„A házi gyermekorvos a család egészségügyi menedzsere” – Póta György szerint az alapellátást alulról kell újraépíteni
A Pirkadat június 5-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Póta György házi gyermekorvos volt, aki 38 éve ugyanabban a csepeli körzetben dolgozik. A beszélgetésben szó esett arról, hogyan lett a budai „zsúrfiúból” csepeli gyermekorvos, miért maradt ugyanott évtizedeken át, mit jelent a bizalmi kapcsolat a családokkal, és milyen tanácsokat adna az új egészségügyi miniszternek. Póta szerint az egészségügy valódi megújítása az alapellátásnál, a várandósgondozásnál és a védőnői hálózatnál kezdődik.
Harmincnyolc év ugyanabban a körzetben
Póta György ősszel lesz 38 éve ugyanabban a csepeli körzetben. Amikor elkezdte, még nem házi gyermekorvosnak hívták ezt a munkát, hanem körzeti gyermekorvosnak. A pályája részben véletleneken múlt: szakvizsga előtti kórházi gyakorlatát a Heim Pál Kórházban töltötte, amelynek ellátási területéhez Csepel is tartozott.
Később már lett volna lehetősége Budára kerülni, közelebb a lakóhelyéhez, de addigra kialakult az a szakmai és emberi kapcsolat, amelyet nem akart feladni. „Jól érzem magam ott, amit csinálok, ismernek az emberek, én ismerem őket” – mondta.
Szerinte a gyermekorvosi munka egyik lényege éppen ez: a folyamatos, hosszú távú kapcsolat a családokkal. Enélkül nincs meg az a bizalmi alap, amelyre a gyógyítás és a tanácsadás épülhet.
Az embert kell nézni
A beszélgetésben a Bethesda Gyermekkórház is szóba került, amelynek vezetőivel Póta György szoros szakmai és baráti kapcsolatban áll. Mint mondta, büszke arra, hogy számára nem a vallási, politikai vagy társadalmi hovatartozás a döntő, hanem az ember.
„Az embert kell nézni, és teljesen mindegy, hogy milyen pártállású és milyen vallású ember” – fogalmazott.
Úgy látja, Magyarországon sokszor mindenkit megpróbálnak valahová besorolni: baloldalinak, jobboldalinak, fideszesnek, tiszásnak vagy bármi másnak. Ő viszont a szakmai és emberi kapcsolatokban nem ezt tartja mércének.
Az egészségügyet alulról kell felépíteni
Breuer Péter arról kérdezte, mit tanácsolna az új egészségügyi miniszternek. Póta György azt mondta: szívesen áll rendelkezésére, mert az alapellátás ügyében határozott elképzelései vannak.
Szerinte egy ország egészségügyét piramisként, alulról kell felépíteni. Minden kormány beszélt már arról, hogy az alapellátást meg kell reformálni, de valódi, minőségi és strukturális átalakítás nem történt.
„A házi gyermekorvos vagy háziorvos a gyereknek, a családnak egy egészségügyi menedzsere” – mondta. A betegnek ideális esetben először a saját orvosához kellene fordulnia, aki ismeri a családot, a gyerek állapotát, és tudja, merre kell továbbmenni.
Kevesebb teher a klinikákon, több döntés helyben
Póta szerint a jól működő alapellátás nemcsak emberileg fontos, hanem költséghatékony is. Minél több mindent lehet befejezetten, lakóhely közelében ellátni, annál kevésbé terhelődik túl a magasabb szintű ellátórendszer.
Ehhez széles látókörű házi gyermekorvosokra van szükség, akik nem minden szakterület professzorai, de elég jól ismerik a rendszert ahhoz, hogy megfelelő irányba vezessék a családokat. A jelenlegi struktúrában viszont sok olyan feladat hárul az orvosokra, amely nem orvosi munka, miközben hiányoznak mellőlük a segítő szakemberek.
Az első ezer nap a fogantatással kezdődik
A beszélgetés egyik fontos része a várandósgondozásról és az első ezer napról szólt. Póta György hangsúlyozta: ez az időszak nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A várandósság alatti életmód, táplálkozás, stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, oltások és lelki állapot mind hatnak a későbbi gyermekre.
Szerinte ma már orvosilag igazolt tény, hogy az első ezer nap alapvetően befolyásolja a későbbi egészséget. A táplálás, az anyatej, a családi érzelmi környezet, a korai kapcsolódás mind szerepet játszik abban, milyen testi és lelki állapotú gyermek, majd felnőtt lesz valakiből.
A védőnő ne adminisztrátor legyen
Póta György szerint a védőnői hálózat eredeti funkciójára nagy szükség lenne. Úgy látja, az elmúlt évtizedekben a védőnői munka túlságosan elment az adminisztráció, táblázatkitöltés és ellenőrzés irányába, miközben a legfontosabb feladat a személyes, bizalmi támogatás lenne.
Az első gyerekes anyák sokszor természetes módon bizonytalanok. Nem azért, mert alkalmatlanok, hanem mert egy újszülött mellé nem jár használati utasítás. „Bele kell jönni, mint kiskutyának az ugatásba” – mondta Póta.
Szerinte a jó védőnő nem gyámügyi ellenőr és nem távoli hivatalnok, hanem olyan segítő szakember, akihez a kismama egyszerű kérdésekkel is fordulhat. Nem „puszibarátként”, hanem bizalmi kapcsolatban.
Dr. Google helyett valódi támasz
A mai szülőknek sokszor nem az információ hiánya okoz gondot, hanem annak túlburjánzása. Az interneten mindenre található válasz, és minden véleményhez lehet igazolást keresni. Póta szerint ez különösen veszélyes a bizonytalan szülők esetében, mert könnyen olyan információkra kattintanak, amelyek megerősítik saját félelmeiket vagy előzetes elképzeléseiket.
A régi könyvek, például Spock doktor tanácsai legalább egyetlen koherens szemléletet adtak. Ma a „Dr. Google” világában a szülő gyakran magára marad az egymásnak ellentmondó tanácsok között.
Több pszichológus, védőnő, segítő szakember kellene
Póta György szerint az alapellátásban tízszer ennyi segítő szakemberre lenne szükség: védőnőkre, pszichológusokra, családokat támogató szakemberekre. Így az orvos valóban az orvosi feladatokra koncentrálhatna, miközben a családok megkapnák azt a lelki, gyakorlati és életvezetési támogatást, amelyre egy gyermek egészséges fejlődéséhez szükség van.
A beszélgetés végén Breuer Péter és Póta György a nyári meleg veszélyeire is figyelmeztetett: a gyerekek és idősek igyanak elég folyadékot, ne legyenek fedetlen fejjel a napon, a gyümölcsöket és a kezeket pedig meg kell mosni. A mindennapi óvatosság ugyanúgy része az egészségnek, mint a nagy reformok: a gyermekek jövője a legkisebb szokásoknál és a legkorábbi élethelyzeteknél kezdődik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
