A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.09.10.
A kormány nyilvánosságra hozta az előző tizenhat évben született, korábban minősített úgynevezett „háromezres” kormányhatározatok első részét.
A kárpátaljai közösség bizakodással tekint a magyar-ukrán megállapodás megvalósulására – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök Szíriában arról beszélt, hogy Izrael „nagyon közel” került Irán legyőzéséhez, és nem engedi, hogy terrorista erők telepedjenek meg az északi határ közelében.
Németországban Friedrich Merz kancellár azt közölte, hogy csak a szerencsén múlt egy súlyos katasztrófa elkerülése a lipcsei/hallei repülőtér ellen előkészített dróntámadásnál.
Belföldi hírek:
A kormány nyilvánosságra hozta az előző tizenhat évben született, korábban minősített úgynevezett „háromezres” kormányhatározatok első részét. Ezek olyan döntések, amelyek jellemzően nemzetbiztonsági vagy más minősített adatot tartalmaznak, és korábban nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. A publikálás előzménye, hogy az elmúlt hónapokban közérdekű adatigénylések és kiszivárgások alapján egyre több részlet került elő az Orbán-kormányok nem nyilvános pénzügyi döntéseiről. Egy korábbi adatfeltárás szerint 2021 és 2023 között körülbelül 160 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki nem nyilvános határozatokkal, más dokumentumok pedig a választás előtti időszakban legalább 500 milliárd forint sorsáról szóltak. Az Alapjogokért Központnak juttatott csaknem 3,35 milliárd forint miatt már kormányzati vizsgálat is indult.
Hazugsággal vádolta a miniszterelnököt és a Tisza Pártot a Fidesz-frakció a rekordmagas üzemanyagárral, államadóssággal és államháztartási hiánnyal kapcsolatban. Az ellenzéki frakció közleményében Magyar Péter délelőtti közösségi média-videójára reagált, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány három hónap alatt mintegy ezer milliárd forinttal csökkentette az államháztartás hiányát. A Fidesz-frakció szerint viszont „minden nap újabb bizonyíték arra, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt végig hazudta a kampányt és most is hazudnak a magyar embereknek”, hiszen a magyar családok az idei év legmagasabb üzemanyagáraival szembesülnek a benzinkutakon. Azt is felrótták, hogy „a Tisza sorra visszalép a kampányígéreteiből”: nem lesz dupla családi pótlék, elmaradnak a beígért béremelések, nem csökken az egészséges élelmiszerek áfája és nincs 480 forintos üzemanyag sem a kormányzati ígéretek ellenére sem a hazai gazdaságban.
A kárpátaljai közösség bizakodással tekint a magyar-ukrán megállapodás megvalósulására – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán a közösségi média-oldalán. Tarr Zoltán azt írta: a Kárpátaljai Református Egyházkerület meghívására érkezett a hétvégén Beregszászra, ahol részt vett egy tanévnyitón, találkozott egyházi és civil szervezetek, pedagógusok és oktatási intézmények képviselőivel, nagycsaládosokat és rászorulókat segítő közösségek vezetőivel, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem vezetőivel is. „A tanévnyitó bizonyította, hogy minden nehézség, a háború ellenére is a közösség él, élni akar és reméli a békét” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a találkozások a párbeszéd fontosságát húzták alá. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai közösség képviselőivel egyeztetve tovább folytassa a párbeszédet az ukrán vezetőkkel a kisebbségi jogok védelme érdekében.
Jövő szerdán és csütörtökön hallgatja meg a Médiatanács elnöki posztjára pályázókat az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottsága – határoztak a testület tagjai szerdán. A bizottság alakuló ülésén Hantosi István (Tisza) elnök elmondta, 15 pályázat érkezett a művelődési bizottság által kiírt pályázatra, ebből egy nem tartalmazta a felhívásban is előírt szakmai koncepciót. A testület a többi, 14 pályázót nyilvános ülésen hallgatja meg – tette hozzá. A héttagú Médiatanács három-három tagjára a kormánypárti és az ellenzéki frakciók tesznek javaslatot.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök Szíriában arról beszélt, hogy Izrael „nagyon közel” került Irán legyőzéséhez, és nem engedi, hogy terrorista erők telepedjenek meg az északi határ közelében. Ugyanakkor az iráni fél azt üzente: a háború akkor érhet véget, ha Washington teljesíti Teherán követeléseit, Izrael pedig kivonul Libanonból. Eközben az izraeli hadsereg új, pilóta nélküli rendszerekkel és mesterséges intelligenciával foglalkozó haderőnemi ágat tervez decemberig létrehozni. Ez nem csupán technológiai modernizáció: azt jelzi, hogy a vezérkar hosszú távon is drónokkal, autonóm eszközökkel és adatvezérelt hadviseléssel számol
London – Franciaországgal és Kanadával összehangolva – szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat vezetett be a ciszjordániai izraeli telepekkel kapcsolatban. A brit intézkedés megtiltja a telepekhez kötődő egyes áruk és szolgáltatások behozatalát, és a telepes erőszakkal, valamint a kétállami megoldás ellehetetlenülésével indokolja a lépést. Izrael válaszul harminc napot adott a brit kelet-jeruzsálemi konzulátus bezárására, hét napon belül távozásra szólított fel brit diplomatákat a gázai koordinációs központból és Ramalláhból, valamint tizenkét brit politikust kitiltott az országból. Gideon Szaár külügyminiszter elfogadhatatlan beavatkozásnak nevezte a szankciókat; Ed Miliband brit külügyminiszter viszont „sajnálatosnak és károsnak” minősítette az izraeli ellenlépéseket – írta a Times of Israel.
Izrael új nagykövetséget nyit Ljubljanában. A lépés azért figyelemre méltó, mert Szlovénia előző, liberális kormánya elismerte a palesztin államot, korlátozásokat vezetett be izraeli tisztviselőkkel és ciszjordániai termékekkel szemben, a márciusi kormányváltás után azonban Janez Janša jobbközép kabinetje látványosan barátságosabb irányt vett. Szaár szlovéniai látogatásán kulturális együttműködési megállapodást ír alá, üzleti küldöttséget vezet, és az izraeli külügy az új képviseletet az EU-n belüli támogatói kör bővítéseként értelmezi. A nyitás ugyanakkor belföldi szlovén ellenállást váltott ki; egy felmérés szerint a lakosság 56 százaléka ellenzi a szorosabb kapcsolatokat.
Külföldi hírek (Világ):
Az amerikai és iráni erők közötti csapásváltásban az Egyesült Államok öt iráni olajszállítót semmisített meg, Irán pedig tíz hajó elleni akcióról, valamint egy jordániai amerikai támaszpont elleni rakétatámadásról számolt be. A konfliktushoz kapcsolódó jemeni fronton a húszik szaúdi városokat és olajlétesítményeket támadtak meg, 73 embert megsebesítve; ezt követően a húszi média 32, négy tartományt érintő, szaúdi támogatású légicsapásról adott hírt. A négyéves jemeni fegyvernyugvás így lényegében összeomlott. Mivel a Hormuzi-szoros forgalma már korábban is erősen visszaesett, a Báb el-Mandeb térségének újbóli militarizálódása egyszerre fenyegeti a Perzsa-öbölből és a Vörös-tengeren át vezető energia- és áruforgalmat.
Dmitrij Peszkov azt mondta, Moszkva reméli, hogy hamarosan folytatódhatnak az amerikai közvetítésű tárgyalások, amelyek február óta állnak. Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, és a Kreml tájékoztatása szerint gyors lezárást, valamint az amerikai–orosz kapcsolatok teljes helyreállítását szorgalmazta. A kommunikációt azonban nem kísérte áttörés: Ukrajna továbbra is elutasítja a területi engedményeket, Moszkva pedig nem jelezte, hogy visszalépne alapköveteléseitől.
Orosz drónok csapódtak az ukrán–moldovai határ Starokozacse átkelőjének közelébe, két civilt megölve és hármat megsebesítve. Az átkelő forgalmát leállították. Ukrajna szerint Moszkva tudatosan támadja a kereskedelmi és logisztikai útvonalakat, amelyek jelentősége megnőtt a fekete-tengeri kikötők elleni támadások miatt. Kijevben egy újabb drónhullám kilenc embert megsebesített, tüzeket okozott, és iskolák, vállalkozások működését zavarta meg; Ukrajna válaszul novorosszijszki olajterminálokat, haditengerészeti létesítményeket és rakétahordozó hajókat támadott. Moldova miniszterelnöke a moldovai légtérsértések számának látványos emelkedéséről beszélt.
Németországban Friedrich Merz kancellár azt közölte, hogy csak a szerencsén múlt egy súlyos katasztrófa elkerülése a lipcsei/hallei repülőtér ellen előkészített dróntámadásnál. Merz szerint az akciót hónapokon át Oroszországban tervezték, és közvetlenül Németország ellen irányult; Moszkva tagadta a részvételt, az orosz külügy pedig rendkívül élesen reagált. Az ügy különösen érzékeny politikai pillanatban robbant ki: az AfD Szász-Anhaltban történelmi tartományi győzelmet aratott, Donald Trump pedig a német bevándorláspolitikának tulajdonította a párt párt sikerét. Berlin visszautasította a külföldi beavatkozásként értelmezett kommentárt, és elhalasztották Merz és Trump tervezett telefonbeszélgetését. A német külügyminiszter közben azt sürgette, hogy Ukrajna több fegyvert vásároljon német gyártóktól, és felvetette, hogy a Németországban élő hadköteles ukrán férfiak térjenek haza.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség új észak-koreai urándúsító létesítményről számolt be Jongbjonban. Mivel a NAÜ ellenőrei 2009 óta nem jutnak be az országba, a megállapítás műholdfelvételeken és észak-koreai állami médiaképeken alapul. Az új, kétszintes épület akár 28 centrifuga-kaszkádnak adhat helyet, miközben a Phenjan melletti Kangszon dúsítókomplexum bővített részén is működés jeleit észlelték. Rafael Grossi szervezete szerint mindez újabb nukleáris fegyveranyag előállítását teszi lehetővé és sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait; Phenjan elutasítja a NAÜ joghatóságát, és visszafordíthatatlannak nevezi nukleáris státuszát.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős időre készülhetünk. Este továbbra is felhős marad az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 22 – 28 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
