A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.22.
Országszerte megemlékeznek az 1956-os forradalom évfordulójáról.
Izrael változatlanul számíthat nemzetközi támogatásra.
Európában fokozódhat a terrorfenyegetés – véli a szakértő.
Lengyelországban eltarthat egy ideig, amíg az ellenzék kormányt alakíthat.
Hírek:
Magyarország büszkén mondhatja, hogy 67 évvel a forradalom után független nemzet és teljes jogú tagja a nemzetközi és európai közösségnek. Egyebek között erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, 1956 mérföldkövet jelentett a magyar nemzet fejlődésében, és erősen meghatározta a magyarok felfogását a fontos értékekről. Annak idején a magyarok felismerték, hogy nekik is joguk van ugyanahhoz a szabadsághoz és az önrendelkezéshez, amely Európa nyugati felét megillette már akkor is. Az évfordulóról országszerte megemlékeznek. Orbán Viktor a nemzeti ünnepen Veszprémben mond ünnepi beszédet.
A miniszterelnök ezt a hetet Kínában töltötte. Pekingben részt vett az Egy övezet – egy út kezdeményezés csúcstalálkozóján. Többek között arról beszélt, hogy Európa akkor nyerheti vissza versenyképességét, ha kihasználja az új korszák adta együttműködési, összekapcsolódási lehetőségeket. Orbán Viktor kifejtette, a magyar történelem azt bizonyítja, hogy az összeköttetések és a kölcsönös tisztelet talajára visszatérő nemzetközi politika tudja elhozni a béke és a gazdasági fejlődés reményét. A kormányfő felkereste Hszi Csin-ping államfőt, tárgyalt több állami vezetővel, valamint nagy bankok és gazdasági társaságok irányítóival. Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, aki ugyancsak a csúcstalálkozóra érkezett.
A NATO tagállamainak budapesti nagykövetei aggódnak amiatt, hogy egyre mélyül Magyarország és Oroszország együttműködése. Erről volt szó a diplomaták egyeztetésén. David Pressman amerikai nagykövet elmondta, fontosnak tartják a párbeszédet a magyar kormánnyal, amely továbbra is szoros kapcsolatokra törekszik az agresszor Oroszországgal. Hozzátette, nem tartják szerencsésnek, hogy egy NATO-tagállam első számú vezetője tárgyalt Putyinnal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűntettek miatt. Azt is aggasztónak vélték, hogy a háborút Orbán Viktor is katonai műveletnek nevezte, ami az orosz elnök szóhasználatához áll közel. Mint mondta, a NATO országoknak jogos biztonsági aggályaik vannak és elvárják, hogy ezeket komolyan is vegyék.
Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter változatlanul bízik benne, hogy záros határidőn belül megállapodhatnak az Európai Bizottsággal. Brüsszeli tárgyalásai után Navracsics Tibor kijelentette, hogy növelték a konzultációk intenzitását. Ezúttal a jogérvényesülésért és a költségvetésért felelős biztossal vitatta meg, miképpen lehetne mielőbb felszabadítani a Magyarországnak szánt uniós forrásokat. A megbeszélések előtt viszont a bizottság jelezte, hogy még választ várnak a magyar kormánytól fontos kérdésekre. A brüsszeli testület néhány héten belül állást foglal a forrásokról. Amennyiben kedvező lesz a döntés, a zárolt, összesen mintegy 33 milliárd euróból 13 milliárd válik elérhetővé.
Az amerikai elnök – szavai szerint – példátlan mértékű segélycsomagot kér a Kongresszustól Izraelnek. A hét közepén tett izraeli látogatása után azonban Joe Biden szorgalmazta a humanitárius segélyek Gázába engedését. Megígérte, hogy továbbra is biztosítják az elfogórakétákat a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszerhez és emlékeztetett rá, hogy országa két repülőgép-hordozót is a térségbe küldött Izrael védelmére. Ez utóbbit azonban sokan úgy értelmezték, hogy ezzel igyekeztek rábírni az izraeli vezetést a Gáza elleni elsöprő támadás elhalasztására. Biden nem hagyott kétséget afelől, hogy támogatja a Hamasz elleni akciókat, ugyanakkor fontosnak nevezte a civilek életének biztosítását és a közel-keleti államközi kapcsolatokban eddig elért eredmények megóvását.
Az izraeli kormányfő szerint a civilizált világnak együtt kell legyőznie a Hamászt, ahogy egykor a nácik és a közelmúltban az Iszlám Állam legyőzése érdekében tette. Benjamin Netanjahu nagyra értékelte, hogy a háborús helyzetben az amerikai elnök demonstratív látogatást tett Izraelben és azt is, hogy további támogatást ígért. Beszámolt arról is, hogy a két héttel ezelőtti terrortámadásnak a legfrissebb adatok szerint több mint 1400 áldozata van, többségében civilek. Netanjahu utalt rá, hogy ez nem maradhat megtorlatlanul. Az amerikai elnökhöz hasonlóan két nyugat-európai kormányfő is Izraelbe látogatott a héten, hogy további támogatásáról biztosítsa Izraelt. Előbb Olaf Scholz német kancellár, majd Rishi Sunak brit kormányfő kereste fel az izraeli vezetőket. Mindketten elmondták, hogy országuk a nehéz helyzetben a zsidó állam mellett áll és mindent megtesznek a győzelem érdekében.
Egy magyar biztonságpolitikai szakértő szerint cáfolhatatlan bizonyítékok vannak arra, hogy nem Izrael a felelős a gázai kórházban a hét közepén bekövetkezett, sokszáz palesztin életét követelő tragédiáért. Tarjányi Péter elmondta, két Hamasz-parancsnok lehallgatott telefonbeszélgetése egyértelmű beismerést jelent. Ugyanakkor úgy vélte, nem szándékos rakétatámadást hajtott végre a Hamasz, technikai hiba okozta a történteket. A szakértő azt is elmondta, a következő hónapokban fenyegetések, robbantások és merényletek várhatók Európában. Különösen azokat az országokat látja veszélyben, ahol nagy muszlim közösségek élnek. Mint mondta, az elmúlt években – többféle okból, köztük a járványnak köszönhetően – elcsendesült a terrorhelyzet, most viszont különösen Belgiumban, Franciaországban, Nagy Britanniában és Németországban kell romlásra kell számítani.
Franciaországban és Belgiumban már a héten ízelítőt kaptak a fenyegetésekből. Belgiumban a rendőrök ugyan lelőtték azt a tunéziai férfit, aki meggyilkolt két svéd futball-szurkolót, de egyúttal szigorították a készültséget, mert újabb támadásoktól tartank. Franciaországban mindennapossá váltak a bombariadók iskolákban, közhivatalokban, múzeumokban, miután egy radiális iszlamista halálra késelt egy tanárt az északi Arras város egyik gimnáziumában. A hét közepén viszont szinte megbénult a légiközlekedés, mert a repülőterek sorra fenyegették meg merényletekkel. Közben a versailles-i kastélyt is többször ki kellett üríteni pokolgépes fenyegetések miatt.
Lengyelországban az eddigi fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció vezetője azt szorgalmazta, hogy az államfő ne húzza el az új kormányfő felkérését. Donald Tusk energikus és gyors döntésekre szólított fel Andrzej Dudát. A múlt vasárnapi választás végeredménye értelmében várhatóan az ellenzéki pártok alakíthatnak majd kormányt. Csakhogy előtte az elnök feltehetően még a legtöbb mandátumot szerzett jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság vezetőjét bízza meg a kormány megalakításával. Csak azután próbálkozhat majd Tusk, ha kiderül, hogy Jaroslav Kaczynski, vagy az általa kijelölt személyiség végleg kudarcot vallott. Ebben az esetben az eddig ellenzékben működő három párt kerülhet kormányra Lengyelországban.
Az Egyesült Államokban több felvonásos szappanoperának ígérkezik a képviselőház elnökválasztása. A republikánus többség ugyanis két hete leváltotta a tisztségből Kevin McCarthyt, mert azzal gyanúsították meg, hogy összejátszott a demokrata kormányzattal. Utódlása viszont egyelőre megoldhatatlan feladatnak látszik. A legújabb jelölt, Jim Jordan már több szavazási fordulóban nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges többséget. Ami egyébként azért is figyelemre méltó, mert őt támogatja a jövő évi újraválasztásra készülő bukott elnök, Donald Trump is. Egyelőre nem látszik kompromisszum, így elhúzódó szavazásokra kell számítani. Ez viszont egész Amerikát érinti, tekintve, hogy a kormányzat jónéhány döntéséhez szükség lenne az egyelőre működésképtelen képviselőház jóváhagyására.
Brazíliában vádat készülnek emelni a volt államfő ellen. Legalábbis ezt javasolja a parlament illetékes bizottsága. Jair Bolsonarot a jogállamiság felforgatására tett kísérlettel, valamint politikai erőszakkal és összeesküvéssel vádolnák meg. A volt elnök hívei ugyanis január elején, néhány nappal azután, hogy a baloldali elnökjelölt, Lula da Silva hivatalba lépett, megostromolták a brazil kongresszust. Azért léptek akcióba, mert elhitették velük, hogy meghamisították a választási eredményt. A parlamenti vizsgálat emiatt Bolsonarot tartja felelősnek. A bukott elnök azzal védekezik, hogy nem is volt otthon, hiszen éppen Amerikába látogatott, de vádlói úgy vélik, személyes távolléte a modern korban nem lehetett akadálya annak, hogy felbujtsa a népet.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság új magyar tagja arra számít, hogy a jövő évi párizsi olimpián éjjel-nappal készenlétben kell lennie. Fürjes Balázs azt is elmondta, az a bizalom, amit kapott, Magyarországnak, a magyar olimpiai családnak szól. A volt államtitkárt, aki legutóbb az atlétikai világbajnokság megrendezésének egyik irányítója volt, az indiai Mumbaiban tartott ülésen választották meg. A sportot érintő eddigi munkái közül kiemelte több budapesti sportlétesítmény megtervezését és felépítését, valamint több budapesti világverseny irányításában vállalt szerepét. Mint mondta, az atlétikai vb-n csapatban tudtak játszani, az összefogás jellemezte a szervezőket. Az pedig, hogy minden irányba nyitottak, kifejezetten előnyt jelent Magyarországnak – fogalmazott Fürjes Balázs.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, még mindig tart a viszonylag kellemes ősz. Általában napos lesz az ég, a felhők elvonulnak. Csapadék nem várható, viszont megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 15 és 24 fok között alakul, estére 9 és 14 fok közé hűl le a levegő. A holnapi nemzeti ünnepen is hasonlóan jó idő lesz.
