A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.10.01.
A jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni – jelentette ki Orbán Viktor.
Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék – közölte Szijjártó Péter.
Az izraeli erők éjszaka átlépték a libanoni határt – elkezdődött a harmadik libanoni háború.
Irán nem vezényel harcosokat Libanonba vagy a Gázai övezetbe az Izrael elleni háborúba – jelentette ki az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Belföldi hírek:
A jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni – jelentette ki a miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt. Orbán Viktor azt mondta, az új gazdaságpolitika új eszközöket is követel, az első akcióterv intézkedései helyet kapnak a parlamentnek hamarosan benyújtandó jövő évi költségvetésben. A miniszterelnök az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeként említette a diákhitelhez hasonló munkáshitelt, a tőkejuttatást a kis- és közepes vállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezését. Ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek – mondta. Az új eszközöket egymás után vetik be a következő hónapokban és években – tette hozzá.
Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék, a kormány mindent megtesz ennek érdekében, de elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján először is gratulált Andrij Szibiha kinevezéséhez, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy első külföldi látogatásának helyszínéül Budapestet választotta, még akkor is, ha ez végül időpontegyeztetési problémák miatt nem is jött össze. Ezt követően megerősítette, hogy Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az ukrajnai háborúban, ugyanis kizárólag a diplomáciai rendezés vethetne véget emberek, családok százezrei, milliói szenvedésének. „Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének mielőbbi lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni” – emelte ki.
„A főpolgármester mai interjúja megerősítette azt, amit eddig is tudtunk, csak a szivárványkoalíció összeborulásának legújabb epizódját láthatjuk” – olvasható Szentkirályi Alexandra hétfői közösségi bejegyzésében. A Fidesz budapesti elnöke ebben úgy fogalmazott: igenis Magyar Péter erkélyén kötött háttéralkukkal, paktumokkal akarják irányítani Budapestet, aminek a kulcsa Vitézy Dávid árulása. Közölte azt is: noha korábban hazugságnak nevezték, Karácsony Gergely főpolgármester egy hétfőn megjelent interjúban bevallotta, hogy Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért – LMP-Zöldek) valóban Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének jelöltjeként akar főpolgármester-helyettes lenni. Karácsony Péternek pedig csak annyi a feltétele, hogy megtarthassa Gyurcsány Ferenc (DK) embereit maga körül – tette hozzá. „Ez felháborító, ugyanakkor nem meglepő, ahogy az sem, hogy a főpolgármester továbbra sem keresett fel egyszer sem a választások óta eltelt 112 napban minket, a legtöbb budapesti szavazatával bíró fővárosi frakciót” – fogalmazott.
Külföldi hírek:
Az izraeli erők éjszaka átlépték a libanoni határt – elkezdődött a harmadik libanoni háború. Az izraeli páncélos felderítő egységek áthatoltak a libanoni határon. A libanoni média heves izraeli tüzérségi ágyúzásról számolt be a Ghajarhoz közeli Wazzani határ menti falunál. Az izraeli média „helikopterek és tankok rajáról” számolt be Metulában. A Hezbollah mindeközben annyit üzent: „Felkészültünk! Várunk rátok!”. Az IDF felszólította a libanoni civileket, hogy Bejrút déli elővárosában, a Hezbollah Dahiyeh nevű erődítményének közelében lévő több épületet azonnal ürítsék ki. Avichay Adraee ezredes, az IDF arab nyelvű szóvivője a közlemény mellett egy térképeket is közzétett, amelyen felszólítja a civileket, hogy legalább 500 méterre távolodjanak el a három helyszíntől. Miután az IDF figyelmeztette a civileket, hogy meneküljenek el a Hezbollah három, Bejrút déli, Dahiyeh néven ismert külvárosában lévő telephelyéről, a libanoni média izraeli csapásokról számolt be a térségben. Hatalmas, egymást követő robbanások hallatszottak a libanoni fővárosban, közölték szemtanúk. Az események közben összült az izraeli biztonsági kabinet is, az ülés végén egy izraeli tisztviselő azt mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy kisebb fórummal folytatta konzultációját a tel-avivi Kirja katonai parancsnokságon lévő irodájában. Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője felszólítta az izraelieket, hogy ne hozzák nyilvánosságra a csapatmozgásokat, tekintettel a dél-libanoni izraeli szárazföldi invázióra.
A feszültség fokozódik Izrael és a libanoni Hezbollah között, miután Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter erőteljes nyilatkozatot tett az északi határon állomásozó katonák előtt. Szavai arra utalnak, hogy Izrael komolyan fontolgatja a szárazföldi offenzíva lehetőségét a Hezbollah ellen – számolt be a Times of Israel. Gallant a 188. páncélos dandár és a golani gyalogosdandár csapatainak tartott beszédében hangsúlyozta a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah likvidálásának fontosságát, de rámutatott, hogy ez csak az első lépés. „Haszan Naszrallah likvidálása nagyon fontos lépés, de ez nem minden. Minden képességünket be fogjuk vetni” – jelentette ki a miniszter. A védelmi miniszter további kijelentései is arra engednek következtetni, hogy Izrael készen áll minden rendelkezésére álló eszközt bevetni a Hezbollah ellen.
A libanoni kormány kész végrehajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2006-os határozatát, amelyben az akkori egyhónapos háború után a testület elrendelte, hogy mind a Hezbollah síita milíciának, mind az izraeli hadseregnek ki kell vonulnia Dél-Libanonból, csak a libanoni hadsereg és az ENSZ-békefenntartók maradhatnak ott – közölte hétfőn Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni kormányfő.A szóban forgó terület 30 kilométeres sávot fed le, az izraeli határtól a Lítáni folyóig terjed. Mikáti arról is beszámolt: megállapodott Nabih Berri parlamenti elnökkel abban hétfői találkozójukon, hogy az új libanoni államfő megválasztására csak egy Izraellel megkötendő tűzszünet után kerülhet sor. Libanonban az Izrael és a Hezbollah közötti 2006-os háború óta nem haltak meg egy nap alatt olyan sokan, mint a 2024. szeptember 23-i izraeli légicsapásokban. A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint az országban az elmúlt két hét alatt legkevesebb ezer ember vesztette életét, és több mint hatezren megsebesültek. „Mi Libanonban készen állunk az 1701-es ENSZ BT- határozat teljesítésére, és egy tűzszüneti megállapodás végrehajtása után azonnal a Lítáni folyótól délre fekvő területre telepítjük a libanoni hadsereget feladataik teljes körű ellátására”, az ENSZ-békefenntartókkal együttműködésben – közölte Mikáti.
Peszeskján iráni elnök szerint a muszlim országoknak szembe kell szállniuk a zsidó állammal. Az iráni elnök szerint a muszlim országoknak együtt kell fellépniük Izrael ellen. A CNN-nek adott interjúban Maszúd Peszeskján iráni elnök egyenesen Izraelt tette felelőssé a térségben zajló erőszakért. Tette ezt úgy, hogy Irán az első számú pénzügyi támogatója a Hezbollah és a Hamász terrorszervezeteknek. „A Hezbollah önmagában nem tud kiállni egy olyan országgal, amely tetőtől talpig fel van fegyverezve, és olyan fegyverrendszerekhez van hozzáférése, amelyek magasabbrendűek” – jelentette ki fárszi nyelven.A Politico beszámolója szerint az elnök hozzátette: a muszlim országoknak le kell ülniük egymással. Kérdés miként reagálnak erre a közel-keleti országok, amelyek többsége szunnita muszlim, és nem pedig síita, mint Irán és a Hezbollah. Sok szunnita muszlim egyébként ünnepelt, miután pénteken Izrael likvidálta Naszrallahot, a Hezbollah vezetőjét.
Irán nem vezényel harcosokat Libanonba vagy a Gázai övezetbe az Izrael elleni háborúba, „a libanoni és a palesztin kormánynak megvan a kellő képessége és ereje arra, hogy felvegye a harcot az agresszív cionista rezsimmel, nincs ott szükség paramilitáris vagy önkéntes iráni erőkre” – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminisztérium szóvivője. Nászir Kanani hozzátette, hogy Irán nem is kapott erre felkérést. A szóvivő azzal fenyegette meg Izraelt, hogy „nem maradnak büntetlenek azok a bűncselekményei, amelyeket az iráni nép, az (Irán támogatását élvező) ellenállási erők, valamint az iráni civilek és katonák ellen követett el”. Az izraeli hadsereg immár csaknem két hete intenzív légitámadásokat hajt végre a Hezbollah libanoni síita milícia ellen, nemcsak a libanoni főváros déli külterületein, de a szervezet más erődítményei ellen is szerte az országban. A légicsapások következtében hétfőre több mint 1030 ember, köztük a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah, valamint 156 nő és 87 gyermek lelte halálát.
Az európai uniós tagországok 2024 második negyedévében 96 115 nem uniós állampolgárt utasítottak az EU elhagyására, ebből 25 285 ember tért vissza hazájába a távozásra vonatkozó felszólítást követően – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn. Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint 2024 első negyedévéhez képest a tagállami hatóságok által kiadott, kiutasításra vonatkozó határozatok száma a második negyedévben 7 százalékkal csökkent, míg az unión kívüli országokba történő sikeres visszaküldések száma 3,9 százalékkal esett vissza. Az unióból távozásra kötelezett nem uniós állampolgárok száma tavalyi év azonos negyedévéhez képest 10 százalékkal volt kevesebb az idei második negyedévben, míg az unión kívüli országokba valóban visszatérők száma 21,3 százalékkal nőtt – emelték ki.
Engedély nélküli fegyvertartással és sok emberélet veszélyeztetésével gyanúsította meg hétfőn a varsói kerületi ügyészség Jaroslaw Szymczyk tábornokot, volt lengyel rendőrfőkapitányt az irodájában 2022-ben felrobbant, Ukrajnában ajándékba kapott fegyver miatt. Piotr Antoni Skiba ügyészségi szóvivő a gyanúsított hétfői kihallgatása után újságíróknak elmondta: törvénytelen fegyvertartással azért gyanúsították meg Szymczyket, mert 2022 végén, ukrajnai útjáról hazatérve, a határ átlépésekor nem jelentette a vám- és adóügyi hatóságoknak, hogy magával hozott egy RGW-90 típusú gránátvetőt. A „sok személy élete és a testi épsége gondatlan veszélyeztetésének”, valamint jelentős vagyoni károk előidézésének gyanúja pedig amiatt merült fel, hogy Szymczyk a gyanú szerint kibiztosította a gránátvetőt – mondta el a szóvivő. A tábornoknak felrótt cselekedetek miatt akár öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 14 – 17 fok körül alakul.
