdaság számára fontosak a regionális együttműködések, a beszállítói hálózatok, a partnerségek és a KKV-k közötti kapcsolatok.
A miniszterelnök és Kapitány István miniszter szomszédos országokban tett látogatásai egyelőre inkább általános együttműködési szándékot jeleznek, de a kutató szerint ezekből akár valódi minőségi ugrás is következhet.
A KKV-k a hitelminősítők szemében is fontosak
M. Kende Péter a hitelminősítők várható döntéseire is rákérdezett. Szanyi-Gyenes szerint a KKV-k mennyisége és minősége hatalmas szerepet játszik a magyar és az európai gazdaságban is, hiszen ezek a vállalkozások dominálják a gazdasági szerkezetet.
A KKV-k fejlődése hat a GDP-re, a foglalkoztatásra, az innovációkra és az új megoldások piacra vitelére is. Különösen a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlesztések területén lehet nagy előnyük: egy nagyvállalatnál a döntési szintek lassíthatják az átalakulást, míg egy kisebb cég gyorsabban és rugalmasabban tud változtatni.
Pozitív várakozások, de nem pénzszórásra
A beszélgetés végén Szanyi-Gyenes Xénia határozottan pozitív várakozásokról beszélt. A felsőoktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek szánt források megnyílása különösen fontos lehet, de ezek pontos működéséről még kevés információ áll rendelkezésre.
A KKV-k esetében a nagy kérdés az, hogy valódi fejlesztési programok születnek-e, vagy csak pénzosztás indul. A kutató szerint akkor lehet sikeres a program, ha a digitalizációt, a vezetői szemléletet, a vállalati stratégiát és a szervezeti képességeket egy folyamatként kezelik.
A záró gondolat lényege így szólt: „nem a digitalizáció, mint digitalizáció hoz versenyelőnyt”. A versenyelőny abból születik, ha a technológia beépül a cég működésébe, a vezetői döntésekbe és a hosszú távú stratégiai gondolkodásba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
