A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.07.28.
Elsősorban békemissziójáról beszélt Tusványoson Orbán Viktor.
Amerikai útján Donald Trumpnál is járt az izraeli kormányfő.
Egymilliárd eurós kínai hitelt vett fel a magyar állam.
Elnökválasztást tartanak ma Venezuelában.
Hírek:
Az európai béke megteremtése a magyarok érdeke, ezért indította a miniszterelnök a békemisszióját. Egyebek között erről beszélt Orbán Viktor az idei nyári tusványosi szabadegyetem immár hagyományos zárórendezvényén. Mint mondta, a háború és béke kérdése meghatározza a következő évtizedeket, a politika és a közélet mellett a gazdaság jövőjét is. A háborúzó felek jelenleg nem akarnak békét, de rá kell őket vezetni, hogy nincs más választásuk, mint a tárgyalás, a diplomáciai megoldás. Orbán Viktor a békemisszió lényegének az állhatatosságot nevezte. Ugyanakkor jelezte, az uniós bírálatok nem tántorítják el attól, hogy folytassa, amit az utóbbi időben elkezdett.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint történelmi helyzet és történelmi felelősség, hogy Magyarország tegyen meg a békéért, amit tud. Orbán Balázs kifejtette, hogy az utóbbi időszakban megjelent a színen egy alternatív stratégia, amit Magyarország képvisel, és amit vitára bocsát az európai állam- és kormányfők ülésén. Tusványoson arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választás tükrözte, a nyugati társadalmak nem elégedettek saját hazájuk politikájával és vezetésével. Szerinte a legtöbb országban olyan pártok nyertek soha nem látott többséggel, amelyek az eddigi politikával szemben határozzák meg magukat. Ebben a helyzetben alapították meg a közép-európai országok politikusai a Patrióták Európáért frakciót, amely a harmadik legerősebb erő az Európai Parlamentben. Orbán Balázs arra számít, hogy e csoport gravitációs ereje tovább nőhet, többen csatlakozhatnak hozzá.
Donald Trumppal tárgyalt amerikai látogatása befejezéseképpen az izraeli kormányfő. Benjamin Netanjahu Palm Beach-i otthonában kereste fel a volt és reményei szerint leendő amerikai elnököt. A kongresszus két háza előtt tartott szerdai beszédében az izraeli politikus külön is köszönetet mondott Trumpnak, amiért elnöksége idején támogatta országát. Emlékezetes, hogy hivatali időszaka alatt ismerte el az Egyesült Államok Jeruzsálemet Izrael fővárosának és 2018-ban oda is költöztette az amerikai nagykövetséget. Azóta viszont Trumpot felbosszantotta, hogy a 2020-as elnökválasztás után Netanjahu gratulált a győztes Joe Bidennek. A kormányfő azonban most abban bízik, ha Trump újra hatalomra kerül, támogatja majd országának a Hamasz elleni háborúját.
Washingtoni látogatásán az izraeli kormányfő megerősítette, hogy tovább tárgyalnak a tavaly októberben elhurcolt izraeli emberek kiszabadításáról. Úgy fogalmazott, nem nyugszik addig, amíg valamennyi életben lévő túsz haza nem térhet a családjához. Netanjahu kongresszusi beszédében szorgalmazta a két ország szorosabb együttműködését és az amerikai katonai segítség felgyorsítását. Nagyra értékelte Joe Biden elnöknek a túszok kiszabadítása érdekében tett erőfeszítéseit, valamint az Egyesült Államok és polgárainak kiállását Izrael mellett. Arról is beszélt, hogy a Hamasz terroristáinak legyőzése után létrejöhet egy új, fegyvermentes Gázai övezet, amelyet olyan palesztin civilek vezetnek majd, akik nem akarják megsemmisíteni Izraelt.
Eközben összefogtak a palesztin szervezetek. A Fatah, a Hamasz és más csoportok képviselői egységnyilatkozatot írtak alá. Ebben célul tűzik ki a köztük lévő megosztottság megszüntetését és a palesztin egység megerősítését. A megbeszélések – az idén egyébként már nem is először – Pekingben folytak. Azt pedig, hogy Kínában mennyire fontosnak tekintik az új megállapodást, az is jelzi, hogy a résztvevőket fogadta Vang Ji kínai külügyminiszter is. A Hamasz közleménye szerint a tizennégy palesztin frakció „ideiglenes nemzeti egységkormányt alakít és ez az összes palesztin terület felett rendelkezik majd”.
Az Európai Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy beavatkozzon, miután Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre. A brüsszeli közbelépést a magyar és a szlovák kormány kérte, de az unió egyelőre csak annyit közölt, hogy további információkat gyűjtenek és utána döntenek majd. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy a szállítás korlátozása nem fenyegeti sem az unió, sem a két tagország olajellátását. Az állásfoglalás nyilván nem független az unió és Magyarország közötti vitáktól és feszültségtől. Az ukrán rendelet hatályba lépése előtt a Lukoiltól származott Magyarország oroszolaj-importjának fele, a teljes behozatal harmada. Az érintettek is megerősítették, hogy a Lukoil elleni szankcióknak rövid távon nincs hatásuk, az orosz olaj normális volumenben érkezik Magyarországra és Szlovákiába. A magyar álláspont szerint azonban az unió és Ukrajna társulási megállapodása tiltja, hogy Ukrajna akadályozza az energiatranzitot.
A magyar állam egymilliárd euró hitelt vett fel három kínai banktól. Ez egyébként még áprilisban történt, de csak most került nyilvánosságra. Az indoklás szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra-építés, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. Az összeg lényegében megegyezik azzal, amekkora forrást az idén nem kapott meg Magyarország az uniótól. Bodnár Zoltán, a jegybank volt alelnöke emlékeztetett rá, hogy a kínaiak tudvalevően nem adják olcsón a pénzt, ráadásul a kamatokon túl mást is szoktak kérni, például politikai jóindulatot. Úgy fogalmazott, ezért a kölcsönért Magyarország minden valószínűség szerint nagy árat fizet, pénzben és más módokon is. Hozzátette, a hitelfelvétel jelzi, milyen nehéz helyzetbe dolgozta bele magát a kormány, amelynek piaci megítélése annyira rossz lehet, hogy nem a nemzetközi piacon vett fel hitelt.
A jövő hét elején egyeztet a főpolgármester és Magyar Péter az októbertől működő új fővárosi közgyűléssel összefüggő kérdésekről. A Tisza párt immár elnökévé választott politikus úgy nyilatkozott, hogy nem vár túl sokat a megbeszéléstől. Különösen azt kifogásolta, hogy Karácsony Gergely a közgyűlés felhatalmazása nélkül adott ki mintegy 200 millió forintnyi jutalmat a fővárosi cégek vezetőinek. A főpolgármester korábban annyit mondott, amióta Magyar kilépett a politikai porondra, nem keresték egymást, aminek oka, hogy külön pályán mozognak. Emlékezetes, a fővárosi közgyűlés 33 mandátumából a június 9-i választáson 10-10-et nyert el a Tisza párt és a Fidesz. Karácsonnyal együtt 7 képviselője van a Párbeszéd-DK-MSZP csapatnak, 3-3 mandátumot szerzett Vitézy Dávid és az LMP összeállása, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A frakcióknak valamiképpen meg kell egyezniük, különben a közgyűlés működésképtelen lesz.
Az idén minden négy jelentkezőből három bekerült a magyar felsőoktatásba. Minden második felvett valamelyik vidéki intézményben kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Egyebek között ezt emelte ki a héten nyilvánosságra hozott felvételi eredményekből a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs szerint vonzó és versenyképes a megújult magyar felsőoktatás; már második éve több mint 90 ezer diákot vesznek fel a felsőoktatási intézményekbe. A legnépszerű képzési területek továbbra is a gazdaságtudományi szakok. Sokan választották a pedagógus, a műszaki és a bölcsészettudományi területet is. Kiemelték, hogy az utóbbi évek adatai alapján látszik, megnőtt a diploma értéke. Már másfélszeres bérszorzót jelent, és viszonylag hamar, egy bő hónap után elhelyezkedési lehetőséget ad.
Az amerikai elnök azért nem indul újra a tisztségért, mert generációváltást tart szükségesnek. Legalábbis ezzel magyarázta Joe Biden, miért lépett vissza a jelöltségtől. Mint mondta, ezzel megnyitja az utat a nemzet egyesítése felé, ehhez pedig az első lépés, hogy egységet teremtsenek a demokrata pártban. Az elnök közölte, voltak ugyan tervei a második ciklusra, de a személyes ambíció nem lehet fontosabb a demokrácia megmentésénél. Ismét támogatásáról biztosította alelnökét, Kamala Harrist mint elnökjelöltet, akit tapasztaltnak, keménynek és a posztra alkalmasnak nevezett. Megerősítette, hogy mostantól az elnöki mandátumából hátra lévő hat hónapra összpontosítja erejét. Biden egy hete jelentette be visszalépését a jelöltségtől, miután pártjából egyre többen szólították fel erre, különösen a Trumppal folytatott elnökjelölti tévévita kudarca után.
Franciaországban a pénteken hivatalosan is megnyílt nyári olimpia sem vetett véget a belpolitikai csatáknak. Ezúttal az előrehozott nemzetgyűlési választás második fordulójában élen végző baloldali szövetség miniszterelnök-jelöltje követelte, hogy az államfő nevezze ki miniszterelnöknek. Lucie Castets egyúttal azt is kijelentette, hogy lehetetlennek tart egy koalíciót a második helyen végzett elnöki táborral. Emmanuel Macron elnök azonnal elutasította a felszólítást, és emlékeztetett rá, hogy a baloldali szövetségnek nincs többsége a törvényhozásban. Azt is megerősítette, hogy az olimpia befejezéséig, vagyis augusztus közepéig biztosan nem nevez ki új kormányfőt. Jelenleg ügyvezető kormány irányítja Franciaországot, a korábban lemondott, de hivatalában maradt Gabriel Attal vezetésével.
Elnökválasztást tartanak ma Venezuelában. Az olajban gazdag, de az utóbbi évtizedben rendkívül elszegényedett latin-amerikai országban az a kérdés, megőrzi-e hatalmát az eddigi államfő, Nicolás Maduro. Az ellenzék tíz pártja ugyanis összefogott és egyetlen jelöltet indít vele szemben. Edmundo Gonzalez – aki korábban országa Buenos Aires-i nagykövete volt – azt ígérte, külföldi befektetőket csábít az országba és szabadon engedi a politikai foglyokat. Maduro, aki tíz éve vezeti az országot, tiszta választásokat ígért, de megfigyelők szerint egyáltalán nem biztos, hogy átadja a hatalmat, amennyiben veszít.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, tovább tart a valódi nyár. Ma is sok napsütés várható, de a déli óráktól felhők is megjelenhetnek. Az ország északnyugati felén helyenként előfordulhat zápor, zivatar. Időnként megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben 32 és 37 fok között alakul, és estére is csak 14 és 22 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején kissé csökken a meleg.
