Elegendő mennyiségű termés lesz

Elegendő mennyiségű termés lesz

?si=UB-0_EV-fIsZJ53D

 

Nagy István agrárminiszter a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt többek között az idei várható termésről és a vízgazdálkodásról.

 

A miniszter elmondta, az idei év eddigi esőzései sokat segítettek a mezőgazdaságnak. Igaz ez még akkor is, tette hozzá, ha sajnos azt látjuk, a csapadék nem egyenlően oszlott el. Az ország nyugati részében jóval több esett, a nagy kitettségű dél-alföldi részre kevesebb jutott, ám összességében elmondható, az elmúlt évek nagy aszályai elkerülnek minket. Így akár már most ki lehet jelenteni, hogy elegendő mennyiségű termés lesz idén.

               A vízgazdálkodással kapcsolatban a politikus megjegyezte, Magyarország egy medencében van, sok víz folyik át rajta, ám sajnos nem annyi, mint a korábbi években. Ennek egyik következménye lett az, hogy a folyók menti területeken a víz a mederben marad, azt mélyíti, és a talajba jóval kevesebb jut. Nagyon nagy szükség van víztározókra, hiszen ma már tudjuk, a víz kincs. Az elmúlt hetekben lehetett árvizekről olvasni, itt is az történik, hogy ezek úgynevezett villám árvizek, amelyek ellen gátakkal küzdünk, és a vizet a mederben tartjuk, pedig arra lenne szükség, hogy a vizet fel is tudjuk használni. A szélsőséges időjárás okozta nehézségek és természeti károk kiegyensúlyozására van szükség, okos tervezéssel és beruházásokkal.

               Nagy István külön beszélt az élelmiszerfeldolgozás fontosságáról. Mint megjegyezte, évtizedekkel ezelőtt a hazai konzervipar nagyon jelentős volt, ám a rendszerváltás után ez az ágazat összement. Példaként mondta el azt is a szakminiszter, most az történik, hogy a hazai gyümölcs jelentős utat tesz meg, és így nagyon drágán kerül a hazai fogyasztókhoz. Ez úgy történik, hogy az itthon megtermett gyümölcsöt felvásárolják, és külföldi konzervgyárakba kerül, majd onnan jön vissza jóval drágábban Magyarországra. A kormány ezért is lépett, hogy ezen a helyzeten javítson. Egyrészt jelentős, 750 milliárdos forrást biztosít a hazai konzerv- és cukoripar felélesztésére, valamint az uniós agrárprogramhoz a maximális forrásokat is hozzárendeli. A cél az, hogy legyenek hazai hűtőházak és feldolgozó üzemek. Azt is megemlítette Nagy István, hogy hiba volt a 2004-től induló uniós támogatások felhasználása során, hogy a pénzeket nem elsősorban a gazdaság fejlesztésére fordították. Elegendő megnézni Lengyelországot, tette hozzá, ahol ezeket a támogatásokat például az agrárium fejlesztésére fordították. Ennek következtében ma már Varsó jóval előrébb tart, mint Budapest.

               A miniszter a magyar agrárium jövőjéről azt is elmondta, át kell alakítani a képzést és az oktatást, a középfoktól a felsőfokig. Ma már a legmodernebb technológiák alkalmazását kell megtanítani, nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is – a tangazdaságokon keresztül.

               Végezetül Nagy István fontosnak tartotta elmondani, a magyar kormány képmutatónak tartja az EU Ukrajnával kapcsolatos agrárpolitikáját is. Amíg a hazai termelőknek a Green Deal keretében a termőföldtől egészen az asztalig a legszigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, addig Európában szabadon megjelenhetnek az ukrán termékek, amelyek elé nem támasztanak ilyen kritériumokat. Az árukat jóval nagyobb termőterületen állítják elő, így sokkal olcsóbbak, ami rontja a versenyképességet.

Több módon lehet ez ellen a helyzet ellen küzdeni, egyrészt Magyarország igyekszik gátat szabni ezeknek a termékeknek, másrészt az élelmiszerhatóság szigorúan ellenőriz mindenkit, harmadrészt pedig, – és a miniszter szerint ez az egyik legfontosabb, – a magyar fogyasztókat meg kell győzni, hogy jóízű, minőségi hazai termékeket vásároljanak.