A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.04.07.
Vlagyimir Putyin után Orbán Viktor kapta a boszniai szerbek legmagasabb kitüntetését.
A kormány célja továbbra is az, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést.
Magyar Péter szerint a jelenlegi hatalom nem tudja elterelni a figyelmet a lényeges kérdésekről.
Izraelben tüntetők és politikusok is előrehozott választást követelnek.
Hírek:
Csaknem kéthónapos szünet után a jövő héten ismét lesz Kormányinfó, a kormány szerdai ülése után. Ezt közölte a Miniszterelnökség, amikor megerősítette, hogy vezetője, Gulyás Gergely a héten ismét munkába állt. A miniszter gerincműtétje után még bottal közlekedik, de ez nem akadályozza meg abban, hogy újra válaszoljon majd az újságírók kérdéseire. Mellette viszont már új kormányszóvivő áll majd. A miniszterelnök a kulturális és innovációs tárca miniszterhelyettesét kérte fel a posztra. Vitályos Eszter közölte, ezt nagy megtiszteltetésnek tartja.
Eközben új ember került a Fidesz kommunikációs igazgatói posztjára is. Hollik István helyét a héten foglalta el a külgazdasági és külügyminisztérium eddigi államtitkára. Menczer Tamás már meg is kezdte munkáját és közölte, hogy a kormánypártok erős közösségként készülnek a közelgő választásokra. Szerinte a Fidesz-KDNP a legsikeresebb és legerősebb párt Európában és – mint mondta – a sikereket nem ajándékba kapta, hanem megdolgozott érte. A közmédia egykori sportriportere az utóbbi tíz évben a külügyben volt szóvivő és helyettes államtitkár is, de gyakran megnyilvánult belpolitikai ügyekben is, két éve pedig országgyűlési képviselőnek is megválasztották.
Izraelben már nemcsak a tüntetők követelnek előrehozott választást, hanem az ellenzék egyik vezére is. Beni Ganz, aki a centrista Nemzeti Tábor nevű pártjával az október 7-i terrortámadás után csatlakozott az izraeli kormányhoz, úgy vélte, csak így lehet megtartani országa egységét. Szerinte szeptemberben kellene urnákhoz szólítani a választókat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellenzi az idő előtti voksolást, mert szerinte ez akadályozná a Hamasz iszlamista terrorszervezet elleni offenzíva sikerét. Beni Ganz viszont kijelentette, az őszi időpont kitűzése lehetővé tenné a katonai erőfeszítések folytatását, és jelezné Izrael polgárainak, hogy hamarosan megújíthatják a politikusokba helyezett bizalmukat.
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke elismerte, hogy tévedésből támadták meg a hét elején a Gázai övezetben az egyik segélykonvojt. A dróncsapásban hét ember meghalt, köztük három brit és egy amerikai állampolgár is. Herzi Halevi tábornok megígérte, független vizsgálatot indítanak az ügyben. Ezt követelte egyébként a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője is. John Kirby azonban jelezte, hogy az Izraelnek nyújtott támogatásokat a sajnálatos eset nem érinti. Washington és Jeruzsálem között már hetek óta feszült a viszony, miután Izrael kitart amellett, hogy nagyszabású hadműveletet indít a Gázai övezet déli részén, Rafah városa ellen. Ott azonban rengeteg civil talált menedéket és a támadás őket is fenyegetné.
Eközben Izraelben fokozták a katonai készültséget, miután iráni csapásoktól tartanak. Ennek oka, hogy a damaszkuszi iráni konzulátus elleni – és Izraelnek tulajdonított – légitámadásban életét vesztette az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka. Az izraeli hadseregben növelték a tartalékosállományt a légierőnél, a hírszerző hadosztálynál és a polgári védelem parancsnokságánál is. Közölték, hogy minden incidenst kivizsgálnak, mert a légvédelem nem zár hermetikusan. Előzőleg ugyanis fenyegetéseket kaptak az iráni vezetőktől. Emiatt úgy fogalmaztak, fel vannak készülve sokféle lehetőségre.
A Hamasz tavaly októberi terrortámadása nemcsak Izrael, hanem a zsidóság ellen irányult – mondta a Mazsihisz elnöke. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek a vészkorszakban történtekre. Grósz Andor kiemelte, a ma élőknek több generáción túl is kötelességük feleleveníteni az eseményeket, mintegy félmillió magyar zsidó lemészárlását. Ennek jegyében kezdődött el a Holokauszt 80. évfordulójára meghirdetett emlékév. Az elnök úgy vélte, a holokauszt nemcsak a zsidóság, hanem az egész nemzet tragédiája. Az antiszemitizmus pedig a világ számos pontján olyan magasságokig szökött, ami nem fordult elő az utóbbi 80 év alatt.
A volt igazságügyi miniszter közéleti szerepet vállalt férje abban bízik, hogy politikai közössége már a júniusi európai parlamenti választáson számottevő eredményt érhet el. Magyar Péter, aki tegnapra újabb tüntetést hirdetett, úgy vélte, az önkormányzati választás után sok kormánypárti polgármester és képviselő elhagyja a Fideszt. Arról is beszélt, hogy volt felesége, Varga Judit emlékezetes interjúja azt tükrözte, hogy a jelenlegi hatalom – szavai szerint – hülyének néz mindenkit. A házasságukról szóló részletekkel próbálták ugyanis elterelni a figyelmet a lényegről, hiszen az igazságügyi tárca volt vezetőjét a hozzá tartozó politikai ügyekről kellett volna kérdezni. Magyar Péter elképesztőnek nevezte, hogy a 14 éve regnáló politikai közösség azt hiszi, mindezt megteheti az emberekkel.
A miniszterelnök veje, Tiborcz István próbálta nemrég megvenni a Spar üzletlánc magyarországi vállalatát. Üzleti forrásaira hivatkozva erről számolt be a nemzetközi oknyomozó csapat, a VSquare. Az osztrák tulajdonosok azonban visszautasították az ajánlatot, akárcsak korábban azt, amelyet a Magyarországon élő, orosz származású Rahimkulov család tett. A cég osztrák anyavállalatának vezetője, Hans Reisch egy interjúban megerősítette, viszonylag nyíltan közölték velük, hogy könnyebb lenne a helyzetük, ha hagynák, hogy a magyar állam részesedést szerezzen a cégben. A VSquare emlékeztet rá, hogy a Rahimkulov család és Tiborcz István üzleteltek már egymással, így elképzelhető, hogy a Spar ügyében is együttműködnek. Az oknyomozók egyébként hírlevelük megírása előtt megkeresték Orbán Viktor szóvivőjét és a Rahimkulov családot, de nem kaptak választ a kérdéseikre.
A kormány célja, hogy az idén újraindítsa a gazdasági növekedést. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez a bruttó hazai termék, a GDP 2-3 százalékos növekedését jelenti, amit jövőre megdupláznának. Nagy Márton közölte, a növekedés feltétele az, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, mert annak árnyékában a magyar gazdaság nem tud a lehetőségeihez mérten teljesíteni. Fontosnak nevezte a fogyasztás helyreállítását és a beruházások újraindítását is. Elismerte, hogy a tavaly a kiskereskedelmi forgalom több mint 8 százalékkal esett vissza. Nagy Márton egyébként a héten együtt ebédelt a jegybank elnökével, akivel korábban éles vitáik voltak. A kiadott közlemény szerint Matolcsy Györggyel egyetértettek abban, hogy „nemzetgazdasági érdek az alacsony infláció megőrzése, valamint – az egyensúly helyreállítása mellett – a fenntartható növekedés újraindítása”.
A Boszniai Szerb Köztársaság legnagyobb állami kitüntetését vehette át Orbán Viktor Banja Lukában. Ezt az érdemrendet az előző évben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ítélték, mint olyannak, aki „nyomot hagyott a köztársaság életében”. A magyar miniszterelnök előzőleg tárgyalt is Milorad Dodik elnökkel. Orbán Viktor három napos külföldi utat tett. Először Bukarestben járt, ahol többek között az Európai Unió jövőjéről beszélt a belga, a román és a horvát kormányfővel, valamint Charles Michellel, az Európa Tanács elnökével. Emlékezetes, hogy az év második felében Magyarország lesz az unió soros elnöke, mégpedig Belgium után. A miniszterelnök csütörtökön Szarajevot kereste fel. A kétoldalú együttműködésről és Bosznia-Hercegovina uniós integrációjáról tárgyalt Borjana Kristo kormányfővel.
Javulnak a magyar-ukrán kapcsolatok, de egyelőre nincs szó a két ország első számú vezetőinek találkozójáról. Szijjártó Péter, aki a héten tárgyalt ukrán partnereivel, úgy vélte, újabb lépéseket tettek azért, hogy helyreállhasson a kölcsönös bizalom. A külügyminiszter jó jelnek nevezte, hogy holnap aláírhatják az új határforgalmi megállapodást és új határátkelő is nyílhat a két ország között. Ugyanakkor jelezte, 11 ponton van szükség előre lépésre ahhoz, hogy helyreálljanak a magyar nemzeti közösség identitásmegőrzéséhez és nyelvhasználathoz fűződő jogai.
A külügyminiszter Brüsszelben is tárgyalt és részt vett a NATO megalakulásának 75. évfordulójára rendezett tanácskozáson. Kijelentette, hogy Magyarország büszke és egyben megbízható tagja is a világ legerősebb védelmi szövetségének számító NATO-nak, és hazánk továbbra is hozzá kíván járulni az euroatlanti közösség biztonságához. Ugyanakkor közölte, hogy Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében. Hozzátette, így nem is fog részt venni sem a tervezésben, sem a műveletekben, sem azok finanszírozásában. Az évfordulós ülés fő témája ugyanis Ukrajna jövendő támogatása volt. Jens Stoltenberg főtitkár elmondta, szilárdabb és tartósabb alapokra akarják helyezni a segítséget, de harcosokat nem küldenének és döntés még semmiről sem született.
Tajvan szigetén szinte egész héten dolgoztak a hét közepén történt nagyerejű földrengésben bajba jutott emberek mentésén. Több mint hatszázan rekedtek egy helyi kőbányában, illetve a hegyi szurdokokban, valamint alagutakban és autókban. A Richter skála szerinti 7,4-es erősségű földmozgás az utóbbi negyedszázad legnagyobb katasztrófája volt a térségben. Ehhez képest azonban tíz körül volt a halottak száma és a jelentések szerint a károk is korlátozottnak látszanak. Mintegy negyven embert kezelnek eltűntként. Röviddel a tajvani földrengés után Japán egyik tartományában is mozgott a föld. A katasztrófa közel volt Fukushimához, de ezúttal nem volt szükség cunami-riadóra.
Időjárás:
Itthon egyelőre tart a koranyári idő. Több órás napsütésre számíthatunk, kevés felhővel. Csapadék nem várható. Megélénkül viszont a szél. A hőmérséklet napközben 22 és 27 fok között alakul és estére is csak 7 és 15 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején még tovább melegszik az idő.
