A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.08.07.
A következő időszakban 13 és fél milliárd forintot fordít a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére a kormány – mondta Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár.
Új fokozatba lépett júliustól a kormány által indított családbarát fordulat – mondta a kulturális és innovációs miniszter.
Izraeli katonai források becslései szerint egy nagyszabású, a Gázai övezet megszállására irányuló katonai művelet súlyos árat követelne tucatnyi halott katona és nagyon nagyszámú sebesült formájában.
Megfosztotta megbízatásától Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét az ország választási bizottsága.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Panyi Miklós, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. Az Otthon Start programmal kapcsolatban a Heti TV arra volt kíváncsi, hogy a lakásvásárlási hitelt azok is felvehetik-e, akik külföldi munkahelyüket feladva hazajönnének. Panyi Miklós államtitkár válaszában elmondta, a program széles körű, így azok is igénybe vehetik, akik hosszas külföldi munkavállalás után jönnének haza, ugyanakkor a jogosultság alapfeltétele számukra, hogy az igénybejelentéstől számítva a hitel felvételéig rendelkezzenek minimum 180 nap társadalombiztosítási befizetéssel. Az amerikai fegyvereladási tervekkel kapcsolatban a Heti TV felvetette, mindez az orosz-ukrán háború eszkalációjához vezethet, ami a világháború esélyeit is növelheti. Gulyás Gergely úgy felelt, a magyar kormány már 2022 óta hangoztatja a fegyverszünet és a béke fontosságát. Az Európai Unió és az Európai Bizottság azonban hatalmas összegeket kíván fordítani a fegyverek megvásárlására, melyek Ukrajnába jutnának el. Mindez növeli a feszültséget, arról nem beszélve, hogy komoly hiteleket kell ennek a teljesítéséhez felvenni, melyet végül a Közösség és az európai polgárok fizetnének meg.
A következő időszakban 13 és fél milliárd forintot fordít a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére a kormány – mondta Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár a Biztos kezdet, biztos jövő – Gyerekházak szerepe az esélyteremtésben című konferencián. Az államtitkár a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság rendezvényén úgy fogalmazott: a következő időszak a növekedés és a gyarapodás éve lesz az esélypolitikában.Tájékoztatása szerint európai uniós forrásból 11,46 milliárd forintot, hazai forrásból pedig további kétmilliárd forintot fordítanak a következő években a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tanodák támogatására. Hozzátette: az a cél, hogy 2030-ra 3400 főre emelkedjen a gyerekházakat látogatók száma. Ehhez biztos és kiszámítható állami támogatást fognak nyújtani – húzta alá.
A Magyar Közlönyben kedden megjelent határozatnak köszönhetően további több száz ingatlan kerülhet a falvak és kisvárosok tulajdonába – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közösségi-oldalán. Gyopáros Alpár azt írta, hogy a Magyar falu program az indulása óta a falvakban élők valós igényeire reagál, ezért az élet minden területén a vidéki életminőség javítását támogatja. Az üresen álló, elhanyagolt ingatlanok sokat rontanak egy-egy faluképen, ezért a kormány mindent megtesz ezek megszüntetése érdekében – fűzte hozzá.
Új fokozatba lépett júliustól a kormány által indított családbarát fordulat – mondta a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs kifejtette: míg az elmúlt 15 évben 4400 milliárd forint adókedvezmény jutott a családoknak, addig a következő négy év alatt négyezer milliárd forint adókedvezményt biztosítanak a családoknak, ami nagyságrendi változás. A miniszter az intézkedések között megemlítette, hogy júliustól személyi jövedelemadó-mentessé vált a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, valamint ötven százalékkal emelték a családi adókedvezményt. Ez utóbbi egy kétgyermekes család esetében 20 ezer, három gyermeknél pedig 49,5 ezer forintot jelent havonta.
Az EU nem találja a megoldást a migráció kihívásaira – közölte Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. Az Európai Unió Bírósága (EUB) a napokban hozott egy döntést, mely szerint ezután már nem a tagállamok, hanem az unió központi szervei döntik el, melyek országok számítanak olyan biztonságos országnak, ahová ki lehet toloncolni a migránsokat az unióból. Bakondi György szerint ez a meglepő, migrációpárti döntés nehezíti az illegális migránsok kitoloncolását, és így ellentétes az európai emberek akaratával. Hasonló ahhoz, ahogy Magyarországot bírságolják azért, mert nem engedi, hogy az ország területére belépve nyújtsanak be menedékkérelmet a tömegesen érkező migránsok. Bakondi György arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben már számos uniós tagállamban jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék az illegális bevándorlást, az EUB döntése tovább erősíti az EU központi szerveinek hatáskörét és gyengíti a tagállamokét. Egyre inkább politikai jelentősége van a migrációnak. Nyugat-Európában is erősödnek az illegális migráció ellen fellépő pártok, éppen ezeket a törekvéseket korlátozza az EUB döntése – mondta.
Külföldi hírek:
Izraeli katonai források becslései szerint egy nagyszabású, a Gázai övezet megszállására irányuló katonai művelet súlyos árat követelne tucatnyi halott katona és nagyon nagyszámú sebesült formájában. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy egy ilyen széles körű lépés a túszok sérüléséhez vezethet fogvatartóik, vagy az izraeli erők által véletlenül. A politikai kör továbbra sem tudja megválaszolni a Gázai övezet megszállása utáni célokat és az ott élő kétmillió palesztin feletti irányítás kérdését. A megbeszélések során felmerült egy izraeli katonai kormányzat létrehozásának lehetősége a régióban, és annak következményei is.
A Gázai övezetben zajló harcokkal kapcsolatos biztonsági megbeszélés során összetűzés alakult ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Ejal Zamir vezérkari főnök között. A vezérkari főnök Netanjahunak intézve figyelmeztetett: „Csapdát fogtok állítani Gázában.” Utalt a miniszterelnök idősebbik fia, Jair tweetjére és a tájékoztatókra is. Jair Netanjahu X-en krtizálta Zamirt, és azt sugallta, hogy ő áll egy „lázadás és katonai puccskísérlet mögött, amely egy 70-es évekbeli közép-amerikai banánköztársasághoz passzol”.
Mindeközben a kabinettitkár meghívta a főügyészt a közelgő kabinetmegbeszélésen való részvételre. Bár a kormány menesztette Gali Baharav-Miara főügyészt, a Legfelsőbb Bíróság egy ideiglenes intézkedéssel befagyasztotta a döntést a felülvizsgálat idejére. Jariv Levin igazságügyi miniszter környezete így reagált: „Ha a volt főügyészt valóban beidézték a kabinetülésre, akkor ez egy nagyon súlyos ügy.” A Legfelsőbb Bíróság végzése szerint a főügyész szerepe nem változott, és a kormánynak továbbra is meg kell hívnia őt az ülésekre, amíg az ügyben nem kerül sor tárgyalásra. A kormány tudatosan megsérti ezt a végzést.
A Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristái által a Szimchát Tóra-i támadások óta fogvatartott Rom Braszlavszkiról, és Eviatar Davidról múlt hét végén közzétett sokkoló felvételeket követően, az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendjére került az ötven, közöttük elvileg még életben lévő 20 kiéheztetett és megkínzott túsz helyzetének megvitatása. Eközben Donald Trump elnök újságíróknak nyilatkozva az előző éjszaka folyamán szintén reagált a megdöbbentő videókra, mondván – „láttam a felvételt. Szörnyű dolog. Remélem, sok ember meg fogja nézni, és még, ha nehéz is végignézni – mert ez valóban borzalmas.” Emellett, utalva Izrael júniusi 12 napos iráni hadműveletére, megerősítette, hogy Teherán „két hónapra volt a nukleáris fegyver megszerzesetől,” míg Benjámin Netanjahu miniszterelnök gázai megszállására irányuló terveit illetően, arra a kérdésre, miszerint ez esetben továbbra is támogatná-e Izraelt, azt válaszolta – „nem ismerem ezt a tervet. Ez elsősorban Izraelen múlik.” Az övezetben kialakult humanitárius válságra vonatkozóan, Trump hozzátette – „tudom, hogyan próbálunk élelmet juttatni Gáza lakóinak. Az Egyesült Államok 60 millió dollár értékű ellátmányt biztosított.
Elisabeth „Ebba” Busch svéd miniszterelnök-helyettes egy svéd helyi újságnak adott interjúban határozottan kiállt Izrael mellett. Busch az interjú során nyíltan bírálta kormánya és az Európai Unió Izrael ellenes politikáját. A svéd Aftonbladet újságnak adott interjúban a Gázai övezetben folyó háborúról nyilatkozva, a politikus elmondta, hogy támogatja Izraelt. Szerinte „Izrael jót tesz az egész világnak azzal, hogy megpróbálja semlegesíteni és felszámolni a Hamaszt” – ami szokatlan kijelentés a svéd politikai életben. Busch, aki egyben energiaügyi miniszter is, és a Kereszténydemokrata Párt (KD) egyik vezető politikusa, az interjúban bírálta kormányának politikáját és az Európai Uniót, miszerint befagyasztanák a kereskedelmi megállapodásokat Izraellel. „Ezek a döntések nem kedvezőek Svédországnak, és nem segítik elő a békét” – mondta.
Fogadta a Fehér Ház különmegbízottját, Steve Withoffot a Kremlben Vlagyimir Putyin elnök – közölte az orosz államfő sajtószolgálata. Az amerikai tisztségviselő, aki idén ötödik alkalommal látogatott el Oroszországba az év eleje óta, a hét közepén érkezett Moszkvába. Witkoff előbb Kirill Dmitrijevvel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatójával találkozott, akivel felkereste a Kreml mellett, az egykori Rosszija szálloda helyén kialakított Zarjagyje parkot. Witkoff nem válaszolt a RIA Novoszti hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy mit vár a tárgyalásoktól.
Megfosztotta megbízatásától Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét az ország választási bizottsága szerdán, azt követően, hogy a múlt pénteken a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltották.A központi választási bizottság (CIK) szerdai ülésén egyhangúlag fogadták el az elnöki megbízatás megvonására vonatkozó javaslatot. Goran Bubic, a boszniai szerb elnök ügyvédje korábban bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést. Milorad Dodik a CIK döntése ellen is fellebbezéssel élhet.
Letette hivatali esküjét Karol Nawrocki új lengyel államfő szerdán a varsói parlamenti alsó- és felsőházának együttes ülésén; beiktatási beszédében az elnök a lengyelországi jogállamiság visszaállításának szükségességéről is beszélt. A június 1-én ellenzéki jelöltként megválasztott Karol Nawrocki eskütételén jelen voltak a kormány tagjai, valamint Andrzej Duda leköszönő államfő. Részt vett az ünnepségen Íjgyártó István magyar nagykövet is. A RadioWnet lengyel konzervatív csatorna beszámolója szerint jelen volt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója is, és megérkezett a Donald Trump amerikai elnököt képviselő amerikai kormányzati küldöttség. A parlament és az elnöki palota környékén az állampolgárok tömegei gyűltek össze, lengyel zászlókat lobogtatva. Beiktatási beszédében Karol Nawrocki kijelentette: az elnökválasztási eredmény „jelzést jelent a politikai osztálynak, hogy a továbbiakban nem lehet így kormányozni”, a kormánynak teljesítenie kell a választási ígéreteit.
Már legalább egy halálos áldozatot is követelt Franciaországban az idei nyár legnagyobb erdőtüze, amelyben több mint 10 ezer hektárnyi növényzet vált a lángok martalékává és 25 ház égett le vagy rongálódott meg a Földközi-tengerhez és Spanyolországhoz közeli Corbieres-hegységben. Egy nő bennégett a házában Aude megye egyik településén, ugyanebben a faluban egy férfit eltűntként tartanak nyilván. További kilenc ember – köztük hét tűzoltó – égési sérüléseket szenvedett, az egyik sérült állapota súlyos. A más falvakat is fenyegető, rendkívül gyorsan terjedő tűz megfékezésén 1500 ember fáradozott egész éjszaka. A tűzvész egy Ribaute nevű faluban, egy olyan vidéken keletkezett, ahol minden feltétel adott a gyors továbbterjedésre. „Ez a tűz még napokig munkát ad nekünk, egy hosszú távú bevetésről van szó” – mondta Lucie Roesch, Aude prefektusa. A helyi hatóság szerint 12 óra alatt 11 ezer hektáron – nagyjából párizsnyi területen – égett le a növényzet.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 26 – 31 fok körül alakul.
