A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.11.04.
Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek az Országgyűlés.
Magyar Péter szerint Feledy Botond azért nem maradhatott a Magyar Külügyi Intézet élén, mert kinevezésekor nem tárta fel az előző kormányhoz kapcsolódó megbízásait.
Az október 27-i izraeli választás óta először ültek közös tárgyalóasztalhoz a Benjamin Netanjahu leváltására készülő pártok vezetői.
2027-re halasztják a novemberre tervezett belgrádi CPAC-konferenciát.
Belföldi hírek:
Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek az Országgyűlés. A keddi titkos szavazáson 139 képviselő támogatta, hatan ellene szavaztak; a Fidesz és a KDNP nem vett részt a voksolásban. Fejes az eredményhirdetés után letette az esküt, megbízatása kilenc évre szól. Baka András köztársasági elnök október közepén javasolta a tisztségre. Az államfő első jelöltje, Szathmáry Zoltán szeptember 28-án nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Fejes 39 évig dolgozott az ügyészi szervezetben, 2025-ben vonult nyugdíjba. Az új legfőbb ügyész a megválasztása előtt adott interjúban a Legfőbb Ügyészség szervezetének karcsúsításáról, a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetének újragondolásáról és az ügyészi fizetési különbségek mérsékléséről beszélt. Azt is közölte: az el nem évült ügyeket újra elő kell venni, ha ismét felmerül a bűncselekmény gyanúja, és van megalapozottan gyanúsítható személy.
December 24-e már az idén önálló munkaszüneti nap lesz. A parlament 193 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el a javaslatot. A korábbi, 2026-ra meghatározott munkarendben szenteste pihenőnapként szerepelt, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Az új szabályozással erre a munkanap-áthelyezésre nincs szükség. Az általános munkarendben dolgozóknak így felszabadul a december 12-i szombatjuk. Akik erre a napra szabadságot kértek, azoknak a változtatás után már nem kell szabadságot felhasználniuk. Az elfogadott módosítás alapján a december 24-i munkamentesség a törvényben meghatározott munkaszüneti napok rendjébe kerül. Az Index beszámolója szerint a KDNP kereszténydemokrata győzelemként értékelte a döntést; a kezdeményezést korábban a Jobbik is többször benyújtotta.
Magyar Péter rendkívüli házbizottsági ülés összehívását és Pócs János fideszes képviselő megbüntetését kezdeményezte. A miniszterelnök szerint Pócs a Magyar Nemzeti Bank beszámolójáról tartott szavazás után azt jelezte, hogy nem működött a szavazógépe, miközben a voksolás idején nem tartózkodott az ülésteremben. Magyar szerint a képviselő csak a szavazás lezárása után érkezett meg, ezért félrevezette az ülés vezetőjét. Az első szavazásnál két tiszás képviselő is géphibát jelzett; az ő szavazataikat az ülésvezető külön összeszámolta. A kormányfő a történteket csalásnak nevezte, és súlyos, de arányos szankciót kért.
Magyar Péter szerint Feledy Botond azért nem maradhatott a Magyar Külügyi Intézet élén, mert kinevezésekor nem tárta fel az előző kormányhoz kapcsolódó megbízásait. A kormányfő kedden azt állította: Feledy Lázár János minisztériumától közbeszerzés nélkül összesen 84 millió forint közpénzt kapott, ebből 19 millió forint a választások környékén érkezett hozzá. Magyar azt mondta: az előző kormánynak átlátható módon, szakmai alapon végzett munka önmagában nem kizáró ok; az információ elhallgatását kifogásolja. Közölte, hogy felajánlották a lemondás lehetőségét, amellyel Feledy nem élt. Feledy megerősítette, hogy cégének volt szerződése az Építési és Közlekedési Minisztériummal, de azt állította: ügyfelei nem befolyásolták a véleményét. Rétvári Bence a Magyar Nemzet által idézett reakciójában a jelenlegi kormány több tagjának korábbi kormányzati munkakapcsolataira hívta fel a figyelmet. A külügyi tárca hétfőn, bizalomvesztésre hivatkozva szüntette meg Feledy megbízatását.
Külföldi hírek:
Az október 27-i izraeli választás óta először ültek közös tárgyalóasztalhoz a Benjamin Netanjahu leváltására készülő pártok vezetői. A keddi, herclijai megbeszélésen Gadi Eisenkot, a Jasar vezetője, Naftali Bennett, a Bejahad elnöke, Avigdor Liberman, az Izrael Beiténu vezetője és Jair Golan, a Demokraták elnöke vett részt. Jelen volt Jair Lapid, a Bejahad listájának második helyezettje is. Közös közleményük szerint tárgyalócsoportjaik azonnal megkezdik a következő kormány programjának és a kormányalakítási megállapodásoknak az előkészítését. Eisenkot korábban ismertetett négy alapelve mentén szeretnének kormányt létrehozni. Bennett külön nyilatkozatban közölte: pártja minden rendelkezésére álló eszközzel segíti Eisenkot kormányalakítását. A pártvezetők megállapodtak abban, hogy őt javasolják az államfőnek kormányalakítónak. Jichák Hercog ma kezdi a parlamenti pártokkal folytatott konzultációkat. A választás után Netanjahu tömbjének 53, a zsidó ellenzéki pártoknak 48 mandátuma van. A Raam és a Közös Lista együttesen 19 helyet szerzett. A parlamenti többséghez 61 képviselő támogatása szükséges. Golan az arab pártok bevonását szorgalmazza, Liberman viszont kedden is kizárta a velük közös koalíciót.
Gadi Eisenkot akkor sem csatlakozna Benjamin Netanjahu vezetésével működő kormányhoz, ha erre Donald Trump amerikai elnök személyesen kérné. A Jerusalem Post a KAN közszolgálati csatorna értesülését ismertette kedden. A beszámoló névtelenséget kérő forrásokra támaszkodva idézte Eisenkot zárt körben elmondott kijelentéseit. A politikus kész lenne találkozni Trumppal, ha meghívást kapna, de az izraeli kormányalakítást belügynek tekinti, amelybe szerinte nem helyénvaló az amerikai beavatkozás. A lap korábban arról számolt be, hogy Trump környezetének képviselői izraeli tisztviselőkkel egyeztettek egy Netanjahut és Eisenkotot egyaránt magában foglaló kormány lehetőségéről. Eisenkot most ismertetett álláspontja szerint azonban nem vállal szerepet Netanjahu miniszterelnöksége alatt.
Az izraeli katonáknak közbe kell lépniük, ha izraeli telepesek palesztinok ellen követnek el erőszakot Ciszjordániában – jelentette ki Itai Ofir katonai főügyész egy jeruzsálemi jogászkonferencián. Közlése szerint az a körülmény, hogy az izraeli civilek elleni nyomozás és letartóztatás a rendőrség feladata, nem mentesíti a katonákat az azonnali intézkedés alól. Meg kell állítaniuk az erőszakot, vissza kell tartaniuk a gyanúsítottakat, majd át kell adniuk őket a rendőröknek. Ofir azt is közölte: ha tartalékos katonák vesznek részt ilyen cselekményekben, megszüntetik tartalékos szolgálatukat, bevonják fegyverüket, és szükség szerint a katonai vagy a polgári rendőrséghez továbbítják az ügyet.
Katar szerint az Egyesült Államok és Irán továbbra is elkötelezett a közvetítés mellett, és a nézeteltérések áthidalására szolgáló javaslatokat vizsgál. A keddi katari közlés szerint a felek az eszkaláció elkerülésére is megállapodtak. Egy magas rangú iráni tisztviselő ugyanakkor azt mondta: a háború lezárását szolgáló megállapodás még távol van. Közlése szerint Teherán a Hormuzi-szoros megnyitását saját feltételeinek teljesítéséhez köti, a nukleáris kérdésekről pedig csak ezt követően tárgyalna. Katari közvetítők a héten Teheránba utaztak, hogy a nyolc napja egyeztetett megállapodástervezet újabb változatáról tárgyaljanak. Mohammad Báger Gálibáf iráni parlamenti elnök kedden azt állította, hogy Teherán válasza után az Egyesült Államokon van a sor. Az iráni vezetés újabb amerikai támadás esetére erőteljes választ helyezett kilátásba.
November 10-én és 11-én Abu-Dzabiban amerikai közvetítéssel tárgyal Oroszország és Ukrajna – jelentette be Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott. Witkoff szerint a megbeszélések témája a háború utáni biztonsági intézkedések, a feszültségek csökkentése, a humanitárius erőfeszítések és a béke felé vezető további lépések lesznek. Az amerikai tárgyalók a héten Brüsszelbe is elutaznak. Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, az Európai Unió és a NATO képviselőivel az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról egyeztetnek. A legutóbbi háromoldalú orosz–ukrán–amerikai találkozót február közepén Genfben tartották. Az akkori tárgyalás nem hozott rendezést, mert az orosz és az ukrán delegáció is ragaszkodott a saját feltételeihez. Moszkva október végén jelezte, hogy kész újra béketárgyalásokat folytatni.
2027-re halasztják a novemberre tervezett belgrádi CPAC-konferenciát. Matt Schlapp, az amerikai konzervatív rendezvénysorozat vezetője az Insajder szerb hírportálnak erősítette meg a döntést. A HVG beszámolója szerint a rendezvény házigazdája Aleksandar Vučić lett volna, akinek pártja az október 25-i szerb választáson vereséget szenvedett. Az Egyetemista Lista nevű ellenzéki tömörülés a szavazatok 53 százalékát szerezte meg. Schlapp szerint a szervezők túlzottan ambiciózusan ítélték meg annak lehetőségét, hogy a konferenciát már novemberben megtartsák. Hozzátette: továbbra is jelentős rendezvényt terveznek Belgrádban. A konzervatív konferenciasorozatnak korábban Budapest is otthont adott.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp erősen felhős időre készülhetünk. Este lassan elkezd kitisztulni az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 9 – 12 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
