A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.12.14.
Veszélyes helyzetet eredményezett a bukott szír elnök Budapestre utazásával kapcsolatos, de minden alapot nélkülöző álhír – mondta Gulyás Gergely.
A Határtalanul programban minden érvényes pályázatot támogattak, így több mint 50 ezer diák juthat el határon túli területekre – mondta Nacsa Lőrinc.
Az izraeli hadsereg az Aszad-rezsim bukása óta 320 stratégiai célpontra mért csapást Szíriában.
Joe Biden elnök jóváhagyta azt az új nemzetbiztonsági memorandumot, amely útmutatásként szolgálhat a hivatalba lépő Trump-kormányzat számára.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV kíváncsi volt, a kormány szerint milyen hatásai lehetnek Magyarországra a német autóipar válságának. A miniszter úgy válaszolt, a német gazdaság mindig is jelentős hatással bírt Magyarországon, a magyar kormány reméli, hogy az új német kabinet visszaállítja országa gazdaságát a jó útra. Természtesen, amennyiben ez nem úgy sikerül, akkor Magyarországnak is más alternatívákban is kell gondolkodnia, ezért is hirdette meg a kormány a gazdasági semlegesség elvét, melynek értelmében a magyar gazdaságnak minden irányba nyitottnak kell lennie, keletre és nyugatra egyaránt. A Heti TV szerette volna megtudni, mit tesz a kormány a magyarországi patikák érdekében, hiszen a jelzések szerint a gyógyszertámogatások kifizetése csúszik. Gulyás Gergely válaszában elmondta, már az Államkincstárnál van az ügy, amelyik napokon belül átutalja a patikáknak a pénzt.
Veszélyes helyzetet eredményezett a bukott szír elnök Budapestre utazásával kapcsolatos, de minden alapot nélkülöző álhír – mondta a miniszter. Gulyás Gergely közölte, nem zárható ki, hogy az álhír mögött „nem emberi butaság, vagy nemcsak emberi butaság, hanem összehangolt titkosszolgálati akció áll”. Hozzátette, folyamatban van egy nemzetbiztonsági vizsgálat, amely várhatóan ki fogja deríteni, hogy akik az álhírt terjesztették, azok maguk is részesei ennek a titkosszolgálati akciónak, vagy „csak olyan hasznos idióták, akiket más államok tetszés szerint használhatnak fel saját céljaikra”. A miniszter közlése szerint a magyar szolgálatoknak már vasárnap nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy cáfolják az álhírt. Az álhír következtében veszélybe kerültek a szíriai magyar külképviselet dolgozói, az ott élő magyarok, védelmet kellett nyújtani a budapesti szír követségnek, és megnövekedett terrorkockázattal is számolni kellett – ismertette Gulyás Gergely.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakciója a külvárosra szabott fejlesztési program létrehozatalát kezdeményezi ötmilliárd forint értékben – közölte Szentkirályi Alexandra, a képviselőcsoport vezetője közösségi-oldalán. „Azt javasoljuk, hogy foglalkozzon végre a főváros is a főpolgármester által félretolt külvárossal, azokkal a külső kerületekkel, ahol a budapestiek 60 százaléka él. Ők a főváros motorja, nélkülük nem lehetne Budapest az, ami” – írta a kormánypárti politikus, aki úgy fogalmazott: „az nem lehet, hogy Karácsonyék büntessék a külvárost, csak azért mert nem rá szavaztak. Az nem lehet, hogy budapesti és budapesti között különbséget tegyünk”. Ezért kezdeményezik az ötmilliárdos fejlesztési program létrehozatalát a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén – közölte Szentkirályi Alexandra.
A Határtalanul programban minden érvényes pályázatot támogattak, így több mint 50 ezer diák juthat el határon túli területekre – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Nacsa Lőrinc kiemelte: a Határtalanul program célja a személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése az anyaországi és a külhoni fiatalok között. A program 2011-es indulása óta már több mint félmillió magyarországi iskolás kapott lehetőséget arra, hogy magyar kormányzati támogatással a határon túli magyarlakta területekre utazzon. „A felhívást a 2024-2025-ös tanévre is meghirdettük. A kiírásra 1672 pályázat érkezett. Örömmel jelentem be, hogy minden érvényes pályázatot támogattunk. Idén azoknak az iskolás csoportoknak az utazását biztosítjuk, akik ősszel kirándultak, a jövő év elején pedig azokat a diákcsoportokat támogatjuk, akik 2025 tavaszán vagy nyarán szeretnének utazni” – mondta az államtitkár.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg az Aszad-rezsim bukása óta 320 stratégiai célpontra mért csapást Szíriában, megsemmisítve fejlett a fegyvereket, ezzel megakadályozva, hogy azok ellenséges elemek, köztük a Hezbollah terrorszervezet kezébe kerüljenek. Az egykori Aszad-rezsim hadseregének tulajdonát képező fegyverek megsemmisítésére irányuló hadművelet nevét az Izraeli Védelmi Erők „Basan Nyíl”-nak nevezi, a Golán-fennsíkon és Dél-Szíriában található régió bibliai neve után. A hadsereg becslése szerint a volt Aszad-rezsim stratégiai katonai képességeinek 70-80%-át felszámolta. A csapások szombaton éjszaka kezdődtek, először a szíriai légvédelmet iktatva ki, hogy nagyobb szabadságot adjon az izraeli légierőnek. A hadsereg szerint a hadművelet során 350 vadászgép mintegy 320 célpontot támadott Szíria-szerte Damaszkusztól Tartuszig. A csapások során megsemmisült célpontok között voltak szíriai légvédelmi rendszerek, rakétaraktárak, gyártólétesítmények, drónok, helikopterek, vadászgépek, tankok, radarok, haditengerészeti hajók és még sok más. A szíriai haditengerészet hajói is megsemmisültek az izraeli haditengerészet nagyszabású hadműveletében.
Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerint a szíriai elnök hatalmának megdöntése bizonyíthatóan az Egyesült Államok, Izrael, illetve egy másik, Szíriával szomszédos ország tervének műve volt. „Nem lehet kétség afelől, hogy ami Szíriában történt, az egy amerikai-cionista közös terv eredménye volt” – jelentette ki Ali Hamenei ajatollah az iráni állami rádió jelentése szerint. Hamenei szerint Iránnak bizonyítékai is vannak arra, hogy a szíriai hatalomváltást főleg amerikai és izraeli parancsnoki központokban készítették elő. Elmondta azt is, hogy „egy Szíriával szomszédos ország” kormánya is „egyértelműen szerepet játszott”, és továbbra is ezt teszi, de a fő kitervelő az Egyesült Államok és Izrael volt. A szomszédos országot nem nevezte meg.
Az Izraeli Védelmi Erők csapatai az elmúlt napokban a dél-szíriai hadműveletek során lefoglaltak több szíriai harckocsit. A 210. Basan Regionális Hadosztályhoz tartozó négy dandár jelenleg Szírián belül, az országok közötti ütközőzónában, illetve attól néhány esetben kissé keletre van bevetve. A 474. Golani Regionális Dandár a harckocsikat az ütközőzóna területének átvizsgálása során találta. A hadsereg szerint a tankok egy ideje nem voltak használatban. A 810. Hegyek Regionális Dandár befejezte a hadműveletet a Hermon-hegy szíriai oldalán, amelynek során a csapatok fegyvereket találtak és foglaltak le a szíriai hadsereg egy korábbi posztján. Mindeközben az Ejtőernyős-dandár és Kommanó-dandár védekező műveleteket hajt végre az ütközőzóna területén.
Románia politikai vezetői történelmi pillanatként, igazságtételként, fontos gazdasági előrelépésként üdvözölték Románia és Bulgária teljes jogú csatlakozását a schengeni övezethez. Klaus Iohannis jobboldali államfő úgy értékelte: az Európai Unió belügyminisztereinek csütörtöki tanácskozásán véglegesített döntés megerősíti Románia teljes jogú európai uniós tagságát és azt a stratégiai szerepet, amelyet Nyugat- és Kelet-Európa közötti kapuként tölt be. „Románia Európa-barát ország, és az is marad” – szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy a románoknak „több Európára” van szükségük, nem kevesebbre, és aki tagadja az európai tagság előnyeit, az a demokrácia ellensége, és Románia elszigetelésében érdekelt. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szerint az „igazság és a nemzeti méltóság győzelmét” jelenti, hogy 2025. január elsejétől a közúti határátkelőkön is megszűnik a rendszeres ellenőrzés Románia és Bulgária, illetve Románia és Magyarország között. „Soha többé nem fogadjuk el, hogy másodrangú polgárok legyünk Európában” – jelentette ki a román kormányfő.
Joe Biden elnök jóváhagyta azt az új nemzetbiztonsági memorandumot, amely útmutatásként szolgálhat a hivatalba lépő Trump-kormányzat számára a Kína, Irán, Észak-Korea és Oroszország közötti növekvő együttműködés ellensúlyozására – közölte a Fehér Ház. A titkos nemzetbiztonsági memorandumot nem hozzák nyilvánosságra, de tisztviselők nyilatkoztak a tartalmáról. A Biden-kormányzat tisztviselői idén nyáron kezdték meg az iránymutatás kidolgozását. Két magas rangú kormányzati tisztviselő szerint olyan dokumentumnak szánták, amely segíthet a következő kormányzatnak már az első naptól kezdve kialakítani a megközelítését annak, hogyan tud fellépni az Egyesült Államok legjelentősebb ellenfelei és versenytársai között egyre szorosabbá váló kapcsolatokkal szemben. A titkos nemzetbiztonsági memorandumnak ugyanakkor egyelőre csak néhány részlete ismert.
Védelmébe vette a szükségállapot bevezetésével kapcsolatban hozott döntését Jun Szogjol dél-koreai elnök televíziós beszédében, és azt ígérte, hogy „a végsőkig küzdeni fog”. Az államfő hosszas beszédében kirohanást intézett politikai ellenfelei ellen, akiket „államellenességgel” vádolt meg. Az elnök szerint az ellenzék „őrült kardtáncot” jár azzal, hogy megpróbál eltávolítani hivatalából egy demokratikusan megválasztott államfőt. „Ha elmozdítanak a hivatalomból vagy vizsgálatot indítanak ellenem, azzal nyíltan szembe fogok nézni” – hangoztatta. Jun Szogjol december 4-re virradóra világszerte megdöbbenést keltve szükségállapotot rendelt el, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a „szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket”. Az intézkedést hat órával később a parlament és az utcákra vonuló tüntetők nyomására kénytelen volt hatályon kívül helyezni.
Több száz brit gazda vonult traktorokkal London utcáira a hét közepén, hogy tiltakozzon az örökösödési adó tervezett változtatásai ellen. Ez néhány héten belül a második ilyen jellegű megmozdulás, ami jól jelzi a kormány intézkedése keltette feszültséget. Mintegy háromszáz traktor érkezett London belvárosába, hogy így tiltakozzon az örökösödési adó tervezett változtatásai ellen. A demonstrációt akkorra időzítették, amikor Keir Starmer miniszterelnök a képviselők kérdéseire válaszol a parlamentben. A költségvetés tervezete 20 százalékos adót vetne ki az egymillió font feletti mezőgazdasági vagyonra. A gazdák szerint ez a lépés súlyosan érintheti a családi gazdaságokat, amelyek már amúgy is küszködnek. „Eljött az idő, hogy a gazdák egyesüljenek és kiálljanak a kormány adódöntései ellen. Meg kell mutatnunk, hogy nem hagyjuk magunkat, és nem engedjük, hogy tönkretegyék a farmjainkat!” – idézi a tüntetés egyik szervezőjét az Independent brit napilap.
Új adót vezetne be az ausztrál szövetségi kormány, amellyel azt akarja elérni, hogy a nagy technológiai vállalatok – mint a Google és a Meta – fizessenek az ausztrál médiavállalatok tartalmainak felhasználásáért. A bejelentés szerint az adót az óriásvállalatok ausztráliai bevételei után vetnék ki, de mentesülnének alóla abban az esetben, ha szerződést kötnek az ausztrál médiavállalatokkal a közösségi médiumokon megosztott tartalmaik felhasználásáért. Michelle Rowland ausztrál kommunikációs miniszter és Stephen Jones helyettes kincstárnok közlése szerint az adót magasabban fogják megállapítanai, mint amennyit a digitális platformok az ausztrál médiavállalatokkal kötött megállapodás alapján fizetnének a hírekért, ezzel arra ösztönözve a technológiai óriásokat, hogy a kormány helyett inkább a médiavállalatoknak fizessenek. Amennyiben az adózást választják, a befolyt adókat a kormány szétosztja a médiakiadványok között.
Időjárás:
Ma csapadékos, esős, havasesős idő lesz.. Estére a szél is megerősödhet. A hőmérséklet jellemzően 0 – 4 fok körül alakul.
