A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.07.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
A megemelt bérek visszaállítják a pedagógusszakma vonzerejét – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Izrael tájékoztatta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy az Egyesült Államokat követve visszavonja részvételét – közölte Gideon Sa’ar külügyminiszter.
Irán nem akar atomfegyvert előállítani, mert az „Iráni Iszlám Köztársaság által vallott értékekbe nem fér bele ártatlan emberek lemészárlása” – jelentette ki az iráni elnök.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A miniszter elsőként beszámolt arról, hogy a kormányülésen a nyugdíjasok ügye is szóba került. Mint elmondta, a kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a nyugdíjasok érdekeit kiemelten kezelje. Bár az Európai Unió, valamint az OECD által készített tanulmány és számos ellenzéki párt is kifogásolja a 13. havi nyugdíjat, a kormány fontosnak tartja ennek az összegnek a kifizetését. Ebben a hónapban érkezik meg a 13. havi nyugdíj, ez több mint négyszázmilliárd forintos kiadást jelent. A kormányülésen döntést hoztak arról, hogy az otthonfelújítási program keretében az energetikai korszerűsítési hozzájárulást kiterjesztik a nyugdíjasokra is. Ezekről egyébként Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi csoportokért felelős miniszterelnöki főtanácsadó is beszámolt a Heti TV Pirkadat című műsorában. A Heti TV rákérdezett a bírósági eljárások költségeinek növelésére. Gulyás Gergely szerint évek óta nem emelkedtek ezek a költségek, és most jóval az infláció alatt határozták meg az eljárások költségeit.
Idén mintegy kétszázezer otthonban, családban jelent segítséget a szociális tűzifaprogram, amelyhez több mint 2300 önkormányzat csatlakozott, és igényelt támogatást – mondta a Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára Ózdon, ahol rászorulóknak osztottak tűzifát. Fülöp Attila hangsúlyozta, az elmúlt tizennégy évben a kormány csaknem 52 milliárd forintot fordított a tüzelőanyag-programban arra, hogy télen a rászorulóknak biztosítsák a „lakás melegét”. Hozzátette, ebben az időszakban mintegy 2,4 millió köbméternyi fát tudtak biztosítani a segítségre szorulóknak azok az önkormányzatok, amelyek részt vesznek a programban. Az államtitkár kiemelte, a kormány továbbra is fenn fogja tartani az egész országra kiterjedő programot, amelynek célközönsége a kistelepülésen élő rászorulók. Megjegyezte, a kormány sokat dolgozott és tett azért, hogy gondoskodjon a segítségre szoruló emberekről és ez a munka folytatódni fog, mert mindig vannak megoldásra váró problémák, a kormány feladata pedig az, hogy ezeket megoldja a jövőben is – fűzte hozzá.
A megemelt bérek visszaállítják a pedagógusszakma vonzerejét – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence emlékeztetett: tavaly átlagosan 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok fizetése, január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal. A megelőző két évben is volt 10-10 százalékos emelés, így négy év alatt csaknem megduplázták a tanárok és az óvónők bérét. Csak idén 339 milliárd forintot fordít a kormány béremelésre – ismertette az államtitkár. Kiemelte: a munka fő vonzereje, hogy gyerekekkel kell foglalkozni, de fontos emellett a társadalmi, illetve az anyagi megbecsültség is. Az államtitkár közlése szerint az iskolaigazgatóknak már nem jelent nagy problémát, hogy kollégát keressenek, sőt, visszamennek az iskolákba azok is, akik az elmúlt években elhagyták a pályát, hiszen a 844 ezer forintos átlagbér mellett pótlékok is vonzóbbá teszik a tanítást. Utóbbit azzal is érzékeltette, hogy radikálisan nőtt a pedagógusszakra felvett diákok száma; míg 20 éve ötezer, 10 éve kilencezer körül volt ez a szám, az utóbbi években már 15 ezer.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy az éjszaka két harcosa meghalt, további nyolc megsérült egy balesetben a Gázai övezet északi részén. Nadav Cohen tartalékos főtörzsőrmester Beit Hananból a Golani-dandár 51. zászlóaljában szolgált, 21 éves volt. A másik katona Nachman Refael Ben Ami törzsőrmester Eilatról, szintén a Golani 51. zászlóaljában szolgált, 20 éves volt. A nyolc sérült katona egyikének állapota súlyos. A hadsereg kezdeti vizsgálata szerint az erős szél miatt egy daru összeomlott, és a katonákra zuhant. A tragédiát követően és a továbbra is viharos időjárás miatt a jelenlegi szakaszban úgy döntöttek, hogy eltávolítják az összes darut és emelőplatformot a területről.
Izrael tájékoztatta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy az Egyesült Államokat követve visszavonja részvételét – közölte Gideon Sa’ar külügyminiszter. „A döntést az Emberi Jogi Tanácsban Izraellel szembeni folyamatos és kérlelhetetlen intézményi elfogultság miatt hoztuk meg, amely az Emberi Jogi Tanács 2006-os megalakulása óta állandósult” – áll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának elnökéhez, Jorg Lauberhez intézett levélben, amelyet az X közösségi médiaplatformon tett közzé. Sa’ar azzal vádolja a tanácsot, hogy védi a sorozatos jogsérelmezőket, miközben aránytalanul és szisztematikusan Izraelt emeli ki elítélésre és vizsgálatra, hozzátéve, hogy a testület támogatja az antiszemita retorikát, tagadja Izrael létjogosultságát, és bátorítja a terrorizmust – írta a Times of Israel.
Spanyolországnak, Írországnak és Norvégiának „törvényes joga” van a háború után áttelepített gázaiak befogadására – mondta Izrael védelmi minisztere. Miután Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok célja a Gázai övezet feletti ellenőrzés átvétele, a több mint kétmillió palesztin áttelepítése és a terület „Közel-Kelet Riviérájává” való átalakítása, Izrael Katz utasította az IDF-et, hogy kezdje meg az előkészületeket az övezetből való „önkéntes” távozás lehetővé tételére. Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy országa komolyan veszi Trump úr „bátor” tervét, mondván, hogy ez lehetővé teheti „a gázai lakosság széles rétegeinek távozását a világ különböző pontjaira”. „Az olyan országok, mint Spanyolország, Írország, Norvégia és mások, amelyek vádakat és hamis állításokat fogalmaztak meg Izraellel szemben a gázai akciók miatt, jogilag kötelesek engedélyezni, hogy bármely gázai lakos beléphessen a területükre” – tette hozzá. Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter máris elutasította Katz úr javaslatát, mondván, hogy „a gázaiak földje Gáza, és Gázának a jövőbeli palesztin állam részét kell képeznie”.
Peking ellenzi Donald Trump amerikai elnök javaslatát, miszerint a palesztinokat kitelepítenék a Gázai övezetből, és az Egyesült Államok venné át a régiót – közölte a pekingi külügyminisztérium. „Kína határozottan támogatja a palesztin nép törvényes jogait, és kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, hogy a kétállami megoldást tekintsék alapvető megoldásnak” – mondta Guo Csia-kun külügyi szóvivő. „Gáza a palesztinoké, a palesztin terület szerves része, nem politikai alku tárgya, és nem is a dzsungel törvényének célpontja” – fogalmazott.
Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy amikor Trump elnök bejelentette a tervét az Ábrahám-megállapodásokkal kapcsolatban, akkor alig volt valaki a világon, aki hitt volna a megállapodások sikerében. Aztán mégis sikerült megcsinálnia, és az Ábrahám-egyezségek teljesen új dimenziót nyitottak a Közel-Kelet életében – idézte fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Fox News amerikai hírcsatornának adott nyilatkozatában, amelyet a Fehér Ház által létrehozott „Rapid Response 47” X-oldala szemlézett. Az egy nappal korábban közölt interjúban Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök fantasztikus tárgyalási képességekkel rendelkező üzletkötő, „és ha róla van szó, semmit sem neveznék reménytelennek”. „Magyarország minden olyan megoldásban érdekelt, amelyek békét és stabilitást hoznak a Közel-Keletre” – szögezte le a tárcavezető arra a kérdésre reagálva, hogy mit gondol arról, hogy az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést a Gázai övezet felett.
Irán nem akar atomfegyvert előállítani, mert az „Iráni Iszlám Köztársaság által vallott értékekbe nem fér bele ártatlan emberek lemészárlása” – jelentette ki az iráni elnök Teheránban, egy külföldi diplomatákkal tartott megbeszélésén. Az iráni televízió által közvetített találkozón Maszúd Peszeskján egyúttal emlékeztetett Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője 2003-ban kiadott fatvájára, vallásjogi döntvényére, amelyben az ajatollah megtiltotta a tömegpusztító fegyverek gyártását, illetve használatát. Donald Trump amerikai elnök szerdán azt mondta, támogatna egy Iránnal kötendő új, „hiteles” atomalkut, kiemelve, hogy a síita államnak „soha nem lehet atomfegyvere”. Az elnök egy nappal korábban ugyanakkor rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre.
Ausztrália csütörtökön szigorú gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a gyűlöletszimbólumok felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.”Azt akarom, hogy az antiszemita embereket felelősségre vonják, vádat emeljenek ellenük, és börtönbe zárják őket” – mondta a Sky News tévécsatornának Anthony Albanese miniszterelnök. A kormány gyűlölet-bűncselekményekről szóló törvényjavaslatát először tavaly terjesztették a parlament elé, és olyan új bűncselekmény kategóriákat tartalmazott, mint az erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés faji, vallási, nemzetiségi, nemzeti vagy etnikai származás, politikai vélemény, nem, szexuális irányultság, nemi identitás alapján. A törvényt beterjesztő Tony Burke belügyminiszter szerint ezek „a legszigorúbb törvények, amelyekkel Ausztrália valaha is rendelkezett a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben”.
Időjárás:
Ma mindenütt felhős lesz az idő. Este viszont kitisztul az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 4 – 7 fok körül alakul.
