A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.11.03.
A magyar kormányfő sok sikert kívánt Donald Trumpnak a keddi elnökválasztásra.
Az amerikai szavazás eredményeit is értékelik a jövő heti budapesti csúcstalálkozókon.
Izraelben riadókészültségben van a hadsereg egy esetleges iráni támadás miatt.
A Mazsihisz elnöke nagyra értékelte a Szeretetkórházhoz nyújtott kormányzati támogatást.
Hírek:
A miniszterelnök szerint Magyarország egy konzervatív sziget a „liberális óceánban”. Orbán Viktor azonban bízik benne, hogy az unió mind több államának lesz olyan miniszterelnöke, aki a patrióták frakciójából kerül ki. Szerinte erre van esély Csehországban és Franciaországban is kormányra kerülhet Marine Le Pen. Minderről a héten tett bécsi látogatásán beszélt egy osztrák tévének. A kormányfőt a szeptember végi választáson győztes Szabadságpárt politikusa, a parlament elnökévé választott Walter Rosenkranz hívta meg. Találkozott a szélsőjobboldali tömörülés elnökével, Herbert Kickl-lel is, akivel „Európai nyilatkozatot” írt alá. Ebben megerősítik ismert kritikus nézeteiket az Unióról és annak átalakítása mellett foglalnak állást. A miniszterelnök Bécsben nem tárgyalt az új kormány megalakítására készülő Karl Nehammer eddigi kancellárral.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy ismét beszélt telefonon az amerikai republikánus párt elnökjelöltjével. Mint mondta, sok sikert kívánt Donald Trumpnak a kedden esedékes elnökválasztásra és ezzel újra jelezte, hogy a volt elnök újabb győzelmére számít. Korábban Orbán Viktor úgy fogalmazott, megkönnyebbülünk, ha Amerikában a »háborúpártiakat« felváltják a »békepártiak«, és Trump visszatér. Szavai szerint abban az esetben Magyarország nem lesz többé egyedül, – idézem – legalább ketten leszünk, és mégiscsak más benyomást keltünk, ha egy elefánt mellett sétálunk a hídon. Az előzetes felmérések szerint a két jelölt támogatottsága nagyjából egyformának látszik. Az lehet a döntő, hogy a hét úgynevezett csatatér államban melyikük tud több elektort maga mellé állítani.
Az amerikai elnökválasztás utáni helyzet értékelésére ad alkalmat az a nemzetközi tanácskozás-sorozat, amelyet csütörtöktől tartanak Budapesten. Mintegy negyven ország állam- és kormányfőjét várják az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozójára, pénteken pedig az unió legfőbb döntéshozó szerve, az Európai Tanács ülésezik. Mindkét rendezvény a mostani magyar uniós elnökség kiemelkedő eseménye és színhelye a Puskás Aréna lesz. Bár Orbán Viktor nyári „békemissziónak” nevezett külpolitikai akciósorozata miatt korábban több vezető is fontolgatta a távolmaradását, de az amerikai elnökválasztás miatt mégis eljönnek. Várhatóan szó lesz az ukrajnai háborúról, valamint a migrációs helyzetről is.
Izraelben a legmagasabb riadókészültségbe helyezték a hadsereget, mert attól tartanak, hogy Irán még az amerikai elnökválasztás előtt támadásra készül. Meg akarják torolni, hogy egy hete izraeli harci gépek három hullámban támadtak iráni célpontokat – rakétagyártó üzemeket és egyéb létesítményeket Teherán térségében és az ország nyugati régióiban. Ezzel egyébként csak válaszoltak az október 1-jén Iránból indított rakétatámadásra. Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah napokkal ezelőtt ugyan elítélte az izraeli légicsapást, de nem szólított fel megtorlásra. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő viszont arról beszélt, hogy eltökélten folytatják a harcot azokkal szemben, akik életükre törnek.
Izraelben öt halálos áldozatot követelt a Libanonban állomásozó síita milicisták, a Hezbollah pénteki rakétatámadása. Hónapok óta először fordult elő ugyanis, hogy két rakéta is átcsúszott az izraeli légvédelmen. A hatóságok az utóbbi hónapok leghalálosabb napjáról beszéltek, miután Metula város közelében egy izraeli farmer és négy thaiföldi munkást vesztette életét. Röviddel később egy kibucot is támadás ért, ott egy izraeli nő és felnőtt fia halt meg. Mindez kérdésessé teszi a Hezbollah új vezetőjének kijelentését, miszerint elfogadható feltételek mellett hajlandók a tűzszünetre Izraellel. A síita szervezet a közelmúltban meggyilkolt Haszan Naszrallah utódjául választotta meg Naím Kászimot. Ő eddig az Irán által támogatott mozgalom főtitkárhelyettese volt, mégpedig már 30 éve.
A Mazsihisz elnöke elismeréssel szemléli a magyar miniszterelnöknek a békét előmozdító politikáját. Grósz Andor hozzátette, a fegyverrel elért béke csak rövid ideig tarthat, a tartós békéhez tárgyalások kellenek. A Heti TV Pirkadat című műsorában nagyra értékelte, hogy a kormány jelentős forrásokkal támogatja a Szeretetkórház felújításának befejezését. Mint mondta, nagyon fontosnak tartotta, hogy Lázár János miniszter is ellátogatott oda. Grósz Andor emlékeztetett rá, hogy a második világháború előtt a zsidó közösség Budapesten három kórházat, és vidéken is több intézményt működtetett. Ezek nem csak az akkor mintegy nyolcszázezres zsidó közösséget látták el, hanem másokat is, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Miután azonban a holokauszt idején meggyilkolták a magyarországi zsidóság többségét, ezek az intézmények is megszűntek, így akár azt is lehet mondani, a kormány elődei történelmi adósságait törlesztette.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke gyökeres változtatásokra készül. Nagy Elek úgy vélte, most jön el a kamarák reneszánsza. A gazdasági szakembert, aki eddig a budapesti iparkamara élén állt, kétharmados többséggel választották meg az eddigi elnök, Parragh László helyére. Nagy Elek kifejtette, az új vezetés abban is különbözik majd elődjétől, hogy egy csapatban dolgoznak és gondolkodnak, és ténylegesen a vállalkozásokat helyezik a középpontba. A legnagyobb problémák között említette a piacok zsugorodását. Szerinte meg kell találni azokat a pontokat, ahol piacot tudnak találni a magyar vállalkozások.
Az ukrán elnök nem kéri, hogy Magyarország támogassa országa meghívását a NATO-ba, csak annyit, hogy ne blokkolja. Volodimir Zelenszkij kárpátaljai látogatásán beszélt erről. Találkozott a magyar kisebbség vezetőivel és úgy vélte, ők sokat tehetnek azért, hogy eredményes legyen a párbeszéd a magyar kormánnyal. Közölte azt is, hogy Ukrajna és Magyarország között most körvonalazódik egy kétoldalú megállapodás. Mint mondta, tisztázni kellene a két ország közötti félreértéseket, egyezségre jutni a történelmi múlt és a jövő kérdéseiben, kiemelten a kisebbségi problémákról. Úgy fogalmazott, az ukránok jó szívvel gondolnak azokra a magyarokra, akik befogadják az ukrán menekülteket.
Japánban egyelőre kérdéses, hogy a majdnem hetven éve kormányzó Liberális Demokrata Párt képes lesz-e legalább koalíciós kormányt alakítani. A múlt vasárnapi választáson ugyanis a kormánypárt – meglepetésre – elvesztette abszolút többségét. Ez azt jelenti, hogy a párt nemrég választott új vezetője, aki miniszterelnök is lett egyben, jelentősen elszámította magát. Isiba Sigeru abban bízott, hogy az előrehozott választással megszilárdítja hatalmát. Csakhogy a választók többsége úgy értékelte, kevés az esélye az infláció letörésére és az életszínvonal javítására. Ráadásul a kormányzó párt finanszírozási botránya megingatta az emberek bizalmát. Egyelőre lemondott a Liberális Demokrata Párt választásokért felelős tisztviselője, de könnyen elképzelhető, hogy még további fejek is fognak hullani Japánban.
Párizsban holnaptól tilos személyautókkal, teherautókkal és motorokkal áthaladni a belvároson. A városháza rendelete értelmében mintegy 5,5 négyzetkilométernyi területre csak a sürgősségi járművek, a buszok, a taxik, a mozgáskorlátozottak, valamint a négy kerületben lakó vagy ott dolgozó autósok és a célforgalmú járművek hajthatnak be. A többször elhalasztott intézkedés bevezetése Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármesterének kampányígérete volt. A cél az, hogy felszabadítsa az autók által elfoglalt közterületet és csökkentse a környezetszennyezést, ahogyan azt több európai nagyváros – így Madrid, Milánó és Róma – is megtette a központi kerületeiben.
Spanyolországban már kétszáz fölé emelkedett a pusztító áradások áldozatainak száma. A heves esőzések a héten városokat öntöttek el, az utcákra hatalmas mennyiségű víz zúdult le, ami magával sodorta az autókat is. Csütörtökön az elárasztott házakat és az elsodort autókat vizsgáltak át a mentőcsapatok túlélők után kutatva. A hadsereg speciális egységeinek több mint 1200 katonája kapcsolódott be a kutatási és mentési munkálatokba. A legtöbben a Valencia tartományban található Paiporta településen vesztették életüket. A régióban mintegy 500 embert kellett átmeneti szállásokon elhelyezni, mert otthonuk lakhatatlanná vált, de ennél jóval többen vannak azok, akik mindenüket elveszítették. Közölték azt is, hogy a megsérült vasúti hálózat teljes helyreállítása hónapokat vesz majd igénybe.
Szerbiában tegnap nemzeti gyásznapot tartottak a pénteki újvidéki katasztrófa áldozatainak emlékére. A városban tizenegy ember meghalt és mintegy harmincan megsérültek, amikor leszakadt a vasútállomás tetőszerkezetének egy része. Mint közölték, az épület régi, 1965 óta nem felújított része omlott le, nem az, amelyet a Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítése miatt felújítottak. Milos Vucevic szerb miniszterelnök – aki korábban Újvidék polgármestere volt – azt ígérte, a felelősök nem kerülhetik el a büntetést. A magyar vezetők részvétüket fejezték ki a gyászolóknak.
Időjárás:
Ami az időjárást illeti, a jelek szerint most már közeleg a tél. Tegnap hidegfront érkezett, jelentős lehűléssel. Ezzel együtt ma napos idő várható, fátyolfelhőkkel. Csapadék nem lesz, de a szél megélénkül. A hőmérséklet napközben 7 és 12 fok között alakul, estére viszont már mínusz 1 és plusz öt fok közé hűl le a levegő. A hét elején is ilyen idő lesz.
