Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök arra figyelmeztetett, ha nem hozzunk meg egyes döntéseket, „a háború eredményei erodálódnak

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.30.Magyarország soha nem enged a zsarolásnak – írta az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának fideszes elnöke a közösségi-oldalán.

Az LMP törvényi úton szabályozná a települések teherforgalmi behajtási rendszerét, erről szóló törvényjavaslatukat hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek – mondta Csárdi Antal.

Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök arra figyelmeztetett, ha nem hozzunk meg egyes döntéseket, „a háború eredményei erodálódnak”.

Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselői 10 nappal ezelőtt titokban Rijádban találkoztak.

Belföldi hírek:

Magyarország soha nem enged a zsarolásnak – írta az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának fideszes elnöke a közösségi-oldalán. Varga Judit azt írta, hogy Brüsszel a Financial Times címlapján fenyegette meg Magyarországot azzal, hogy „ha nem adunk pénzt hitelből Ukrajnának, akkor majd ők sem adnak nekünk forrásokat”. „Brüsszel mindig is így működött: zsarolnak minket az illegális migráció megállítása, az LMBTQ-őrület visszaverése és a háború elutasítása miatt. Ezt már a bizottság elnöke sem tagadja. Tárgyalás helyett zsarolás, konstruktív párbeszéd helyett fenyegetés” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Varga Judit bejegyzése szerint úgy tűnik, már hetes cikkelyes „szappanopera”, meg Sargentini sem kell a brüsszeli liberálisoknak, hogy előjöjjön belőlük a birodalmi diktatúra hangja. „Már csak odaszólnak, mint a kocsmában, hogy fogjuk be, különben baj lesz” – tette hozzá.

„A baloldal elvette, mi visszaadjuk: két hét múlva érkezik a 13. havi és a februári nyugdíj. Több mint 1000 milliárd forintot utalunk a költségvetésből” – írta közösségi-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette: a költségvetés biztosítja a 13. havi nyugdíjak kifizetéséhez szükséges 520,5 milliárd forintot, így a februári ellátással együtt összesen 1041 milliárd forintot fordítunk a nyugdíjakra. Hozzáfűzte, a nyugdíjasok februárban átlagosan 460 ezer forintot kapnak kézhez. Emlékeztetett: a kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét. „Ezt be is tartottuk, hiszen a nyugdíjak összegét 2010 óta közel több mint a kétszeresére emeltük, vásárlóerejüket pedig 20 százalékkal javítottuk” – hangsúlyozta a miniszter. „Tavaly 18,5 százalékkal emeltük a nyugdíjakat, idén további 6 százalékkal” – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Január 17-én lezárult nemzeti konzultáció számos, a nemzetet érintő sorskérdésben kérte ki a magyarok véleményét, jelentett ki Nacsa Lőrinc. A politikus szerint az egyik legérzékenyebb mind közül a gyermekvédelem ügye: „Magyarország a gyermekvédelmi törvénnyel megálljt parancsolt a genderpropagandának”. Hozzátette, hogy ez Brüsszelnek és a dollárbaloldalnak nem tetszett, kezdetektől fogva támadták a jogszabályt. A Momentum vezetői, Donáth Anna és Cseh Katalin a törvény eltörlése mellett kampányolt és számos szervezet is folyamatosan támadta azt. Kiemelte, hogy eddig tagadták, de már Brüsszel is beismerte, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat.

Az LMP törvényi úton szabályozná a települések teherforgalmi behajtási rendszerét, erről szóló törvényjavaslatukat hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek – mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. Közlése szerint javaslatuk egyértelmű felhatalmazást adna az önkormányzatoknak a megfelelő díjszabályozás bevezetésére, megoldva az ezzel összefüggésben felmerülő problémákat. Rámutatott: fennáll a kockázata, hogy ha a jelenlegi díjbeszedési lehetőség megszűnik az önkormányzatok számára, akkor szabályozás hiányában oly módon változna a teherautóforgalom, ami súlyos környezetszennyezést okozna. A díjfizetésnek fontos szabályozó szerepe van, általa lehet elérni, hogy a megfelelő időben, a lehető legkisebb mértékben, a lehető legkisebb forgalmat generálva valósuljon meg a teherautós áruszállítás – magyarázta Csárdi Antal, aki hangsúlyozta: nem pártpolitikai kérdésről, konfliktusról van szó.

A kormány maximálisan támogatja a gazdákat, mondta Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. A politikus elsőként a németországi gazdatüntetésekről beszélt. Mint elmondta, a német kormány rendeletei teljes joggal háborították fel a gazdákat. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon is voltak valamikor jelentős gazdatüntetések, akkor sikerült az akkori kormánnyal szemben érvényt szerezni akaratuknak. Jakab István szerint vannak más pozitív példák is Európában, példaként Olaszországot említette meg, itt is maximálisan együttműködik a kormányzat az érdekeiket kimagasló szinten képviselő gazdákkal. A magyar és olasz összefogásról, Jakab István kiemelte, hogy mindkét ország szót emel az ellen, hogy az EU további könnyítéseket adjon a nem tagországokból érkezett élelmiszertermékek számára. Nem lehetséges az, hogy az európai piacot GMO-s, illetve szermaradékokkal vegyített gabona árassza el.

Külföldi hírek:

Miután hetekig tartó halogatás után a múlt hét végén összeültek a kabinet miniszterei megvitatni a háború utáni Gázai övezet kérdését, a 13-as csatorna riportja szerint Herzi Halevi vezérkari főnök figyelmeztette a döntéshozás elkerülésére törekvő politikusokat: ,,Ha nem hozzuk meg ezeket a döntéseket, a háború eredményei erodálódnak.” A megbeszélést múlt csütörtökön, valamennyi kabinetminiszter részvételével tartották, és többen azt mondták az ülésen, hogy ,,mivel nem vagyunk a háború utáni periódusban – ezért nincs értelme erről a témáról tárgyalni”. A vezérkari főnök azt válaszolta, hogy a megbeszélés szükséges az operatív tervek azonnali megfogalmazásához: „Amíg nem születik döntés a folytatásról, addig az elért nagyon jelentős eredmények erodálódnak”. Gali Baharav-Miara főügyész is támogatta a döntés meghozatalát a kérdésben, azzal érvelve, hogy jelentős jogi következményekkel járó kérdésről van szó.

Egy 20 éves férfi – egyes médiajelentések szerint egy katona – súlyosan megsérült hétfőn Haifán egy gázolásos terrortámadásban a haditengerészet bázisának közelében. A terrorista a gázolást követően egy fejszével kiszállt az autójából és a bázis felé vette az irányt, végül egy katona ártalmatlanította. Nagy számú erőket vezényeltek a helyszínre, hogy átvizsgálják a területet. A katonát a helyszíni ellátást követően súlyos állapotban a Rambam kórházba szállították, végig öntudatánál volt. A terrorista egy észak-izraeli arab, Tamra lakosa. Nem sokkal korábban egy 16 éves terrorista katonákat próbált megkéselni Tekoa közelében, Gus Ecionban. A csapatok ártalmatlanították. Az izraeli erők körében sérülés nem történt.

Az izraeli hadsereg hétfőn tájékoztatást adott a Gázai övezetben végrehajtott legutóbbi hadműveleteiről, mondván, hogy a 98. hadosztály folytatja masszív offenzíváját a dél-gázai Khan Junesz nyugati részén, a 162. hadosztály pedig Gázaváros szívében tevékenykedik, hogy mélyítse a Hamász ellen elért eredményeket. Khan Juneszben a légierő csapást mért két épületre, ahol a Hamász terroristái gyülekeztek; a Kommandó-dandár azonosított és megölt egy ötfős Hamász-terrorsejtet, akik közül az egyik RPG-vel volt felfegyverkezve; Az Ejtőernyős-dandár a Hamász számos helyszínén razziázott, és megölt négy fegyverest az Al-Amal Kórház közelében. A katonák fegyvereket lokalizáltak a Hamász telephelyein és a Palesztin Iszlám Dzsihád által használt egyik lakásban. Mindeközben Gáza középső részén a Nahal-dandár több tucat Hamász fegyverest ölt meg különálló összecsapásokban, valamint tanklövedékekkel.

Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselői 10 nappal ezelőtt titokban Rijádban találkoztak, hogy összehangolják a gázai háború utáni terveket, és megvitassák az újjáélesztett Palesztin Hatóság bevonásának módjait az ottani kormányzásba, idézett a Walla hírportál három forrást, akik ismerik a találkozó részleteit. A rijádi találkozó házigazdája Muszaed bin Mohammed al-Aiban, Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A többi résztvevő a palesztin hírszerzési szolgálat igazgatója, Madzsed Faradzs, valamint egyiptomi és jordániai kollégái voltak. A szaúdi, egyiptomi és jordániai biztonsági főnökök azt mondták Faradzsnak, hogy a Palesztin Hatóságnak komoly reformokat kell végrehajtania, amelyek lehetővé teszik politikai vezetésének újjáélesztését.

Újabb országok jelentették be a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) jövőbeli támogatásának felfüggesztését: hétfőn Japán és Ausztria is az ügynökség finanszírozásának leállításáról döntött, reagálásul arra, hogy izraeli vizsgálatok szerint az UNRWA tizenkét munkatársa részt vett a Hamász szélsőséges palesztin szervezet izraeli célpontok elleni október 7-i terrortámadásában. Az UNRWA számára biztosított segélyek felfüggesztését elsőként az Egyesült Államok jelentette be pénteken, ezt követően Kanada, Ausztrália, Olaszország, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Németország is hasonló döntésre jutott. Svájc a felsorolt nemzetekkel ellentétben nem hozott azonnali döntést a segélyezés leállításáról, Franciaország pedig azt jelentette be, hogy egyelőre az év első negyedére vonatkozóan felfüggeszti a támogatást.

Iránban hétfőn kivégeztek négy elítéltet, akik a vádak szerint részt vettek egy izraeli titkosszolgálati műveletben – jelentette az iráni állami média hétfőn a Mizán hivatalos igazságügyi honlap közlését idézve. A halálos ítéletet azután hajtották végre, hogy a négy vádlott fellebbezését az iráni legfelsőbb bíróság elutasította. Azzal vádolták őket, hogy az iraki Kurdisztán régióból illegálisan érkezve Irán területére robbantásos akciót akartak végrehajtani egy iszfaháni gyárban, ahol az iráni védelmi minisztérium számára gyártanak felszereléseket. Az akciójukat 2022 nyarán akarták végrehajtani az izraeli Moszad titkosszolgálat megbízásából, de az iráni hírszerzés megakadályozta.

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel 2024. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel – indoklása szerint – Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet – közölte az uniós tanács közleményében hétfőn. A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Időjárás:

Ma is folytatódik a nyugodt napos időjárás.

Este kisebb ködre kell készülni.

A hőmérséklet jellemzően 3 – 7 fok körül alakul.