A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.01.14.
Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére írta ki a parlamenti választás időpontját.
Talán még soha nem volt akkora tétje az országgyűlési választásoknak, mint idén: a háborúból ki kell maradni és a békét kell választani – jelentette ki Gulyás Gergely
.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász terrorszervezet által javasolt jelölteket abba a palesztin technokrata bizottságba, amely a Gázai övezet igazgatásáért felelne a jövőben.
Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint.
Belföldi hírek:
Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére írta ki a parlamenti választás időpontját. Az országgyűlési választás kitűzését követően a jogszabályok értelmében módosul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) személyi összetétele. Az Országgyűlés 2022 szeptemberében választotta meg az NVB most is hivatalban lévő NVB választott tagjait és póttagjait. Az országgyűlési választás kitűzésével az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok NVB-be delegált tagjainak mandátuma továbbra is fennmarad, azonban további delegáltakat küldhetnek a testületbe az országos listát állító pártok – ha frakció jogán nem rendelkeznek már delegálttal – és országos nemzetiségi önkormányzatok. Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be, közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak egy személy delegálására. Az így megbízott tagok azonban nem rendelkezik szavazati joggal, az NVB ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy személyt a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak. Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló NVB-delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart.
Mindenki látja, hogy a háború a legfontosabb sorskérdés, ami Magyarország előtt áll, és erre a Tisza nem mond semmit – közölte a miniszterelnök a közösségi-oldalán. „Berepülő drón, önmerénylet, alkotmányos puccs, kamu honlapok és védjegyek. Politikai abszurd. Az elmúlt egy hónapban ennyire futotta a Tisza Párttól” – fogalmazott Orbán Viktor a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy nem is csoda, napról napra szorulnak. Úgy folytatta a bejegyzést, hogy Európa az ukrajnai háborútól hangos. 800 milliárd dollárt, európai katonákat és fegyverszállításokat követelnek Európától. Minden a brüsszeli háborús terv szerint halad. „Mindenki látja, hogy a háború a legfontosabb sorskérdés, ami Magyarország előtt áll. És erre a Tisza nem mond semmit. Nem mondanak semmit, mert belebuknának. Brüsszelnek nem tudnak, Kijevnek pedig nem akarnak nemet mondani. Marad a politikai bűvészkedés” – írta a miniszterelnök.
Talán még soha nem volt akkora tétje az országgyűlési választásoknak, mint idén: a háborúból ki kell maradni és a békét kell választani – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely az Igazság órája című online műsorban azt mondta: óriási tétje van a választásnak, a legfontosabb, hogy egy olyan veszélyes helyzetben, amelybe Európa lavírozta magát, nem szabad belemennie Magyarországnak, azaz a háborúból ki kell maradni és a békét kell választani. Erre az egyetlen, egyértelmű, világos garancia egy Fidesz-kormány Orbán Viktor vezetésével – rögzítette. Emlékeztetett: amit a Fidesz-kormány 2022-ben vállalt, azt a nehéz külső körülmények ellenére is sikerült teljesítenie, s ezt lehet tőle várni a folytatásban is. A kormánynak világos elképzelései vannak a jelenről, a jövőről, a magyar társadalomról, ennek megfelelően pedig egyebek mellett kiteljesítették a családpolitikai rendszert, az otthonteremtés támogatási rendszere Európában is egyedülálló, a nyugdíjasok számára pedig bevezették a 14. havi nyugdíjat – sorolta.
Az elmúlt tizenöt év egyik legfontosabb gazdasági eredménye, hogy a kelet-magyarországi országrész gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot, ami nem sikerült volna, ha a magyarok pénzét Ukrajnába küldték volna – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nyíregyházán. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nyíregyházi Ipari Park projektátadó ünnepségén először is arról számolt be, hogy tíz évvel ezelőtt bántóan éles különbség volt Magyarország nyugati és keleti felének gazdasági fejlettsége között, ezért a kormány célként tűzte ki ennek a mielőbbi felszámolását. Rámutatott, hogy a külső környezet, az elmúlt tíz-tizenöt év súlyos európai válságai miatt ez nem volt könnyű munka, azonban sikerült, mivel a szankciók ellenére, a Brüsszelből épülő hadigazdaság ellenére a magyar emberek pénzét hazánk fejlesztésére fordították. „Kelet-Magyarország gazdasági fejlettségi színvonala elérte a nyugati országrész fejlettségi színvonalát. Halkan jegyzem meg, hogy ha az elmúlt egy-két évben a magyar emberek pénzét Ukrajna fejlesztésére és/vagy a háború finanszírozására fordítottuk volna, akkor nem sikerült volna a keleti országrész felfejlesztése” – fogalmazott.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász terrorszervezet által javasolt jelölteket abba a palesztin technokrata bizottságba, amely a Gázai övezet igazgatásáért felelne a jövőben. A kormányzati struktúráról szóló vita közvetlenül hátráltatja a háború utáni rendezést, mivel rávilágít a szakadékra Izrael biztonsági elvárásai és a palesztin terrorfrakciók politikai igényei között. A technokrata vezetés összetétele kulcskérdés a nemzetközi elfogadottság és a helyi stabilitás szempontjából. A Sky News Arabia forrásai szerint a miniszterelnök nem fogadta el a Hamász delegáltjait a gázai ügyeket irányító testületbe. Nickolay Mladenov, a „Béketanács vezetésére jelölt diplomata a napokban Rámalláhba látogat, hogy átadja a technokrata bizottság tervezett palesztin tagjainak listáját. Madzsed Al-Anszari, a katari külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Doha a közvetítőkkel együtt gőzerővel dolgozik a tűzszüneti megállapodás második szakaszának elérésén.
Az izraeli hadsereg megerősítette védelmi pozícióit és készen áll a váratlan forgatókönyvekre az Iránban zajló belpolitikai feszültségek és terjedő pletykák hatására. Bár Izrael hivatalosan belügynek tekinti az iráni tüntetéseket, a katonai vezetés tart attól, hogy a teheráni rezsim külső agresszióval próbálhatja elterelni a figyelmet a belső válságról. A fokozott éberség célja a meglepetésszerű támadások minimalizálása egy instabil regionális környezetben. Effi Defrin, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője közleményben reagált a napokban szárnyra kapott bizonytalan eredetű hírekre. A hadsereg folyamatos helyzetértékelést végez, és fenntartja a védelmi készültséget minden operatív forgatókönyvre. A szóvivő nyomatékosan felszólította a lakosságot, hogy ne adjanak hitelt a pletykáknak, és csak a hivatalos csatornákat kövessék. Az izraeli hadvezetés folyamatosan monitorozza a határokat és az iráni események dinamikáját; bármilyen érdemi változás esetén azonnali tájékoztatást ígérnek a lakosságnak.
A szíriai hadsereg felszólította kedden a kurd fegyveres csoportokat, hogy vonuljanak ki az Aleppó és az Eufrátesz folyó közötti térségben ellenőrzésük alatt tartott régióból. Vasárnap több napig tartó heves harcok árán Aleppó két városrészéből kiűzték a kurdokat. Most a hadsereg azt követeli a kurd harcosoktól, hogy vonuljanak vissza egészen az Eufrátesztől keletre eső területekre. A szíriai kormányerők megerősítették állásaikat az Aleppótól keletre fekvő térségben. Előzőleg azzal vádolták meg a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd milíciát, hogy több helyen újraszervezi alakulatait a szóban forgó térségben, például Deir-Hafir és Maszkana település körül. A hadsereg felszólította a térségben élőket, hogy maradjanak távol az SDF állásaitól, és katonai övezetté nyilvánította a területet.
Az ENSZ emberi jogi hivatala kedden több százra, egy iráni illetékes ellenben már mintegy kétezerre tette az Iránban zajló tüntetések során meghaltak számát. Az iráni vallási vezetés 2022 óta a legnagyobb tüntetésekkel néz szembe az országban. Emberi jogi szervezetek szerint a zavargásoknak vasárnapig már több mint 500 halálos áldozata volt. Egy iráni tisztviselő azonban kedden a Reuters hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a halottak száma ennél jóval több, mintegy 2000. Az illetékes a „terroristákat” hibáztatta a tüntetők és a biztonsági erők tagjainak haláláért. „A békés tüntetők meggyilkolásának véget kell vetni, és elfogadhatatlan, hogy a tüntetőket terroristáknak bélyegzik, hogy igazolják az ellenük irányuló erőszakot” – jelentette ki Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa keddi közleményében.
Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint. „Ha egy rezsim csak erőszak alkalmazásával tud pozícióban maradni, akkor gyakorlatilag már elveszítette a hatalmát. Úgy gondolom, hogy a teheráni rezsim utolsó napjainak lehetük épp tanúi” – jelentette ki Merz kedden a dél-indiai Bengaluruban tett látogatásán. A német kancellár úgy fogalmazott: az iráni nép fellázadt a jelenlegi rezsim ellen. Reményét fejezte ki, hogy a konfliktust békésen tudják majd rendezni, és úgy vélte, ezt „a mollák rezsimjének is meg kellene értenie”. Irán ügyében Németország egyeztet az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. A külügyminisztereik arról tanácskoznak, hogyan lehetne Iránban biztosítani azt, hogy az országban legitim új kormányzat kerüljön hatalomra békés úton – mondta el Merz.
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök azt tervezi, hogy feloszlatja a képviselőházat, és előrehozott választásokat ír ki a január 23-án összehívott rendes parlamenti ülésszak kezdetén. Az ügyhöz közel álló források szerint erről már értesítést kaptak a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetői. A három hónapja hivatalban lévő Takaicsi Szanae vezette kormány nagy népszerűségnek örvend, de a kormánykoalíciónak csak minimális többsége van az alsóházban, így egy előrehozott választással most erősítheti pozícióját. Amennyiben az alsóház január 23-án feloszlik, az általános választások hivatalos kampánya január 27-én vagy február 3-án kezdődhet, a választást pedig február 8-án, vagy február 15-én tarthatják. A Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Japán Megújulás Párt (JIP) alkotta kormánykoalíció 233 hellyel rendelkezik a 465 fős alsóházban, azaz egyeltlen hely elvesztése is azt jelentené, hogy megszűnne a többsége.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős-borult időre készülhetünk. Este is borult lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően -3 – 6 fok körül alakul.
