A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.24.
A kormány a titkosszolgálati akciók, lehallgatások, fenyegetések és más befolyásolási kísérletek ellenére sem fog megtörni, és nem adja fel a nemzeti érdek képviseletét, az ország szuverenitását – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az elmúlt évtizedekben 488 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, illetve valósul meg a szakképzésben – mondta a kulturális és innovációs miniszter.
Tegnap is Irán támadásai miatt szólta a szirénák Izrael-szerte.
Folytatódik és folytatódni fog a lengyel-magyar barátság, amely nem válhat aktuálpolitikai ingadozások tárgyává – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök, a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel közös sajtóértekezleten.
Belföldi hírek:
Csak együtt vagyunk képesek megóvni Európát attól a sorstól, amit ellenségei szánnak neki – jelentette ki az Országgyűlés elnöke hétfőn az 1. Patrióta Nagygyűlés Országházban tartott eseményén mondott beszédében. Kövér László A döntés joga: migráció és szuverenitás címmel a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett – délután a Millenárison folytatódó – rendezvényen hangsúlyozta: noha 1989 után hosszú ideig azt akarták elhitetni az emberekkel, hogy „a történelem véget ért, kitört a béke és a liberális demokrácia örökké tartó kora”, napjaikban éppen ennek ellenkezdőjét tapasztalhatjuk. Mi, mai európaiak, életünk legfontosabb döntése előtt állunk: megőrizzük utódaink számára Európát az otthonuknak, vagy hagyjuk otthontalanokká válni őket őseik szülőföldjén – mondta. Ez mindennek a kulcskérdése, amelyre az előttünk álló időkben csak egyszer lehet rossz választ adni – fogalmazott Kövér László, hangsúlyozva, hogy azért szerveződtek és vannak együtt az európai patrióták, mert a jó válaszokat talán külön-külön is meg tudják fogalmazni, de a válaszaikban foglaltakat csak együtt képesek megvalósítani.
A kormány a titkosszolgálati akciók, lehallgatások, fenyegetések és más befolyásolási kísérletek ellenére sem fog megtörni, és nem adja fel a nemzeti érdek képviseletét, az ország szuverenitását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Zalaegerszegen. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon hangsúlyozta, hogy soha nem történt ekkora és ilyen súlyos beavatkozás a magyar parlamenti választásba, mint most. „Döntés van a Brüsszel-Berlin-Kijev tengelyen arról, hogy Magyarországon kormányváltást kell elérni. A Brüsszel-Berlin-Kijev tengelyén eldöntötték, hogy a Tisza Pártot kell kormányra juttatni” – mondta. Majd leszögezte, hogy nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna számára is nemzeti sorskérdés az április 12-i szavazás eredménye. „Mert pontosan tudja mindenki, ha mi maradunk kormányon, Magyarország nem megy a háborúba, a magyar emberek pénze nem megy Ukrajnába, és az ukránok nem jönnek az Európai Unióba” – jegyezte meg.
Az elmúlt évtizedekben 488 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, illetve valósul meg a szakképzésben, aminek köszönhetően a magyar szakképzés Európa élvonalába tartozik – mondta a kulturális és innovációs miniszter Baján. Hankó Balázs a Kérdezd a minisztert! fórumsorozat 28. állomásán, a Bajai Szakképzési Centrum Bányai Júlia Technikumában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a magyar szakképzés Európa harmadik legjobbja. Mint mondta, „egyszerre vagyunk jelen a modern, informatikához kapcsolódó képzésekben és a tradicionális szakmákat adó oktatásban”.
Külföldi hírek:
Néhány órás szünet után Irán újraindította támadásait. Tizenegy óra körül az északi Galilea és Golán közösségeit riasztotta a sziréna. A hadsereg közleménye szerint az egyik rakéta libanoni területen csapódott be; nem világos, hogy a szándék az izraeli katonaság elleni támadás volt, vagy tévesen irányított kilövés történt. Nem sokkal később az ország központi régióiban egy kazettás (hasadó) robbanófejű rakéta okozott károkat számos településen. Ros H’ajinban járművek rongálódtak meg, emellett Tel Aviv körzetében – Bnei-brakban, és Petah Tikván becsapódásokról érkezett jelentés, sérültekhez nem hívták a Magen David Adom mentőszolgálatot. Különböző incidens miatt északon 7 katona könnyebben megsérült. Az izraeli hadsereg közlése szerint négyen biztonsági jellegű balesetben sérültek meg az esti órákban, a dél-libanoni műveletek során. Korábban, szintén Dél-Libanonban egy Hezbollah-drón az izraeli erők közelében csapódott be könnyebb sérülést okozva egy katonának, míg további ketten munkabalesetben sérültek meg az ország északi részén.
Ejál Zamir vezérkari főnök jóváhagyta az északi hadműveletek kiterjesztésére vonatkozó terveket, mondván „a hadjárat még csak most kezdődött,” míg az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy további hetekig tartó harcok várhatók Irán ellen. Donald Trump korábban bejelentett 48 órás ultimátumát illetően a Hormuz-szoros megnyitására, erőfeszítések zajlanak Trump és Teherán közötti alku érdekében, „vagy egy utolsó pillanatban létrejövő megállapodás, vagy hónapokig tartó eszkaláció,” – jelentette a héber média.
David Barnea, a Moszad főnöke egy olyan tervet terjesztett Benjámin Netanjahu miniszterelnök elé, amely az iráni kormány destabilizálását célozta belső zavargásokon keresztül. A The New York Times beszámolója szerint azonban a háború harmadik hetében járva a várt felkelés elmaradt. Barnea azzal érvelt, hogy az izraeli hírszerzés képes galvanizálni az iráni ellenzéket, ami napokon belül lázadásokhoz vezethet. Netanjahu elfogadta a tervet, amelyet január közepén a Trump-kormány magas rangú tisztviselőinek is prezentáltak Washingtonban. A stratégia része volt az iraki Kurdisztánban állomásozó kurd milíciák esetleges támogatása és Nyugat-Irán bombázása, hogy utat nyissanak Teherán felé. Az amerikai és izraeli hírszerzési elemzések szerint bár a rezsim gyengült a csapások hatására, az ellenőrzés továbbra is szilárdan a kezében van.
Miközben az amerikaiak többsége ellenzi az Irán elleni háborút, egy friss felmérés szerint mégis határozottan támogatják a teheráni rezsim meggyengítését, a nukleáris program leállítását és az iráni nép szabadságát. Egy CBS-felmérés szerint az amerikai közvélemény egyszerre háborúellenes és kemény Irán-politikát támogató. A kutatás több mint háromezer felnőtt megkérdezésével készült, és jól mutatja a társadalom kettősségét: 92 százalék szerint a konfliktusnak minél hamarabb véget kell vetni, ugyanakkor a többség fontosnak tartja, hogy az iráni rezsim ne maradhasson változatlan formában hatalmon. A válaszadók négyötöde úgy véli, kulcsfontosságú az iráni emberek szabadságának biztosítása, míg 73 százalék szerint az Egyesült Államoknak végleg fel kell számolnia Irán nukleáris programját. Emellett 68 százalék hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy Teherán más országokat fenyegethessen.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn öt napra felfüggesztette az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló konstruktív egyeztetésekre hivatkozva. Az elnök Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint az elmúlt két napban „nagyon jó, termékeny” párbeszéd zajlott az Amerikai Egyesült Államok és Irán között a közel-keleti ellenségeskedés teljes megoldásáról. Donald Trump szavai szerint „mély, részletes és konstruktív” egyeztetéseket tartottak a két ország képviselői között, amelyek hangnemére hivatkozva adott utasítást a támadások halasztására. „Arra utasítottam a hadügyminisztériumot, hogy halasszon el minden lehetséges csapást iráni erőművek és az energiainfrastruktúra ellen öt napos időtartamra a jelenleg is zajló találkozók és megbeszélések sikere érdekében” – írta az amerikai elnök.
Dzso Hjon dél-koreai külügyminiszter hétfőn arra kérte iráni kollégáját, hogy Teherán szavatolja a Hormuzi-szorosban tartózkodó hajók biztonságát, egyben mély aggodalmát fejezte ki a közel-keleti konfliktusnak a globális gazdaságra gyakorolt hatása miatt – közölte tárcája. Dzso telefonon beszélt iráni kollégájával, Abbász Aragcsival, és sürgette Teheránt, hogy állítsa le a perzsa-öbölbeli államok polgári létesítményei elleni támadásokat, és szavatolja a szoroson átkelő hajók biztonságát – közölte a minisztérium. Aragcsi közölte Irán álláspontját a válságról, és megállapodott Dzsóval, hogy folytatják a párbeszédet – tudatta a szöuli minisztérium. Dél-Koreának több mint két tucat hajója vesztegel az öbölben több mint százfőnyi legénységgel, miután Irán leállította a szoroson átmenő tartályhajó-forgalmat az Egyesült Államok és Izrael ellene indított támadásait követően.
Folytatódik és folytatódni fog a lengyel-magyar barátság, amely nem válhat aktuálpolitikai ingadozások tárgyává – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a lengyelországi Przemyslben, a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel közös sajtóértekezleten. A lengyel és a magyar elnök küldetése az, hogy a két nemzet közötti barátság „ne váljon rövid távú politikai ingadozások tárgyává”, ez a barátság „tart és tartani fog” – fogalmazott Nawrocki a lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendezett elnöki találkozó után. Elmondta: a két nemzetet összeköti többek között az, hogy az Európai Unióban akarnak lenni, egyúttal „az EU állapotára is gondot viselnek”. Kiemelte: számíthat a magyar fél támogatására többek között az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ellenzésében, valamint abban, hogy Magyarország is osztja az uniós klíma- és migrációs politika iránti kétségeket, illetve kifogásolja bizonyos folyamatok „bürokratizálását és központosítását ” az Európai Bizottság által.
Az EU értesítette a Mercosur-országokat az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, amely 2026. május 1-jétől érvényes – közölte az Európai Bizottság. A tájékoztatás szerint a bizottság hivatalos diplomácia levél formájában küldte meg értesítését Paraguaynak, amely a Mercosur-szerződések letéteményese. Ezzel a lépéssel az uniós testület lezárta az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges eljárást, összhangban az Európai Unió Tanácsának január 9-i döntésével. Az ideiglenes alkalmazás 2026. május 1-jétől azon Mercosur-országok esetében lép életbe az Európai Unió és a dél-amerikai közöspiac között, amelyek már lezárták ratifikációs eljárásukat és erről március végéig értesítették az EU-t. Argentína, Brazília és Uruguay már megtette ezt a lépést, Paraguay pedig nemrég ratifikálta a megállapodást, és várhatóan rövidesen megküldi hivatalos értesítését.
Az észak-koreai parlament ismét Kim Dzsongünt választotta meg az állam legfőbb vezetőjének – jelentette a KCNA észak-koreai állami hírügynökség. Kim újraválasztása az ország vezetői posztjára „az egész koreai nép egyhangú akaratát és kívánságát” tükrözi – hangsúlyozta a hírügynökség. A KCNA által publikált fotókon Kim Dzsongün magas rangú tisztségviselők körében ül apja, Kim Dzsongil és nagyapja, Kim Irszen óriási szobra előtt. Az új parlament első ülésén tervek szerint megvitatja a szocialista alkotmány tervezett módosításait és kiegészítéseit, valamint megválasztja az Állami Ügyek Bizottságának vezető tisztségviselőit, és áttekinti a Koreai Munkapárt februári 9. kongresszusán jóváhagyott ötéves tervet.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este kisebb záporok kialakulására lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 14 – 17 fok körül alakul.
