A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.11.20.
Az elmúlt ötéves megbízatása alatt az Európai Unió egyik legfontosabb területévé vált a bővítéspolitika – mondta Várhelyi Olivér.
Fontos a szakemberutánpótlás a szociális szférában is – hangsúlyozta Fülöp Attila.
Többen megsebesültek Izrael északi és középső részén a Libanonból indított rakétatámadásokban kedden.
Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) arra szólította fel az Európai Uniót, hogy hirdessen ki hat hónapos rendkívüli időszakot az antiszemitizmussal kapcsolatban.
Belföldi hírek:
Az elmúlt ötéves megbízatása alatt az Európai Unió egyik legfontosabb területévé vált a bővítéspolitika – mondta az Európai Bizottság (EB) szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja kedden Budapesten az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén. Várhelyi Olivér szerint ma már nem kérdés az, hogy fog-e bővülni az EU, hanem az, mikor és hány országgal. Az uniós biztos az EB 2024-es bővítési csomagjáról tartott eszmecserén hangsúlyozta, a bővítés a három legfontosabb európai politikai kérdés egyike. Az EU bővítése befektetés az unió hosszú távú békéjébe, biztonságába és jólétébe – mondta. Ismertetése szerint 2019-ben – amikor a mostani bizottság átvette a stafétát – hét ország vett részt a bővítési folyamatban, jelenleg tíz vesz részt, akkor öt, ma pedig kilenc tagjelölt ország van. Szerinte 2023-2024-ben nem csupán egy lendületben lévő, hanem egy egyre gyorsuló bővítési folyamatról lehet beszélni. Azt mondta, a következő Európai Bizottságnak „bővítési bizottságnak kell lennie”, azon kell dolgoznia, hogy mandátuma végén új tagok tudjanak belépni az unióba, ehhez minden feltétel adott.
Fontos a szakemberutánpótlás a szociális szférában is – hangsúlyozta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára Győrben, a Széchenyi István Egyetem és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet együttműködési megállapodásának aláírásán, amely részként gondoskodáspolitikai mesterszak indul a győri egyetemen. Fülöp Attila közölte: lehet tartalmilag megújítani a szociális szolgáltatásokat, férőhelyeket bővíteni vagy új idősotthonokat építeni, de legalább ennyire fontos, hogy legyenek olyan fiatalok, akik a segítő szakmákban szeretnének dolgozni. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az egyetemi modellváltás arra is alkalmas, hogy egy felsőoktatási intézmény olyan missziót vállaljon, ami túlmutat az oktatáson annak érdekében, hogy legyen helye a közösség életében.
Már nem lehet utazásra használni a régi, 350 forintos vonaljegyeket, valamint a 3000 forintért vásárolt tízdarabos gyűjtőjegyeket – hívta fel a figyelmet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A fővárosi közlekedésszervezési cég hangsúlyozta, hogy aki ilyen jegyekkel utazik, az a pótdíjazást kockáztatja. Közölték, hogy a régi áron megvásárolt jegyeket és az ép gyűjtőtömböket e hónap végéig, november 30-ig lehet visszaváltani vagy „becserélni” a BKK ügyfélközpontjaiban. A már részben felhasznált 10-es gyűjtőjegyeket kizárólag a BKK kelenföldi ügyfélközpontjában lehet cserélni – emelték ki. A cserére és visszaváltásra vonatkozó részletes szabályok a BKK internetes oldalán olvashatók. A BKK a közleményben emlékeztetett arra is, hogy a vonaljegyek 2023. szeptember 1-től 450 forintért vásárolhatók meg, a 10-es gyűjtőtömb 4000 forintért, és 600 forintért váltható jegy a jármű fedélzetén.
Külföldi hírek:
Többen megsebesültek Izrael északi és középső részén a Libanonból indított rakétatámadásokban kedden – jelentette az izraeli mentőszolgálat. Négy embert üvegszilánkok sebesítettek meg az ország középső részén, egyet pedig egy rakéta földre hulló darabjai Izrael észak-keleti részén, Karmielben. Az első támadásban öt, középtávú rakétát indítottak, a Karmiel elleni támadásban pedig 25 rakétát lőttek Libanonból, melyek egy részét elfogták, de egyikük becsapódott egy lakóépületbe – jelentette az izraeli hadsereg (IDF). Több dróntámadást is végrehajtottak több hullámban Libanonból kedden izraeli területek ellen, a pilóta nélküli légieszközöket az izraeli légierő megsemmisítette a levegőben.
Az IDF jelentése szerint Dél-Libanonban, egy falu iskolaudvarán rakétákat, fegyverkészletet és megfigyelőállásokat találtak az izraeli egységek, majd megsemmisítették őket, és a lőszereket elkobozták. Ciszjordánia északi részén, Kabatijában legkevesebb három fegyveres palesztin életét vesztette az IDF katonáival kitört tűzharcban. A jelentések szerint az izraeli csapatok körülzárták, majd lőni kezdték a város egyik épületét. Az izraeli csapatok olyan dokumentumokat foglaltak le a Gázai övezetben, melyek bepillantást engednek Irán több évtizede a Hamásznak nyújtott, évi több tíz millió dollárnyi pénzügyi támogatásába – jelentette kedden a Meir Amit hírszerzési és terrorizmusügyi információs központ. 2014 óta Irán a Hamász fő stratégiai támogatója, mely katonai felszerelést és kiképzést, és pénzügyi támogatást biztosít számára, és a dokumentumokból az is kiderült, Irán más terrorszervezeteket is támogatott a Gázai övezetben, valamint polgári, oktatási és kulturális projekteket pénzelt.
Az izraeli kormány úgy véli, hogy az arab társadalomban elharapózott bűnözés és megemelkedett gyilkosságok száma miatt (is) a főügyészt kell felelősségre vonni, és nem a rendőrfőkapitányt, vagy a nemzetbiztonságért felelős minisztert, Itamar Ben-Gvirt. A Kneszet alkotmányügyi bizottság ülésén a jelenlévők Gali Baharav-Miara főügyészre támadtak, aki Szimcha Rotman házelnök kérésére jelent meg a meghallgatáson, melynek témája az országban elharapózott súlyos és szervezett bűnözés problémájának megvitatása. Az ilyen meghallgatásra ritkán meghívott főügyészt a jelenlévők hangos szóváltás során állították elő, lemondását követelték, illetve a kormányt szólították fel menesztésére, -„nem lehet harcolni a bűnözés ellen az arab társadalomban, mert el vagy foglalva a kormány felszámolásával,” – állította Tali Gottlieb, a Likud nevében. Rothman azzal vádolta Bahrav-Miarát hogy nem adott megfelelő választ a neki küldött levélre, amelyben a házelnök arra kérte, hogy az elmúlt évben 213 megölt személlyel kapcsolatos gyilkosságokra vonatkozó társadalmi és egyéb felvetésekre készítsen kimerítő kimerítő nyilatkozatot.
Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) arra szólította fel az Európai Uniót, hogy hirdessen ki hat hónapos rendkívüli időszakot az antiszemitizmussal kapcsolatban, különleges intézkedéseket hozva a zsidó életek védelmében. Az EJA elnöke, Menachem Margolin rabbi az éves krakkói konferencián beszédében azt mondta, Európában „antiszemitizmus-vészhelyzet van”. „Az európai zsidók helyzete ma a legrosszabb a Kristályéjszaka óta” – mondta, hozzátéve, hogy a kontinens „rég túl van a figyelmeztetések és próféciák szakaszán”. Erre hivatkozva az EJA rendkívüli időszak bevezetését javasolja, amely során különleges intézkedéseket foganatosítanak az európai zsidók védelmében. „Új Kristályéjszaka” – ez történik, amikor a terroristákat beengedik Európába. Margolin arra kérte az EU-t, hogy megfelelően szabályozza a nyilvános eseményeket, és írjon alá magatartási kódexet a szervezőknek az olyan incidensek megelőzése érdekében, mint például ami Amszterdamban történt. „15 percenként történik egy újabb antiszemita incidens Európában” – tette hozzá, mondván, ha most nem tesznek különleges intézkedéseket a közösség védelmére, már késő lesz.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök az Európai Parlamentnek a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború ezredik napja alkalmából tartott soron kívüli plenáris ülésén, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédben. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: az elmúlt ezer nap alatt Ukrajna egyszer sem árulta el a közös európai értékeket sőt, nemzetközi partnereivel együtt sikerült megakadályoznia azt, hogy Oroszország elfoglalja, valamint azt, hogy „elvegye egy nemzet szabadságát”. Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök még Észak-Koreával az oldalán is „kisebb”, mint az összefogott Európa. Európa képes elérni a céljait. Ha biztosítani tudja az európai értékek megőrzését, el tud jutni a békéhez is – hangoztatta. Az ukrán elnök aláhúzta: minden egyes orosz csapás vagy fenyegetés esetében határozott fellépésre, határozott válaszokra van szükség.
Bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását – derült ki az Oroszország állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén című dokumentumból, amelyet kedden hagyott jóvá rendeletben Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Az Oroszországi Föderáció a nukleáris fegyvert az elrettentés eszközének tekinti, amelynek alkalmazása végső esetben meghozandó és kényszerű intézkedés, és minden szükséges erőfeszítést megtesz a nukleáris fenyegetés csökkentése és az államközi kapcsolatok kiéleződésének megakadályozása érdekében, amelyek katonai konfliktusokat, köztük nukleáris konfliktusokat is kiprovokálhatnak” – hangzik az aktualizált orosz nukleáris doktrína szövege.
Miközben Európában egyre többen beszélnek az észszerűség hangján az illegális migrációról, jól látszik, hogy a brüsszeli elit mind a mai napig támogatja azt, és megpróbál nyomást gyakorolni a tagállamokra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Koppenhágában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Dán Néppárt elnökével és az ország bevándorlásügyi miniszterével folytatott tárgyalása után rámutatott, hogy Budapest és Koppenhága több ponton is hasonló álláspontot képvisel az illegális migráció kérdésében, amely az egyik legsúlyosabb biztonsági kihívás jelenleg Európa előtt. „Erről nagy vita van a nyugati világban most már kilenc-tíz éve. Jól látható, hogy bizonyos választásokat is a migráció kérdése dönt el” – mondta. Majd példaként hozta fel az amerikai elnökválasztást, amelyen ez szintén igen fontos kampánytéma volt, s végül az a jelölt nyert, aki a hazája biztonságát helyezte az előtérbe, és világosan beszélt az illegális bevándorlás veszélyeiről.
A kínai és az orosz külügyminiszter a Brazíliában zajló G20-as találkozó alkalmával a kétoldalú kapcsolatokról, az ukrajnai konfliktusról és a Koreai-félszigeten kialakult helyzetről tárgyalt – közölte kedden a két ország külügyminisztériuma. Az átfogó stratégia partnerség fejlesztésének valóban példátlan szakaszában vagyunk” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kínai kollégájának az orosz külügyminisztérium Telegram-csatornáján közzétett bejegyzés szerint. Vang Ji kínai külügyminiszter a pekingi külügyminisztérium közleménye szerint jelezte, hogy Peking kész együttműködni Oroszországgal a kétoldalú „átfogó stratégiai koordináció” további erősítése érdekében. A felek „véleményt cseréltek az ukrajnai válságról és a Koreai-félszigeten kialakult helyzetről is” – tette hozzá a közlemény további részletek közlése nélkül.
Időjárás:
Ma egy melegfront és egy hidegfront egyaránt hozhat változó időjárást. Este esőre kell számítani. A hőmérséklet jellemzően 7 – 13 fok körül alakul.
