„Trumpnak még kell egy kis idő, hogy ezt egyáltalán felfogja” – Kis-Benedek József szerint a közel-keleti tűzszünet törékeny alku
A Pirkadat június 5-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt. A beszélgetés középpontjában a Közel-Keleten bejelentett tűzszünet, a Hezbollah fegyverzetének kérdése, Irán szerepe, az öbölmenti országok biztonsági dilemmái és Donald Trump közel-keleti politikája állt. Kis-Benedek szerint a tűzszünet pillanatnyi eredmény lehet, de a térségben annyi szereplő és érdek mozog egyszerre, hogy néhány nap is sokat elárul majd arról, van-e valódi esély a tartós nyugalomra.
Tűzszünet van, de meddig?
Kis-Benedek József szerint egyelőre valóban tűzszünetről lehet beszélni, de annak tartóssága erősen kérdéses. Úgy látja, Donald Trump amerikai elnök nagyon aktívan próbálja elérni, hogy a fegyvernyugvás fennmaradjon, mert az iráni tárgyalások és a Hormuzi-szoros körüli amerikai elképzelések is ettől függenek.
Irán ugyanis világossá tette: amíg az északi fronton nincs nyugalom, és Izrael támadásokat hajt végre a Hezbollah ellen, addig nem megy bele semmilyen megállapodásba. Kis-Benedek szerint ennek tudható be, hogy Benjamin Netanjahu végül hallgatott az amerikai elnökre, és visszafordította az izraeli erőket, amelyek Bejrút déli részén a Hezbollah főhadiszállását támadták volna.
„Valamelyest elcsendesül a helyzet” – fogalmazott a szakértő, de hozzátette: néhány nap múlva lehet majd látni, hogy ez valódi tűzszünet-e, vagy csak átmeneti szünet a következő összecsapás előtt.
Hezbollah: papíron fegyverletétel, a valóságban önvédelem
Breuer Péter felidézte, hogy korábbi megállapodások szerint a Hezbollahnak le kellene adnia fegyvereit a libanoni államnak, és a politikai küzdelmet a parlamentben kellene folytatnia. Kis-Benedek ezt nehezen elképzelhetőnek tartja.
„Nem logikus az, hogy a Hezbollah leadja a fegyverét” – mondta. Szerinte a szervezet számára a fegyverzet nemcsak támadóeszköz, hanem önvédelmi garancia is, ezért aligha fog önként megválni tőle.
A szakértő szerint a kivonulás vagy bizonyos területek átadása elképzelhető, de a döntő kérdés az, hogy a libanoni hadsereg képes-e rendet tartani a Litáni folyótól délre fekvő zónákban. Ha a kísérleti területeken sem sikerül stabilitást teremteni, a rendszer nem terjeszthető ki Dél-Libanon egészére.
Iránban a radikálisok erősödtek meg
A beszélgetésben szóba került, ki lehet az Egyesült Államok valódi tárgyalópartnere Iránban. Kis-Benedek szerint formálisan az iráni kormányzat az, de a döntő szereplő a legfelsőbb vezető lenne, aki kijelölhet tárgyalócsapatot.
A nagyobb gond szerinte nem a személyi kérdés, hanem az iráni politikai környezet megváltozása. A háború erős radikalizálódást indított el, és a Forradalmi Gárda keményebb elemei vették át az irányítást.
„Nem biztos, hogy ők mindenképpen azt akarják, hogy ez az egész folyamat egy békeszerződésre érjen véget” – mondta.
Kis-Benedek szerint Irán számára elképzelhetetlen lenne annak nyílt kimondása, hogy veszített. Ezért a folyamat várhatóan tovább húzódik, és a tárgyalások csak akkor mozdulhatnak előre, ha egyik fél sem áll elő a másik számára elfogadhatatlan feltételekkel.
Az öbölországok ráébredtek saját kiszolgáltatottságukra
A szakértő szerint a háború jelentősen átrendezte az öbölmenti országok gondolkodását. Kuvait, Bahrein és más államok eddig nagyrészt külső biztonsági garanciákra, főként az Egyesült Államokra támaszkodtak. Az iráni támadások azonban megmutatták, hogy ez nem feltétlenül elég.
Irán világossá tette: aki amerikai támaszpontokat enged be, az ellenségnek számít. Ebbe a logikába illeszkedtek a kuvaiti repülőtér, illetve bahreini célpontok elleni támadások is.
Kis-Benedek szerint az egyes öbölországok védelmi képességei között jelentős különbség van. Bahrein esetében voltak sikeres rakéta- és drónelhárítások, Kuvaitnál azonban ilyenről nem hallott.
Egyetlen találat is elég lehet a turizmus összeomlásához
Breuer Péter arról beszélt, hogy a térség látványos felhőkarcolói és luxusszállodái mennyire sebezhetőnek tűnnek a rakétatámadásokkal szemben. Kis-Benedek szerint egy nagy épület esetében elég lehet egy szint meggyengülése ahhoz, hogy súlyos következmények induljanak el.
A szakértő szerint ezek a támadások nemcsak katonai, hanem gazdasági üzenetek is. Ha egy országban bizonytalanná válik a biztonsági helyzet, elmaradnak a külföldiek, visszaesik a turizmus, megtorpannak a beruházások.
„Ezt az irániak pontosan tudják, és nem véletlen vannak ezek a támadások” – mondta.
Trump nem érti a közel-keleti logikát
Kis-Benedek szerint Donald Trump gyakran úgy viselkedik, mintha egy bejelentésével automatikusan rendezni lehetne a térség ügyeit. Ez azonban a Közel-Keleten nem működik. A helyi vezetők, köztük Izrael és az öbölországok irányítói sem szeretik, ha kívülről hirtelen megmondják nekik, mit tegyenek.
„Trumpnak még kell egy kis idő, hogy ezt egyáltalán felfogja, ha egyáltalán képes ennek a felfogására” – fogalmazott Kis-Benedek.
Szerinte ez is lassítja a tárgyalásokat. A tartós rendezéshez alapos előkészítésre és kölcsönösen elfogadható feltételekre lenne szükség, jelenleg azonban ennek kevés jele látszik.
Amerika sem tud mindent megoldani
A beszélgetés végén szóba került az Egyesült Államok katonai és pénzügyi mozgástere is. Kis-Benedek szerint Amerika képességei sem végtelenek, és nem tud egyszerre több fronton korlátlanul háborúzni.
Trump több olyan konfliktusba is belevágott, amelynek megoldása rendkívül nehéz. Ezeket a háborúkat végső soron az amerikai adófizetők finanszírozzák, akik aligha örülnek a növekvő terheknek.
A szakértő Oroszország példáját is említette: Putyin sem mutatja ki, ha baj van, de ott is kérdés, meddig lehet folytatni a jelenlegi háborús logikát. Kis-Benedek szerint a Közel-Keleten és az orosz–ukrán háború ügyében is ugyanaz lenne a kiindulópont: le kell ülni tárgyalni, de olyan feltételekkel, amelyeket a másik oldal is képes elfogadni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
