A BreuerPress és a HetiTV hírei, Brazil, Brüsszel, Egészség, EU, Fidesz, Irán, IZRAEL, Európa, Közel-Kelet, Magyarország, MSZP, Német, Pirkadat, Terror, Ukrajna, UN, Zsidó
Több dolgot is meg kellene tennie a világ és Európa országainak, amiket a magyar kormány megtett, jelentette ki Azbej Tristan.
A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának jelentős növekedésére hívta fel a figyelmet az MSZP.
Az izraeli hadsereg tegnap egyik légicsapásával megölte a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rakétagyártásának parancsnokát.
Észak-Korea bombazáporral fenyegette meg szerdán déli szomszédját a Phenjan-ellenes pamfletek miatt.
Belföldi hírek:
Több dolgot is meg kellene tennie a világ és Európa országainak, amiket a magyar kormány megtett, jelentette ki Azbej Tristan a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára, a Hungary Helps program vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elsőként nevén kell nevezni a történéseket azaz ki kell jelenteni, október 7-én egy aljas terrortámadás érte a zsidó államot, ahogy azt is hangsúlyozni kell, Izraelnek joga van az önvédelemre. Mindezek mellett mindenkinek szolidaritásáról kellene biztosítania Izraelt, ami jelentős erkölcsi támogatást jelent. Ezen túlmenően el kell érni azt is, hogy a Hamasz által elrabolt túszok szabadok legyenek, és épségben hazatérhessenek. A Hungary Helps program vezetője emlékeztetett arra, a magyar kormány lehetőségeihez mérten jelentős összegeket fordított, és fordít ma is a Közel-Keleten az üldözött keresztény kisebbségek megsegítésére. Az államtitkár azt is elmondta, a Hungary Helps program nem csak a Közel-Keletre, hanem másfelé is figyel, most indul egy nagyobb szabású projekt Csádban. Itt a szociális és agrártámogatások mellett egy egészségügyi misszió is megalakul, több magyar orvos közreműködésével. Ez egy igen nehéz környék, tette hozzá Azbej Tristan, ezért ezt a missziót egy magyar katonai alakulat is támogatni fogja egy nemzetközi program keretében. Összességében ki lehet jelenteni, az eddigi támogatások is fontosak, de ennél több kell, ebben pedig a magyar kormány élen jár, de a célok eléréséhez, azaz hogy a válságövezetekből ne induljon el egy újabb migrációs hullám, komoly nemzetközi összefogásra van szükség.
Novák Katalin köztársasági elnök brüsszeli látogatása során a Liszt Intézetbe minden magyar európai parlamenti képviselőt meghívott a jövő évi magyar elnökségről szóló egyeztetésre. A célja az volt, hogy a képviselőket összefogásra kérje a magyar érdekek képviseletében – írja az államfő a közösségi-oldalán. A szerdai zárt körű találkozón a Fidesz EP-képviselői – Gál Kinga, Győri Enikő, Tóth Edina, Bocskor Andrea, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Hidvéghi Balázs, Deli Andor, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő és Trócsányi László – mellett Hölvényi György (KDNP), valamint Winkler Gyula és Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselői vettek részt. A megbeszélésen az ellenzék képviselői – egy kivétellel – nem jelentek meg. Erről a köztársasági elnök így vélekedett: „Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy alapvető nemzeti érdekeket egységesen tudjunk képviselni.” A köztársasági elnök szerint ilyen a Magyarországnak jogosan járó európai uniós források ügye.
A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának jelentős növekedésére hívta fel a figyelmet az MSZP. Korózs Lajos, az ellenzéki párt alelnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait elemezve kifejtette: mintegy 20 százalékkal nőtt a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma, amely így csaknem eléri a kétmilliót. Magasabb lett a relatív szegénységi küszöb alatt élők száma, nőtt a gyermekszegénység, dinamikus növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest a nyugdíjasok szegénységi rátája és emelkedtek az egyenlőtlenségi mutatók is. Egyedül a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások száma csökkent – jegyezte meg.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg tegnap egyik légicsapásával megölte a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rakétagyártásának parancsnokát – jelentette be az izraeli katonai szóvivő. Az izraeli biztonsági erők légicsapásokkal megölték a Hamász egyik fegyverkezésért felelős vezetőjét, Abu Zinát. A hadsereg közleménye szerint Abu Zina kulcsfontosságú szereplője volt a fegyvergyártásnak, aki a rakéták és a stratégiai fegyverek termelésére szakosodott. A légierő vadászgépe a katonai hírszerzés és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat útmutatásával végzett vele. Az övezetben tevékenykedő katonák páncéltörő rakéták kilövésére készülő fegyvereseket azonosítottak, és feléjük irányították azokat a repülőgépeket, amelyek megtámadták és megölték őket. A közlemény szerint az IDF erői több olyan fegyverest is megöltek, akik rakétákat indítottak Izrael területére.
Az izraeli hadsereg folytatja a harcokat az övezet északi részében az iszlamista szervezetek infrastruktúrájának felszámolására, és közölte, hogy újabb útvonalat nyitott a Gázai övezetben lakók számára, melyen biztonságosan eljutnak az övezet harcok alatti északi részéből a biztonságosabb, déli zónába. Az övezet északi részén folyó csatákban három izraeli katonai súlyosan megsebesült, és elesett egy huszonnyolc éves tartalékos. A szárazföldi hadjárat kezdete, október 28. óta harminckét izraeli katona esett el.
Szerdán is razziáztak az izraeli védelmi erők Ciszjordániában. Harminchét körözött palesztint tartóztattak le, akik közül több mint tízen a Hamászhoz tartoznak. Bir Zeitben a csapatok rengeteg katonai felszerelést, robbanószert, és Hamász-propagandaeszközt találtak, amelyeket a helyi egyetem hallgatói felvonulásaikon és tüntetéseiken használtak. Kalkiliában tüzet nyitottak az izraeli biztonságiakra, és összecsapás tört ki. A gázai háború kezdete óta több mint 1430 körözött személyt vettek őrizetbe Ciszjordániában, közülük több mint kilencszázan a Hamászhoz kötődnek.
Izrael nem veheti át az irányítást a Gázai övezet fölött, de valószínűleg szükség lesz átmeneti időszakra a konfliktus lezárását követően a palesztin területen – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján. „A Hamász Gáza fölötti irányítása nem folytatható. Ezzel csak megismétlődnének az október 7-i események. De az is egyértelműen látszik, hogy Izrael nem szállhatja meg újra a Gázai övezetet” – mondta Blinken, kiemelve, hogy meglátása szerint az izraeli vezetésnek nem is áll szándékában ismét megszállni a palesztin területet. “Amit az izraeli vezetőktől hallottam, Izraelnek nincs szándékában Gáza megszállása” – jelentette ki Blinken, hozzátéve, hogy a Gázai övezetet nem szabad a terrorizmus vagy más erőszakos támadás platformjaként használni. Az amerikai külügyminiszter arra is kitért, hogy az Egyesült Államok szerint a konfliktust követően az Egyesült Államok sem az övezet újbóli megszállását, sem blokádját, sem területének csökkentését nem fogadná el. Mindazonáltal Blinken másokkal ellentétben nem követelt azonnali tűzszünetet, és azt mondta, hogy akik ezt követelik, azok kötelesek megmagyarázni, milyen sorsot szánnak a Hamász által elhurcolt túszoknak, és mit kezdenének azzal, hogy a terrorszervezet megfogadta, hogy megismétli az október 7-i támadást.
Összesen 1400 izraeli zászlót vontak fel Rio de Janeiro Copacabana strandján, hogy így hívják fel a figyelmet a Hamász iszlamista terrorszervezet által október elején meggyilkolt 1400 izraelire – derült ki Izrael brasíliai nagykövetségének bejelentéséből. A Rio de Paz nevű brazil civilszervezet kezdeményezésén emellett azoknak a gyerekeknek a fényképeit is közzétették, akiket a Hamász fegyveresei elraboltak. A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én indítottak meglepetésszerű támadást Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, és 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, és legalább 240 embert elraboltak, túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezet ellen elindított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a tízezret.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról szóló jelentésének bemutatásakor közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét. Az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az EU-tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugója. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen – hangoztatta a német politikus.
Határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát az orosz támadással szemben, és a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok bővítését sürgették a világ legfejlettebb ipari demokráciáit tömörítő G7-országok külügyminiszterei szerdán Tokióban. A kétnapos tanácskozásról kiadott közös közlemény szerint a résztvevők elítélték a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni támadásait, megerősítették Izrael önvédelemhez való jogát, egyúttal a harci cselekmények közben „humanitárius szünetek” tartására szólítottak fel a Gázai övezetben élő civilek segélyezésének felgyorsítása érdekében. A tárcavezetők a zárónyilatkozatban a Gázai övezetbe irányuló akadálytalan humanitárius segítséget – ivóvizet, élelmiszert, orvosi eszközöket és üzemanyagot -, humanitárius folyosók megnyitását, a segélymunkások beengedését az övezetbe, illetve az ott fogva tartott túszok elengedését sürgették. Aláhúzták, hogy a G7-csoport országai továbbra is minden erőfeszítésükkel igyekeznek megakadályozni a harcok kiszélesedését. Elítélték és elfogadhatatlannak nevezték a zsidó telepesek palesztinok elleni támadásait, „melyek aláássák Ciszjordánia biztonsági helyzetét, és gyengítik a tartós béke esélyeit”.
Észak-Korea bombazáporral fenyegette meg szerdán déli szomszédját a Phenjan-ellenes pamfletek miatt. „Nincs garancia arra, hogy a Koreai-félszigeten nem fog kitörni az európaihoz vagy a közel-keletihez hasonló katonai konfliktus” – mondta Kim Junmi, észak-koreai szakértő a KCNA észak-koreai állami hírügynökségnek, utalva az orosz-ukrán háborúra és az Izrael és a Hamász közti fegyveres harcokra. A dél-koreai alkotmánybíróság még szeptemberben hatályon kívül helyezte a propagandaszórólapok észak-déli határon keresztüli terjesztését tiltó törvényt, mondván: túlságosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A 2020-ban bevezetett törvény értelmében a szórólapterjesztők akár három év börtönbüntetést is kaphattak.
Időjárás:
Ma mőár ismét változóan napos-felhős időben lehet részünk.
Este mindenütt megvastagszik a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 9 – 15 fok köré emelkedik.
