„Ha Istentől elvárjuk, hogy béküljön ki velünk még egyszer, mi se legyünk egymással türelmetlenebbek” – Oberlander Báruch Ros Hásáná üzenetéről
A Pirkadat szeptember 9-i adásában M. Kende Péter Oberlander Báruch rabbival, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijával beszélgetett a közelgő Ros Hásánáról, a bocsánatkérés jelentéséről, a sófár különleges szabályairól és az ünnepi szokásokról. Szóba került az is, miért marad el idén az első napon a sófárfújás, hogyan lehet újra és újra kibékülni egymással, és miként készül a rabbi az ünnepi dróséra.
Minél jobban értjük, kit bántottunk meg, annál mélyebb a bocsánatkérés
Oberlander Báruch egy hétköznapi példával magyarázta el a bocsánatkérés különböző szintjeit. Ha valaki az utcán nekimegy egy másik embernek, természetesen minden esetben elnézést kell kérnie, de szerinte az ember annál mélyebben éli meg a történteket, minél inkább felismeri a másik személy jelentőségét és az okozott sértést.
Ugyanez érvényes az ember és Isten kapcsolatára is.
„Minél jobban érti meg az ember, hogy az Isten milyen nagy, annál mélyebbről fog jönni a bocsánatkérés.”
A rabbi szerint a megtérés időszakának egyik feladata éppen ennek felismerése.
Sádja Gáon története is erről szól
Oberlander egy régi történetet is felidézett Sádja Gáonról. A nagy rabbi idegenként érkezett egy városba, ahol egy helyi zsidó vendégül látta anélkül, hogy felismerte volna.
Amikor később megtudta, ki volt a vendége, bocsánatot kért tőle, mondván: ha tudta volna, kit fogad be, még nagyobb tisztelettel látta volna vendégül.
A történet tanulsága szerint ugyanaz a tett egészen más súlyt kaphat, ha az ember mélyebben megérti, kivel áll kapcsolatban.
„Hányszor lehet kibékülni?”
A rabbi egy házaspár történetét is megosztotta, akik kapcsolatuk nehéz időszakában külön-külön keresték fel.
A feleség azt kérdezte tőle, meddig lehet újra és újra kibékülni.
Oberlander erre a közelgő nagyünnepekkel válaszolt.
„Ha az Istentől elvárjuk, hogy béküljön ki velünk még egyszer és még egyszer és még egyszer, akkor most ne legyünk mi egymással ennél türelmetlenebbek.”
Szerinte ez nem jelenti azt, hogy ne kellene változtatni a hibákon, de a megbocsátás lehetőségét sem szabad túl gyorsan lezárni.
A rabbi munkájához a személyes beszélgetés is hozzátartozik
Oberlander szerint a rabbi feladata messze túlmutat a tanításon és a zsinagógai szertartások vezetésén.
Nagyon fontosnak tartja, amikor emberek személyes vagy családi problémáikkal fordulnak hozzá.
Úgy látja, egy közösségi vezető életében ezek a négyszemközti beszélgetések a legfontosabb feladatok közé tartoznak.
Idén Ros Hásáná első napja Sábeszre esik
Az idei ünnep különlegessége, hogy Ros Hásáná első napja Sábeszre esik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első napon nem fújnak sófárt, csak vasárnap.
„Idén csak egyszer van a sófár.”
Oberlander hangsúlyozta, hogy a sófárfújás elmaradása nem azért történik, mert maga a fújás tiltott munka lenne.
A talmudi bölcsek attól tartottak, hogy valaki Sábeszkor közterületen viszi magával a sófárt, ezért inkább megtiltották a fújást.
Egy micva marad el a Sábesz védelmében
A rabbi szerint ez jól mutatja, milyen jelentősége van a Sábesz szabályainak.
„Egy tórai micva elmarad Ros Hásánákor” azért, hogy senki ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben megsértheti a szombati előírásokat.
Pesten az éruv több helyen megkönnyíti a helyzetet, de ahol nincs éruv, továbbra is különösen figyelni kell arra, mit visz magával az ember.
Jeruzsálemben mégis lesz, ahol Sábeszkor is megszólal a sófár
Oberlander egy ritka jeruzsálemi kezdeményezésről is beszélt.
A hagyomány szerint egy megfelelő bét din jelenlétében bizonyos esetekben lehetőség nyílhatott Sábeszkor is sófárt fújni.
Több mint száz éve egy magyar rabbi már próbálta Jeruzsálemben újraéleszteni ezt a gyakorlatot, akkor sikertelenül.
Most azonban a rabbi szerint egy jeruzsálemi közösség meghirdette, hogy náluk mégis lesz sófárfújás Sábeszkor.
„Jeruzsálemben legalább egy zsinagógában lesz sófár Sábeszkor, ami ezer-kétszáz évvel ezelőtt volt utoljára.”
Almát mézbe mártunk, a szokást nem cseréljük le
Az ünnepi ételek is szóba kerültek.
M. Kende Péter azt kérdezte, kiváltható-e a mézbe mártott alma más, mézes almás étellel.
Oberlander válasza egyértelmű volt: a hagyományos szokást nem helyettesítik.
Más édes ételeket természetesen lehet enni, de a mézbe mártott alma külön szimbolikus helyet foglal el Ros Hásánákor.
A Vasváriban emellett halfej, mézes bárhesz és kárász is kerülhet az ünnepi asztalra.
A nagyünnepi beszéd még formálódik
A beszélgetés végén M. Kende Péter arra is rákérdezett, hol tart Oberlander Báruch az ünnepi dróséval.
A rabbi szerint már vannak gondolatai, de a beszéd még nincs kész.
„A véglegesítés csak az utolsó pillanatban van. Ezért teremtette Isten az utolsó pillanatot.”
Annyit elárult, hogy az első napi beszéd egyik fontos témája éppen Ros Hásáná és Sábesz találkozása lesz.
Szerinte az ünnepi gondolatok akkor kezdenek igazán összeállni, amikor az ember már közel kerül az ünnephez, és lélekben is bele tud helyezkedni.
A beszélgetés végén Oberlander Báruch boldog új évet, egészséget, türelmet és mindazt kívánta a nézőknek, „amit a szív kíván”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
