Itamar Ben Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter Otzma Jehudit pártja a héten bejelentette, hogy nem mindenben szavaz a koalícióval

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.06.07.A békés fejlődés és a hídépítők kormányának nevezte a kabinetet a miniszterelnök a Kalocsa-Paks Duna-híd átadóünnepségén.

Az LMP szerint az akkugyarmatosítás környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is zsákutca.

Itamar Ben Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter Otzma Jehudit pártja a héten bejelentette, hogy nem mindenben szavaz a koalícióval.

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki Helsinkiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Belföldi hírek:

A békés fejlődés és a hídépítők kormányának nevezte a kabinetet a miniszterelnök a Kalocsa-Paks Duna-híd átadóünnepségén, ahol arról is beszélt, hogy Európa a háborús készülődés állapotában van, ezért a vasárnapi választáson a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavazni. Orbán Viktor kiemelte: a Tomori Pál néhai kalocsai érsek és magyar hadvezér nevét viselő új Duna-híd nem csupán a folyó két partját összekötő közlekedési műtárgy, hanem mementó, acélból és betonból készült óriási felkiáltójel. „Arra emlékeztet bennünket, magyarokat, hogy mekkora veszedelmet jelent a széthúzás”, különösen háború idején – tette hozzá. Kijelentette: ha nem tartunk össze, „akkor idegen hatalmak játszóterévé válunk, országunk értelmetlenül pusztul, hosszú időre kiírjuk magunkat a történelemből, mert a sorsunk irányítását kiveszik a kezünkből”. Ez a figyelmeztetés ma, amikor Európa a háborús készülődés állapotában van, újra időszerű – jelezte.

Új európai versenyképeségi paktumot készít elő a soros magyar elnökség – mondta Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere. A miniszter előadásában úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a terveik szerint novemberben Magyarországon tartandó informális európai tanács „a legmagasabb politikai szinten meg tudja erősíteni” ezt a paktumot, és kijelöli az irányt az Európai Unió (EU) következő ötéves intézményi ciklusa számára. Bóka János hangsúlyozta: a július elsejével kezdődő soros magyar elnökség központi prioritása a versenyképesség erősítése lesz. Az elnökség ideje alatt mintegy 1500-1600 munkacsoport ülést és 230 elnökségi rendezvényt szerveznek – tette hozzá, megjegyezve: a részletes programot június 18-án hozzák nyilvánosságra.A miniszter kijelentette: az európai parlamenti választások után „az együttműködés új szakaszát” szeretnék megnyitni.

Az LMP szerint az akkugyarmatosítás környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is zsákutca. Tetlák Örs, az LMP országos elnökségi tagja, Érd alpolgármestere sajtótájékoztatóján azt mondta: az LMP az, amelyik az Európai Parlamentben is azért fog küzdeni, hogy ne Magyarországot terhelje az elektromobilitás összes szennyezése és hulladéka. Rámutatott: az LMP az egyetlen, amely vállalja a konfliktust – akár a nyugat-európai zöldpártokkal is -, miszerint elfogadhatatlan, hogy az elektromobilitás összes előnyét Nyugat-Európa élvezze, míg a félperiférián ragadt országok, köztük Magyarország viselje minden kockázatát, szennyezését. Tetlák Örs összegzése szerint ezek a gyárak az alapvető környezetvédelmi és zajvédelmi előírásokat sem tartják be, és nincs olyan hivatal, hatóság, amely rákényszerítené őket. Kitért arra, hogy egy akkumulátorgyár működéséhez egy nagyobb város komplett vízfogyasztásának megfelelő vízmennyiségre van szükség.

Külföldi hírek:

Itamar Ben Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter Otzma Jehudit pártja a héten bejelentette, hogy fenntartja magának a jogot, hogy nem szavaz a koalícióval a kneszetben, amíg Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem hozza nyilvánosságra a gázai tűzszünetre és a túszejtésre vonatkozó izraeli javaslat részleteit. „Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök elrejti a Hamásszal kötendő megállapodás tervezetét, amely tartalmazza a háború befejezésére vonatkozó záradékot, az Otzma Jehudit a lelkiismerete diktálta módon fog szavazni, és nem kötelezi el magát a koalíció álláspontja mellett a kneszetbeli szavazásokon mindaddig, amíg a miniszterelnök nem hagy fel a megállapodás tervezetének elrejtésével” – áll a párt közleményében. A fenyegetésnek valószínűleg nem lesz nagy hatása a közeljövőben, mivel a jövő heti sávuot-ünnep fényében június közepe előtt kevés jelentős szavazás várható. Ben Gvir és más szélsőjobboldali törvényhozók korábban azt állították, hogy nem fognak beleegyezni egy olyan megállapodásba a Hamásszal, amely a túszok szabadon bocsátásáért cserébe véget vet a háborúnak, és a kormány bukásával fenyegetőznek, ha egy ilyen megállapodást fogad el a kormány.

Az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy a 34 éves Zeed Mazarib zászlós Zarzirból, a Gázai hadosztály déli dandárjának nyomkövetője, elesett a reggeli tűzharcban, melyet a csapatok Rafah térségéből Izraelbe behatolni próbáló Hamász terroristákkal vívtak. A Hamász terrorszervezet vállalta a felelősséget a kísérletért. Az izraeli hadsereg kezdeti vizsgálata szerint a behatolási kísérlet a gázai határon csütörtökön hajnali 4 óra körül indult, amikor a biztonsági kamerákat figyelő katonák gyanús mozgást észleltek a ködös időben. A Sivatagi Felderítő Zászlóalj csapatait ezután a helyszínre küldték, Gázába, az izraeli Kerem Salom és Holit határközösségekkel szemben, hogy felkutassák a gyanúsítottakat. Hajnali 5 óra körül a katonákra az izraeli határtól körülbelül 400 méterre tüzet nyitott a terrorsejt. Pillanatokkal később a terroristák közül kettő meghalt egy dróncsapásban, majd röviddel ezután a harmadikat tanktűzzel ölték meg. A terrorsejt gépkarabélyokkal és RPG-kkel volt felfegyverkezve. Lehetséges, hogy volt egy negyedik terrorista, aki elmenekült a helyszínről, ezt a hadsereg még vizsgálja. A hadsereg azt is vizsgálta, hogyan jutottak el a terroristák a határvidékre, ahol aztán azonosították őket.

Izrael támadásokat hajtott végre palesztin célpontok, köztük egy iskolaépületben rejtőző feltételezett iszlamista fegyveresek ellen a Gázai övezet középső részén egy katonai szóvivő csütörtöki közlése szerint. Az ENSZ gázai segélyszervezete, az UNRWA azt állítja, hogy az ő egyik iskolájának épületét érte légicsapás az éjjel, és ebben több mint harminc palesztin vesztette életét, köztük legalább 27 civil. A szóban forgó iskola a nuszairati menekülttáborban található. Az izraeli hadsereg (IDF) előzőleg úgy értesült, hogy 20-30 iszlamista harcos tartózkodott az épületben. Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője angolul szólva bírálja a nemzetközi médiát, amiért az ismét „bedől a Hamász taktikájának” a folyamatban lévő háború közepette. Megemlítve a Gáza középső részén, Nuseiratban található ENSZ-iskola három osztálytermében összegyűlt terrorista ügynökök elleni éjszakai légicsapást, Hagari azt mondta: „Ez az ötödik alkalom, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristáit kellett célba vennünk, akik az UNRWA létesítményeiben tevékenykedtek”.

A hadikabinet úgy döntött, hogy nem indul izraeli delegáció Katarba mindaddig, amíg a Hamász terrorszervezet nem reagál az izraeli javaslatra a túszok szabadon bocsátásáról, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. Időközben Katar és Egyiptom erős nyomást gyakorol a Hamászra, hogy lépjen előre a megállapodás felé, a részleteket ismerő források szerint. Katar és Egyiptom képviselői, valamint a Hamász vezetése háromoldalú találkozót tartott a héten Katar fővárosában, Dohában. Izraelben úgy vélik, a következő néhány nap döntő jelentőségű a megállapodás esélyeit illetően, és hangsúlyozzák, hogy a döntés Hamász kezében van. A mostani tárgyalások izraeli üzenete az, hogy ha nem születik megállapodás a második szakaszról, a háború folytatódik. Ezek egyébként ellentmondanak Joe Biden amerikai elnök kijelentéseivel, aki azt mondta, hogy ha az első szakasz végére nem születik megállapodás, a tűzszünet folytatódik.

Az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontjának 35 országból álló kormányzótanácsa határozatot fogadott el, amelyben felszólította Iránt, hogy fokozza az együttműködést a megfigyelővel, és vonja vissza az ellenőrökkel szembeni közelmúltbeli kitiltását, annak ellenére, hogy Teherán atomfegyverek bevetésével válaszolna. Húsz ország szavazott mellette, kettő ellene – Oroszország és Kína -, 12 tartózkodás mellett – közölték diplomaták. A határozat a 18 hónappal ezelőtti legutóbbi határozat folytatása, amely arra kötelezte Iránt, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) évek óta tartó vizsgálatának, amely a be nem jelentett helyszíneken talált uránnyomokat vizsgálta. Bár a vizsgált helyszínek száma háromról kettőre csökkent, Irán még mindig nem adott kielégítő választ a NAÜ-nek arra, hogyan kerültek oda a nyomok.

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki Helsinkiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az Alexander Stubb finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a norvég politikus leszögezte, hogy a NATO szerint jelenleg egyetlen tagállamára sem leselkedik közvetlen fenyegetés. „Nincs visszaszámlálás a következő háborúig” – tette hozzá. Stubb is kiemelte, hogy Finnország nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, valamint, hogy Helsinki nem érzékel közvetlen fenyegetést az északi és balti országok ellen Oroszország részéről. A NATO-főtitkár csütörtökön azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati szövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folyamatos legyen, és ne forduljanak elő olyan hiányosságok, amelyeket az elmúlt hónapokban lehetett tapasztalni.

Rendkívüli kormánynyilatkozatban ítélte el a német kancellár a politikusok ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadásokat, valamint a napokkal ezelőtti, egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi terrortámadást. A Bundestagban elhangzott beszédében Olaf Scholt élesen elítélte Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, hangsúlyozva, hogy a német fegyverek orosz területek ellen történő bevetésének engedélyezése a szövetségesekkel szoros együttműködés keretében történt. Az alig több mint húsz perces nyilatkozatban a kancellár kizárólag a biztonság kérdéskörével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a biztonság a szabadság, a demokrácia és a béke alapja. Ebből kiindulva ítélte el pártállástól függetlenül a német politikusok ellen végrehajtott támadásokat. Egyidejűleg felhatalmazta az illetékes hatóságokat a fegyverviselés, ezen belül a kések viselésének szigorítására. Hangsúlyozta, hogy a demokrácia megvédése forog kockán.

A NATO Baltic Operations nevű hadgyakorlatát évente megrendezik. Most jön az 53., és ez lesz az eddigi legnagyobb: húsz ország ötven hadihajója vonul majd fel a Balti-tengeren. Az eseményen részt vesz 9000 katona és 25 katonai repülőgép is – írja a Portfolio. A részt vevő ötven hadihajóból 30 már a Litvániához tartozó Klaipėda kikötőjében van. A gyakorlat június 7-től június 20-ig tart majd.

Időjárás:

Ma mindenütt a napsütésé lesz a főszerep, országszerte kánikula kezdődik.

Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt.

A hőmérséklet jellemzően 26 – 32 fok körül alakul.