A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.04.21.
A jelenlegi nemzetközi helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség – mondta Orbán Viktor.
Tegnap óta hivatalosan is választási kampány van Magyarországon.
Izraelnek joga van az önvédelemre – erősítette meg Netanjahu kormányfő.
Magyar Péter ellen indítja első vizsgálatát a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Hírek:
Magyarország és a magyar kormány nélkül napjainkban nincs szabadság Európában – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a nyugati országokban olyan vélemény-henger uralkodik, amit a magyarok el sem tudnak képzelni. Utalt arra, hogy Brüsszelben a hatóságok óriási nyomást gyakoroltak azokra az intézményekre, amelyek befogadták a héten tartott jobboldali konferenciát. A tanácskozást megpróbálták betiltani, de végül – többek között a belga kormányfő hatására – a bíróság jogellenesnek nyilvánította ezeket a döntéseket. Orbán Viktor, aki beszédet is mondott a rendezvényen, úgy vélte, a migráció kérdésében az unió többsége Soros György kilenc éve született tervét hajtják végre. A magyar kormány viszont nem mond le arról, hogy eldöntse, kivel akar együtt élni a határain belül.
A miniszterelnök arról is beszélt, a jelenlegi nemzetközi helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség. Mint mondta, mindenki jobban jár, ha sikerül féken tartani a közel-keleti konfliktust, amely államok közötti összecsapásokkal fenyeget. Orbán Viktor szerint Ukrajna ügyében viszont a háborúpárti országok vannak többségben a NATO-ban és az Európai Unióban is. Úgy vélte, a NATO mindinkább csúszik bele a háborúba. Magyarország álláspontja az, hogy ez nem a mi háborúnk, az észak-atlanti szövetségnek ragaszkodnia kell eredeti célkitűzéséhez, mely szerint védelmi szövetség. Hozzátette, arra számít, hogy az európai parlamenti választásokon az emberek a béke felé nyomják majd kormányaikat.
Az európai parlamenti választásra készülve választási manifesztumot fogadott el a Fidesz. Ennek fő gondolata, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben is elsődleges fontosságú Magyarország békéjének és biztonságának szavatolása. A miniszterelnök beszédében emlékeztetett rá, hogy a szomszédunkban már több mint két éve háború dúl, a világban háborús készülődés tapasztalható. Orbán Viktor szerint a harmadik világháború veszélye soha nem volt akkora, mint napjainkban. Mint mondta, a magyar kormány nemet mond a háborúra, de miután a háborúpártiak nyomása egyre nő, így hazánk békéjének megőrzése csak a magyar emberek támogatásával lehetséges. A Fidesz arra készül, hogy erről fog szólni a június 9-i voksolás is.
Tegnap óta már hivatalosan is választási kampány van Magyarországon. A pártok többsége az utóbbi napokban már megtartotta kampánynyitó rendezvényét. Mostantól május 3-áig kell összegyűjteniük az ajánlásokat a voksoláson induló pártoknak, valamint a települések vezetésére pályázó jelölteknek. Az európai parlamenti választáson csak az a párt állíthat listát, amelynek legalább 20 ezer érvényes ajánlása lesz. A jogszabály pontosan rögzíti, mi minősül kampány-tevékenységnek. Korlátlanul lehet például plakátokat elhelyezni, de ehhez sok helyen engedély kell és műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen tilos. A médiumokban megjelennek majd a politikai reklámok, de erre is szigorú szabályok vannak. A voksolás előtt kampánycsend ugyan most sem lesz, de a választás napján már nem lehet hirdetni, vagy gyűlést tartani.
A 7 millió 800 ezer választásra jogosult állampolgárnak péntekig kellett megkapnia a névre szóló választási értesítőt. Ezeket az április 3-án érvényes névjegyzéki adatok alapján nyomtatták ki, kiküldésükkel az Nemzeti Választási Iroda a Magyar Postát bízta meg. Ha valakihez nem érkezett meg, akkor a jegyzőnél, illetve a helyi választási iroda vezetőjénél jelezheti. Az értesítőből kiderül, ki hol adhatja le szavazatát, igényelhet akadálymentes szavazókört, mozgóurnát, hogyan és meddig lehet jelentkezni a külképviseleti névjegyzékbe az EP-választásra, vagy átjelentkezni egy másik településre. Az értesítő bemutatása egyébként nem feltétele a szavazásnak.
A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán tartja utolsó rendes ülését ebben a ciklusban, de a június 9-i választás után sem ül össze még négy hónapig. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott, „egy furcsa interregnum lesz”, majd hozzátette „nonszensz a helyzet”. Emlékeztetett rá, hogy a szavazás után egészen szeptember végéig még az öt éve megválasztott képviselők mandátuma érvényes. Közjogi értelemben tehát a mostani képviselők a képviselők, a demokratikus legitimitásuk azonban abból a szempontból megkérdőjeleződik, hogy közülük többet várhatóan nem választanak újjá. Az átmeneti időben mindenesetre nem terveznek közgyűlést tartani – mondta Kiss Ambrus.
Izraelnek joga van az önvédelemre – erősítette meg az izraeli miniszterelnök. Benjamin Netanjahu a múlt hét végi iráni rakéta- és dróntámadásra utalva közölte, önállóan hozzák meg döntéseiket és mindent megtesznek azért, hogy megvédhessék magukat. Jelezte, hogy a döntés már megszületett, ennek jele, hogy már izraeli rakéták csapódtak be Iszfahan térségében, noha a nemzetközi közösség óvta Izraelt a katonai választól. Netanjahu eközben elismeréssel szólt az iráni támadás visszaveréséhez nyújtott nemzetközi támogatásról. A Jeruzsálemben tárgyaló brit és német külügyminiszternek korábban azt is elmondta, hogy a Gázai övezetben megoldották a humanitárius helyzetet. Visszautasította a nemzetközi szervezetek azon állítását, miszerint az övezetben éheznének az emberek.
A brit és az amerikai kormány szankciókat léptet életbe Iránnal szemben az Izrael elleni támadás miatt. Az iráni fegyveres erők irányító testületeinek magas rangú vezetői és beszállító intézményeinek emberei nem utazhatnak be az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába. Londoni és amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltatók nem finanszírozhatják az érintett szervezetek üzleteit. Emlékezetes, hogy Irán a múlt hét végén több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezzel akarták megtorolni a damaszkuszi nagykövetségüket ért támadást, amelyben a Forradalmi Gárda több tisztje is életét vesztette. Az iráni eszközök jelentős részét az izraeli légvédelem – a brit, az amerikai, a francia és a jordániai légierővel együttműködve – megsemmisítette.
A héten tartott uniós csúcson elítélték az Izrael elleni iráni támadást és sürgették a régió stabilitásának visszaállítását. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte azt is, hogy felszólították Teheránt és szövetségeseit, ne növeljék a feszültséget a térségben, ugyanakkor minden érintettet mérsékletre hívtak fel. Kiálltak Izrael biztonsága mellett, de szorgalmazták a gázai válság mielőbbi lezárását is. Úgy vélték, azonnali tűzszünetre lenne szükség és feltétel nélkül el kellene engedni az októberben elrabolt izraeli túszokat. A Hamasz iszlamista terrorszervezet azonban az eddigi tárgyalásokon erre nem volt hajlandó és Izraelben attól tartanak, hogy a mintegy 130 fogoly közül sokan már nem is élnek.
Itthon Magyar Péter ellen indítja első vizsgálatát a nemrég létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mint közölték, a külföldi finanszírozási kísérlet gyanúját felvető információknak néznek utána. Az információk a Magyar Nemzet című lapban jelentek meg. Eszerint a következő választásokat is megpróbálja befolyásolni az a „külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör, amely a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalmát támogatta, és megpróbálta kijátszani a magyar törvényeket. Az újság szerint a Datadat nevű cég áll Magyar Péter mögött. Ezt viszont a vállalkozás ügyvezetője, Szigetvári Viktor hazugságnak minősítette.
A Magyarországi Református Egyház tíz tagja feljelenti Balog Zoltán püspököt a zsinati bíróságon. Úgy vélik, hogy a zsinati törvények alapján a volt miniszternek már le kellett volna mondania az egyházban viselt összes tisztségéről. Balog Zoltán februárban már kénytelen távozni a Magyarországi Református Egyház éléről, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt államfő tanácsadójaként támogatta a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endre kegyelmi kérvényét. 130 református értelmiségi azóta már nyilatkozatban szorgalmazta, hogy Balog Zoltán mondjon le a Dunamelléki Egyházkerület püspökségéről is. Szerintük ugyanis a püspök lejáratja a református egyházat.
Mintegy ezerötszáz magyar hívőt várnak keddtől Rómában és a Vatikánban. A három napos zarándoklattal köszönik meg a katolikus egyházfő egy évvel ezelőtti apostoli látogatását. A magyarokat csütörtökön magánkihallgatáson fogadja Ferenc pápa is. A zarándoklat egyik szervezője, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora emlékeztetett rá, hogy a Rómába zarándoklásnak kétezer éves hagyománya van a keresztény világban: a résztvevők a két apostolfejedelem, Szent Péter és Szent Pál sírját és ereklyéit őrző bazilikákat keresik fel. Ez a két fókuszpontja a magyar nemzeti zarándoklatnak is, ezeken a helyszíneken mutatnak be magyar nyelvű szentmisét – tette hozzá.
Időjárás:
Egyelőre vége a korai nyárnak, a hétvégén is marad az átlagosnál hűvösebb idő. Ma általában felhős lesz az ég. Szórványosan előfordulhat eső, zápor, néhol zivatar, nagyobb eséllyel a középső és a déli országrészben. Megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a szél. A hőmérséklet napközben 13 és 18 fok között alakul, estére azonban mínusz 2 és plusz 7 fok közé hűl le a levegő.
