A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.02.13.
A februári ellátással együtt hétfőn utalták az emelt összegű 13. havi nyugdíjat is – mondta Vitályos Eszter.
Ki utasította arra Novák Katalin államfőt és Varga Judit volt igazságügyi minisztert, hogy adjanak kegyelmet egy „pedofilsegítőnek”? – tette fel a kérdést Barkóczi Balázs.
Újabb támadások voltak a Gázai övezetben, a Libanoni határnál és Ciszjordániában a Hamász elleni háború 129. napján.
Az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn kiszabadított két, a Gázai övezetbe hurcolt túszt.
Belföldi hírek:
A februári ellátással együtt hétfőn utalták az emelt összegű 13. havi nyugdíjat is – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány közösségi-oldalán közzétett videójában. Vitályos Eszter azt mondta, az év eleji 6 százalékos emelés a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik: egy átlagos nyugdíj esetén tehát kétszer 230 ezer forint, összesen 460 ezer forint érkezik. A nagy összegű kifizetések miatt a Magyar Posta is a szokottnál korábban, már hétfőn megkezdi a nyugdíjak postai kézbesítését – tette hozzá. „A kormány tartja az idősek felé tett vállalásait: minden évben garantáljuk az inflációkövető nyugdíjemelést, visszaadtuk a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, visszaszorítottuk az inflációt és az élelmiszerek drágulását, és mindent megteszünk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, amit Brüsszel és a baloldal el akar törölni. Ezeket a vállalásainkat a mostani nehéz háborús időkben is tartjuk” – fogalmazott Vitályos Eszter.
Az országos Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) célja, hogy az orvos a munkaidejéből több időt tölthessen a betegek gyógyításával és kevesebbet kelljen az adminisztrációval foglalkoznia – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára Pesterzsébeten. Rétvári Bence a XX. kerületben, az Ady Endre utcai szakrendelőben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: novemberben indult el az ország 90 járóbeteg-szakrendelő intézményében a Járóbeteg Irányítási Rendszer, amelynek segítségével a betegek különböző szakrendelésekre kaphatnak időpontot. Pesterzsébeten jelenleg öt, de március 1-től valamennyi rendelésen működik majd a JIR, és a foglalt időpont megjelenik az EgészségAblak mobilalkalmazásban is.
Ki utasította arra Novák Katalin államfőt és Varga Judit volt igazságügyi minisztert, hogy adjanak kegyelmet egy „pedofilsegítőnek”? – tette fel a kérdést hétfői sajtótájékoztatóján a párt szóvivője. Ki volt az, akinek Novák Katalin és Varga Judit elhitte, hogy meg tudja védeni őket a következményektől, és akinek a szavával nem mertek szembe menni, amikor meghozták a döntést? – érdeklődött Barkóczi Balázs, aki hangsúlyozta, kérdéseire a kormánytól vár választ. Az ellenzéki politikus kijelentette, az országnak joga van tisztán látni a magyar belpolitika „rendszerváltás óta eltelt időszakának leggyomorforgatóbb botrányában”.
Külföldi hírek:
Újabb támadások voltak a Gázai övezetben, a Libanoni határnál és Ciszjordániában a Hamász elleni háború 129. Napján. Az iszlamista Hamász terrorszervezet irányította gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint legkevesebb 67-en meghaltak, és több tucat ember megsebesült az izraeli hadsereg éjszakai támadásaiban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, de ez a szám tovább nőhet, mert többen még a romok alatt rekedtek. A gázai minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 164-en haltak meg és 200-an sebesültek meg az övezetben. A háború kezdete óta összesen 28 340 gázai vesztette életét és körülbelül 68 ezren sebesültek meg. Libanoni jelentések szerint dróntámadás ért egy járművet az izraeli határ közelében fekvő Bint Dzsebil kórházának közelében. A libanoni síita Hezbollah hétfőn közölte, hogy vezetőjük, Haszan Naszrallah találkozott a palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet főtitkárával, Zijád Nahálával. Közleményük szerint a Gázai övezet és Ciszjordánia ügyeiről egyeztettek, valamint „az ellenállási tengely különböző színtereken nyújtott segítségéről”. Naszrallah és Nahála kijelentette, hogy „továbbra is erőteljes fellépésre van szükség a megígért győzelem elérése érdekében” – utalva a Hamász és Izrael között a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúra.
Joe Biden amerikai elnök és az amerikai kormányzat vezető tanácsadói „közelebb kerültek a szakításhoz” Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel a gázai háború miatt, és már nem tartják őt „produktív partnernek” – írja a Washington Post „hat, a beszélgetéseket ismerő személyre” hivatkozva. Iden tanácsadói a jelentés szerint arra bátorítják az elnököt, hogy az izraeli vezetővel szembeni „növekvő frusztráció” közepette határolódjon el Netanjahutól, és „nyilvánosan kritikusabban viszonyuljon a miniszterelnökhöz országa gázai katonai művelete miatt”, miközben Biden azért továbbra is támogatná Izraelt. Biden az elmúlt napokban a legélesebb bírálatokat fogalmazta meg Izraellel szemben, többek között „túlzónak” nevezte az október 7-ét követő gázai válaszlépéseket. A Fehér Ház egyik vezető tisztségviselője pénteken a Michigan állambeli Dearbornban arab amerikai vezetőkkel tartott találkozón azt is mondta, hogy „nincs bizalom” a jelenlegi izraeli kormány iránt.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Fox News vasárnapi műsorában elmondta, hogy nem beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, amióta az „eltúlzottnak nevezte katonai válaszlépésünket”. Biden csütörtök este azt mondta, hogy Izrael gázai hadjárata „túlzás”. Netanjahu az interjúban is kitartott amellett, hogy a Hamász megdöntése és az összes túsz hazahozatala „nem zárja ki egymást”, és hogy a túszok visszaszerzésének módja egy „tartós katonai erőfeszítés”.
Az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn kiszabadított két, a Gázai övezetbe hurcolt túszt. Az IDF közleménye szerint a hadsereg a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal és a különleges rendőri terrorellenes kommandós egységekkel közösen indított művelete során szabadította ki a 60 éves Simon Marmant és a 70 éves Louis Hart. Mindeközben a hadsereg légicsapást intézett a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városa ellen. Az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet szerint az akciónak mintegy 100 halálos áldozata van. Benjámin Netanjahu miniszterelnök üdvözölte a túszok kimentését. „Köszöntöm bátor harcosainkat merész fellépésükért, amely a kiszabadulásukhoz vezetett. Csak a katonai nyomás fenntartása a teljes győzelemig, vezet el az összes elhurcolt szabadon bocsátásához”- vélekedett. A 129. napja fogva tartott két idős férfit stabil egészségi állapotban helikopteren a Tel-Aviv melletti Siba kórházba szállították további kivizsgálásra, ahol már találkoztak családjaikkal.
Hollandiának le kell állítania az F-35-ös vadászgépek alkatrészeinek Izraelbe irányuló exportját – döntött a hágai fellebbviteli bíróság. „Egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy az izraeli F-35-ös vadászgépeket a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére használják” – áll a bíróság ítéletében. Az Oxfam Novib, a PAX Nederland és a The Rights Forum emberi jogi szervezet tavaly decemberben fordult bírósághoz, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a kormányt az export leállítására. A civilszervezetek szerint, a holland állam tudatában van annak, hogy Izrael a Gázai övezet bombázására használja az F-35-ös vadászgépeket. Az amerikai gyártó tulajdonában lévő, de a hollandiai Woensdrecht légibázis raktárában tárolt repülőgép-alkatrészek szállítása bűnrészessé teszi Hollandiát a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnökben. Hollandia nemzetközi jogot sért azáltal, hogy lehetővé teszi a polgári lakosság elleni támadásokat – érveltek a jogvédők.
Mivel nincs alternatívája a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökségnek (UNRWA), alapvetően fontos a támogatás fenntartása, hogy az ügynökség folytatni tudja munkáját a Gázai övezetben – közölte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn. Az EU-tagországok fejlesztési ügyekért felelős minisztereinek informális ülését követően Josep Borrell kijelentette: az UNRWA-nak folyósított támogatását megszüntetése vagy hosszú távú felfüggesztése a jelenleginél jelentősebb humanitárius válsághoz vezetne. A humanitárius katasztrófát Gázában el kell kerülni – húzta alá. A főképviselő közölte: noha Izrael régóta el szeretné érni az UNRWA felszámolását, az ENSZ-ügynökség munkáját kiváltani nem lehet. Egyetlen esetben lehetne leállítani az UNRWA tevékenységét, ha megvalósulna a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása – jelentette ki.
Magyarország számára soha nem kérdés a segítségnyújtás, ha valamely szomszédos ország bajba kerül, így van ez a politikai ügyek, a kétoldalú kapcsolatok állásától, az esetleges vitáktól függetlenül – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a horvátországi Petrinjában. A tárcavezető egy helyi általános iskola átadásán vett részt, amelyet 8,7 milliárd forintos értékű magyar kormányzati támogatással építettek újjá, miután súlyosan megrongálódott a 2020-as földrengésben. „Másfél esztendeje tettük le az alapkövet, és idén januárban elkezdhette működését az iskola. A diákok újra birtokba vehették az 5500 négyzetméteres, húsz tanteremmel felszerelt iskolát, amely mára 350 diák számára biztosítja a magas színvonalú oktatás lehetőségét” – hangsúlyozta, köszönetét fejezve ki a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek a munkálatok lebonyolításáért. Emlékeztetett rá, hogy a természeti katasztrófa következtében sokan életüket vesztették a szomszédos országban, valamint óriási anyagi károk keletkeztek mintegy 2000 milliárd forint értékben.
Donald Trump volt amerikai elnök legutóbbi nyilatkozatainak a NATO-finanszírozásról és a közös védelemről ébresztőként kell szolgálniuk a szövetségesek számára, hogy fektessenek többet a védelembe – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök Tallinnban, Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján hétfőn. Arra reagálva, hogy Donald Trump megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, Kaja Kallas azt mondta: a kijelentés azon NATO-tagoknak szól, amelyek nem fektettek eleget a védelmi kapacitásuk fokozásába. „Úgy gondolom, hogy amit az amerikai elnökjelölt mondott, az talán felébreszti a szövetségesek azon csoportját, amelyek nem tettek eleget” – fogalmazott az észt kormányfő, utalva egyebek mellett arra a célkitűzésre, melynek értelmében a NATO-tagállamok védelmi büdzséjének 2024-re el kell érnie a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát. Roberta Metsola a sajtótájékoztatón kijelentette: az Európai Uniónak többet kellene költenie a védelemre.
Időjárás:
Ma mindenütt felhős, esős időre számíthatunk.
Este országszerte kitisztul az ég.
A hőmérséklet jellemzően 10 – 13 fok köré emelkedik.
