A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.07.09.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Karácsony Gergely főpolgármester az általa megjelölt garanciális elemek hiányában választási csalásra tett kísérletként fogja értelmezni az újraszámlálást.
Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn közölték, hogy dróncsapással megölte a Hezbollah terrorszervezet rakéta egységének egyik tagját.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását.
Belföldi hírek:
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket, elősegítve a Kijev és Moszkva közötti közvetlen párbeszéd újraindítását – közölte a kínai külügyminisztérium. A minisztérium tájékoztatása szerint Hszi erről az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott pekingi találkozóján beszélt, ahol a két vezető a háborús helyzet enyhítésére tett békejavaslatokról tartott megbeszélést. Hszi a találkozó során gratulált Orbán Viktornak az Európai Unió soros elnökségének átvételéhez és nagyra értékelte a magyar kormányfő erőfeszítéseit az ukrajnai válság politikai rendezésének előmozdítására, kifejezve emellett Peking készségét arra, hogy az ügyben továbbra is kapcsolatban maradjon Budapesttel – közölte a kínai külügyi tárca. A kínai elnök hangsúlyozta, hogy a mielőbbi tűzszünet és a politikai rendezés minden fél érdeke, és kijelentette, hogy „a helyzet lecsillapítása a legfontosabb, három elv betartásával: a harctér nem terjedhet tovább, a harcok nem eszkalálódhatnak, és egyik fél sem szíthatja tovább a helyzetet”. „Csak akkor jöhet létre mielőbb tűzszünet ebben a konfliktusban, ha minden ország pozitív, nem pedig negatív energiát fecskendez bele” – tette hozzá.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként ismételten szerette volna megtudni, mi fog történni a Szeretetkórházzal, megemlítve a miniszterelnök korábbi szavait, mely szerint a megkezdett beruházásokat be is fogják fejezni. Gulyás Gergely kiemelte, valóban nem maradnak torzók, és minden elindult állami beruházás, különös tekintettel azok, amelyek csak és kizárólag költségvetési forrásokból valósulnak meg, befejezésre kerülnek. A gázai helyzettel kapcsolatos kérdésre a miniszter megerősítette a magyar kormány korábbi álláspontját, mely szerint az EU-nak rendelkeznie kell segélyezési politikával, és ahol szükséges, ott támogatást kell adnia. Ugyanakkor ellenőrizni kell azt is, hogy ezek az összegek valóban a segélyezésre fordítódnak. A Heti TV szerette volna megtudni, hogy a covid legújabb, „Flirt” variánsának a megjelenése magával hoz-e kormányzati intézkedéseket. A politikus szerint a tisztiorvosi szolgálat jelezte, ez a variáns nem jelent nagy veszélyt. A Heti TV arra is kíváncsi volt, tud-e valamit tenni a kormány a magyar építőipar érdekében, mert a jelzések szerint az ázsiai beruházásoknál nem veszik igénybe kellő súllyal a hazai szakembereket. A miniszter válaszában elmondta, a különböző államközi szerződésekben rögzített esetek kivételével a beruházásoknál a közbeszerzési törvénynek megfelelően kell cselekedni. A Heti TV a magyar nyugdíjrendszer reformjáról is kérdezte a kormány véleményét. A miniszter megerősítette, a Helyreállítási Alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében a kormány tett vállalásokat ebben az ügyben, de az is biztos, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer még jó tíz évig működőképes és finanszírozható. A Heti TV végezetül szerette volna megtudni, hogy az Orbán Viktor kezdeményezésére létrejövő új európai pártcsalád tud-e segítséget adni, hogy Magyarország hozzájusson az őt megillető forrásokhoz. Gulyás Gergely szerint túl nagy optimizmus lenne párhuzamot vonni a két dolog között. Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió szinte napok alatt megállapodott tavaly az új lengyel kormánnyal, a miniszter kifejtette, ez az eset is mutatja, az Európai Unióban a jogállamiságnak egyre kisebb szerepe van.
Karácsony Gergely főpolgármester az általa megjelölt garanciális elemek hiányában választási csalásra tett kísérletként fogja értelmezni a június 9-i főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámlálását. Karácsony Gergely – aki a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP jelöljeként indult a június 9-én tartott főpolgármester-választáson – hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: négy olyan garanciális elem van, amelynek hiányában „teljes mértékben, egyértelműen a választási csalásra tett kísérletként” fogja értelmezni a szavazatok újraszámlálását. Ha ezek a garanciális elemek nem érvényesülnek, akkor az eredménytől függetlenül joggal gondolhatjuk azt, hogy politikai szándékosság határozta meg ezeket a döntéseket – tette hozzá. A négy garanciális elemet ismertetve elmondta: a szavazólapokat, szavazóurnákat „ne vigyék sehova”, ne bontsák fel a választási bizottság delegáltjainak jelenléte nélkül, valamint az urnák és a szavazólapok felbontása során jelen kell lenniük a Nemzeti Választási Bizottság ellenzéki delegáltjainak. Harmadik garanciális elemként jelölte meg a teljeskörű nyilvánosságot, azaz azt, hogy mind a 23 kerületben az urnák felnyitása és az újraszámolás a sajtó jelenlétében és a választási folyamat „legapróbb részleteinek” a dokumentálásával történjen. A negyedik garanciális elem az, hogy plusz megfigyelők delegálásra legyen lehetőség – mondta Karácsony Gergely.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn közölték, hogy dróncsapással megölte a Hezbollah terrorszervezet rakéta egységének egyik tagját a dél-libanoni Qlailehben, Türosz régióban. Musztafa Szalman szerepet játszott számos Izrael elleni támadás megtervezésében és végrehajtásában a terrorszervezet rakéta fegyverzeténél betöltött posztjából kifolyólag. Szalman halálával 362-re nőtt a Hezbollah terrorszervezet veszteségeinek száma a gázai háború közepette.
A Közel-Keleten és az Egyesült Államokban több tisztviselő úgy véli, hogy a kilenc hónapja tartó izraeli offenzíva által a Gázai övezetben okozott pusztítás valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Hamász lágyítsa követeléseit a tűzszüneti megállapodás kapcsán. Az AP által megtekintett közelmúltbeli belső kommunikációkban, a Hamász több magas rangú gázai tisztviselője által aláírt üzenetek a csoport száműzött politikai vezetését arra sürgették, hogy fogadják el a Joe Biden amerikai elnök által előterjesztett tűzszüneti javaslatot. Az üzenetek, amelyeket egy, a folyamatban lévő tárgyalások részleteit ismerő közel-keleti tisztviselő osztott meg, részletezték a Hamász csatatéren elszenvedett súlyos veszteségeit és a háború sújtotta területen uralkodó szörnyű körülményeket. Két amerikai tisztviselő szerint az amerikaiak tisztában vannak a Hamászon belüli belső megosztottságokkal, és azzal, hogy ezek a megosztottságok, a gázai pusztítás vagy a közvetítők – Egyiptom és Katar – nyomása olyan tényezők lehetnek, amelyek lágyíthatják a Hamász követeléseit.
Hazamehetett a kórházból hétfőn az a csendőr, akit június 29-én nyílpuskával sebesített meg egy iszlám hitre áttért szerb férfi Izrael belgrádi nagykövetségénél. Az izraeli nagykövetséget őrző szerb csendőr a nyakán sebesült meg, de volt annyi lélekjelenléte, hogy lelője támadóját, aki belehalt sebeibe. A támadást Ivica Dacic belügyminiszter „a szerb állam ellen irányuló terrortámadásnak” nevezte, a biztonsági készültséget azonnal megemelték, és csak egy héttel később, a múlt hét végén csökkentették mérsékelt veszélyt jelentő szintre. Milos Vucevic szerb miniszterelnök a múlt héten közölte: a biztonsági szolgálatok a szélsőséges vallási szervezetek felderítését dolgoznak, illetve azon, hogy felszámolják mindazokat a szélsőséges vallási szervezeteket, amelyek „a vallással és a hittel visszaélve akarnak bizonyos szélsőséges politikai és terrorista célokat megvalósítani”. Aleksandar Vucic köztársasági elnök közölte, hogy a csendőrt a bátorságáért ki fogják tüntetni, Ivica Dacic belügyminiszter pedig hétfőn a kórházból történő elbocsátásakor emlékplakettet adományozott a 34 éves Milos Jevremovicnak „a rendőrségi munka végzésében tanúsított kivételes bátorságért és elhivatottságáért”.
Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott varsói sajtóértekezletén. „Ebben a dokumentumban minden szó jelent valamit, és ezeknek a szavaknak gyakorlati következményei lesznek” – jelentette ki Tusk.Felidézte: hasonló megállapodásokat már a világ 19 országa, valamint az Európai Unió egésze aláírt Ukrajnával.
Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott, interjúban. Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, kifejtette, „senki nem beszélt pontosan 10 évről”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll. Úgy vélekedett: most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson, amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett. Az észak-atlanti szervezet főtitkára a Joe Biden elnökjelöltségéről és alkalmasságáról az Egyesült Államokban kibontakozott politikai vitával kapcsolatban lényegesnek minősítette, hogy a NATO kimaradjon belpolitikai vitákból, amiknek nem válhat részévé.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását, s arra kérte, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előrehozott nemzetgyűlések választásokat követően, amelyek előző napi második fordulójában a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen, de nem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet a parlament alsóházában. Gabriel Attalt délelőtt fogadta az államfő azért, hogy a köztársasági szokásjognak megfelelően a miniszterelnök felajánlja a lemondását. Emmanuel Macron viszont azt kérte tőle, hogy egyelőre maradjon a hivatalában – jelezte a megbeszélést követően az elnöki hivatal, utalva arra, hogy kevesebb mint három hét múlva kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
Hétfőn, hosszú munka után, a Ligával megszületett Brüsszelben a patrióták nagy csoportja, amely meghatározó lesz Európa jövőjének megváltoztatásában – közölte közösségi oldalán Matteo Salvini, a Liga olasz jobboldali párt vezetője hétfőn. Matteo Salvini bejegyzése azelőtt született, hogy az Identitás és Demokrácia (ID) európai parlamenti frakciója megtartja ülését, amelyet a korábbi közlés szerint július 8-ra tűztek ki. Matteo Salvini kezdettől fogva támogatta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az ANO párt elnöke kezdeményezését a Patrióták Európáért megalakítására. A június 30-án Bécsben tartott hármas találkozón született pártformációhoz azóta több európai erő csatlakozott. A Liga vezetője a franciaországi választásokat is kommentálta hangoztatva, hogy a „mindenki egy ellen” politikai taktikája csökkentette ugyan a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) mandátumait, de nem vett vissza a párt támogatottságból.
Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte, megvitatja a NATO vezetőivel azt a határozott fenyegetést, amelyet Észak-Korea jelent Európára nézve az Oroszországgal való katonai kapcsolatok elmélyítése révén. A politikus kérdésekre válaszolt írásban a NATO-csúcstalálkozóra tervezett washingtoni látogatása előtt. Egy hétfőn megjelent interjú szerint politikus arra is figyelmeztetett, Moszkvának választania kell a két Korea között. „Teljes mértékben Oroszországtól függ”, hogy a jövőben milyen irányba akarja terelni a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatokat – mondta Jun, hozzátéve, Szöul az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról annak függvényében fog dönteni, miként alakul a Moszkva és Phenjan közötti új katonai paktum. „Az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés egyértelmű fenyegetést és komoly kihívást jelent a Koreai-félsziget és Európa békéjére és biztonságára nézve” – szögezte le. Jun az első dél-koreai vezető, aki 2022-ben részt vett NATO-csúcstalálkozón. A washingtoni csúcson Ausztrália, Japán és Új-Zéland is ott lesz.
Időjárás:
Ma mindenütt ismét napos időre készülhetünk.
Este helyenként kisebb záporokra lehet számítani.
A hőmérséklet jellemzően 34 – 38 fok körül alakul.
