„Egy 1979-es típusú energiaválságba megyünk bele” – Hortay Olivér szerint újabb komoly drágulás jöhet Európában
A Pirkadat szeptember 10-i adásában Breuer Péter dr. Hortay Olivér fideszes országgyűlési képviselővel és energiapolitikai szakértővel beszélgetett az európai gáz- és olajpiac romló kilátásairól, az orosz energiaimport korlátozásáról, az amerikai LNG szerepéről, valamint a villamosenergia-rendszer sérülékenységéről. Szóba került a kis moduláris atomreaktorok jövője és a paksi atomerőművet érintő rendkívül alacsony dunai vízállás is.
Hortay további energiaár-emelkedésre számít
Hortay Olivér szerint az elmúlt hetek piaci fejleményei egy újabb komoly energiaválság felé mutatnak.
„Az a hipotézisem, hogy egy 79-es típusú energiaválságba megyünk éppen bele.”
Elmondása szerint a Brent típusú nyersolaj ára tartósan 100 dollár fölé került hordónként, az európai földgáz ára pedig a holland tőzsdén megközelítette a 80 eurót megawattóránként.
Egy évvel korábban még körülbelül 30 eurós, júniusban 40 eurós, augusztus elején pedig 50 eurós szintről beszélhettünk.
Európában egyre kevesebb a mozgástér a gázpiacon
A szakértő szerint az áremelkedés egyik oka az európai gáztárolók rendkívül alacsony töltöttsége.
Ehhez járulnak hozzá az orosz szállításokra vonatkozó egyre szigorúbb uniós korlátozások is.
Hortay arról beszélt, hogy az azonnali ügyletek tilalma már életbe lépett, később pedig a hosszú távú LNG- és vezetékes gázszerződésekre is újabb tiltások következnek.
„A gázpiaci helyzet már most is nagyon-nagyon nehéz.”
A dízelpiacon is szűkül a kínálat
Az olajtermékeknél szintén ellátási problémákat lát.
Az Európai Unió elsősorban dízelből szorul importra, miközben Oroszország exportkorlátozásokat vezetett be.
Bár az EU közvetlenül már nem vásárol orosz olajtermékeket, Hortay szerint Oroszország globális részesedése továbbra is jelentős.
Ha ez a mennyiség kiesik a világpiacról, az európai árakat is felfelé hajtja.
Amerikából jöhet több energia, de Ázsia is ugyanazért versenyez
Hortay szerint az Egyesült Államok egyelőre képes növelni LNG- és olajexportját.
A probléma az, hogy az európai vásárlók mellett az ázsiai országok is ugyanazért a kínálatért versenyeznek.
A közel-keleti, különösen a katari LNG-kiesés miatt több ázsiai vevő is amerikai források felé fordult.
Ez szerinte újabb árfelhajtó tényező.
Az iráni konfliktus gyors lezárására sem számít
A beszélgetésben Donald Trump nyilatkozatai és a közel-keleti konfliktus is szóba került.
Hortay szerint az amerikai elnök legutóbbi kijelentése, amely már a novemberi félidős választások utáni időszakra helyezte a konfliktus végét, pesszimistább képet fest, mint korábbi megszólalásai.
Úgy látja, a helyzetet nem lehet egyik napról a másikra rendezni.
Szerinte az 1979-es energiaválság története is azt mutatja, hogy az ilyen geopolitikai feszültségek hosszabb időre destabilizálhatják az energiapiacot.
A gáz drágulása a villamos energia árát is felhajtja
Hortay hangsúlyozta, hogy az energiaválság nem áll meg az olajnál és a gáznál.
A villamosenergia-rendszerben is jelentős áringadozásokat okozhat.
Szerinte az elmúlt 10–15 évben az Európai Unió több hagyományos erőművi kapacitást leépített, részben klímavédelmi megfontolásból, miközben egyre nagyobb szerepet kaptak a megújulók.
A probléma akkor jelentkezik, amikor kevés a nap- vagy szélenergia, és gázerőművekkel kell pótolni a kiesést.
„Felelőtlen 100 százalékban megújulókra alapozni”
Hortay szerint a megújuló energiaforrásoknak fontos szerepük van az energiamixben, de nem tartja reálisnak a teljes rendszer kizárólagos rájuk építését.
„Szerintem felelőtlen 100%-ban megújulókra alapozni, vagy megpróbálni 100%-ban megújulókra alapozni az ellátásunkat.”
Úgy látja, az energiatárolás technológiailag már sokat fejlődött, és az akkumulátoros vagy más tárolási rendszerek egyre inkább piacképesek.
Elterjedésük azonban időigényes.
A kis moduláris reaktoroknak komoly jövőt jósol
A beszélgetésben előkerültek a kis moduláris atomreaktorok, az SMR-ek is.
Hortay szerint ezek még elsősorban pilot- és kezdeti projektek szintjén tartanak, de globálisan egy „nukleáris reneszánsz” kezd kibontakozni.
Úgy véli, ebben a kisebb reaktorok fontos szerepet kaphatnak.
Különösen jól illeszkedhetnek a villamosenergia-rendszerek decentralizációjához, mert kisebb egységekben, a fogyasztási központokhoz közelebb is telepíthetők.
A paksi atomerőműnél a Duna vízállása új kockázatot mutatott
Breuer Péter a paksi atomerőmű hűtéséről és a Duna rendkívül alacsony vízállásáról is kérdezte a szakértőt.
Hortay elmondta, hogy az atomerőművet jelenleg már nem kell leszabályozni, de az elmúlt hetek extrém alacsony vízállása komoly figyelmeztetés volt.
A paksi szakemberektől kapott tájékoztatása szerint olyan ritka helyzet alakult ki, amelynek korábban rendkívül alacsony valószínűséget tulajdonítottak.
„Mostantól kezdve a tervezés során el kell kezdeni erre is készülni.”
Új vízügyi megoldásra lehet szükség Paksnál
Hortay szerint a tartós műszaki megoldás kidolgozásához elsősorban vízügyi szakemberek tudására kell támaszkodni.
Az energetikai oldalról az a feladat, hogy az atomerőmű hűtéséhez minden körülmények között biztosítható legyen a megfelelő vízellátás.
A beszélgetés alapján az energiabiztonság egyszerre jelent beszerzési, technológiai, hálózati és természeti kockázatot.
Hortay szerint éppen ezért Európának a következő időszakban jóval rugalmasabb és sokszínűbb energiamixre lesz szüksége.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
