A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.15.
Idén 2023. szeptember 15-én, ma este köszöntjük a zsidó újévet, Ros Hásánát.
Európai Parlementbe jutása esetén az LMP kezdeményezné, hogy folytassanak érdemi vitát az e-mobilitásra való áttérés ütemezéséről – mondta Schmuck Erzsébet.
Amir Ohana, a Kneszet elnöke azzal fenyegetőzött, hogy alternatív bíróságot állíthat fel a Legfelsőbb Bíróság helyére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta Kim Dzsong Un meghívását, hogy „egy alkalmas időpontban” látogasson el Észak-Koreába.
Belföldi hírek:
Idén 2023. szeptember 15-én, ma este köszöntjük a zsidó újévet, Ros Hásánát. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5784-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket. Az Új év a világ és az ember teremtésének évfordulója; amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékezünk. A Föld valamennyi országában 48 órán keresztül a világ megalkotásának születésnapját ünnepelik ekkor a zsidó emberek. Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur, amely 2023. szeptember 24-én, vasárnap estétől hétfő estéig tart. Az Engesztelőnap során 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. A Heti TV valamennyi munkatársa békés ünnepeket kíván nézőinknek.
Jövőre európai parlamenti választások lesznek, minden adott, hogy „egy átkaroló hadművelettel a magunk javára fordítsuk az erőviszonyokat”, és közben nekünk, magyaroknak el kell végeznünk a házi feladatunkat: össze kell állítani a magyar családpolitika 2.0 programját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az V. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a családpolitika első szakasza lezárult, indulhat a második fázis. Akiket az eddigi eszközökkel el tudtak érni, azokat már megszólították, most azon gondolkodnak, azon dolgoznak, hogy miként fejlesszék tovább a családpolitikát – tette hozzá. Kitért rá: „nincs esélyünk arra, hogy a jelenlegi progresszív, liberális eliteket jobb belátásra bírjuk és meggyőzzük”, ezért „egyszerűen félre kell őket tolni”. A posztliberális kor, amely felválthatja a jelenlegi progresszív liberális korszakot, „nem jön el magától, azt meg kell csinálni valakinek” – mondta. Kijelentette: „és ki fogja azt megcsinálni, ha nem éppen mi?” Ehhez át kell alakítani a politikai palettát, kurzusváltásra van szükség, el kell érni, hogy családbarát konzervatív erők kerüljenek kormányra minél több európai országban – mondta Orbán Viktor.
Dunai Mónika a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az induló tanévről, valamint Rákosmente fejlődéséről. A politikus elmondta, a választókerületében is a legnagyobb rendben indult a tanév. Mint hozzátette, a Kossuth Lajos Általános Iskola tanévnyitóján volt jelen, ahol nagy örömmel fogadták az elsőéveseket, ahogy természetesen a többi diákot is. Az ünnepségen az igazgatói beszédben elhangzott, minden pedagógus állás be van töltve náluk, minden tantárgyat szaktanárok tanítanak. Ugyanakkor az is igaz, jegyezte meg Dunai Mónika, hogy a jövő év elején derül ki, mennyien maradnak a pályán, de abban bízik, hogy kevesen mennek el, és a távozókat is sikerül pótolni, amiben persze nagy szerepe lesz majd a béremelésnek is. A képviselő beszélt a Rákosmentén történtekről is. Hangsúlyozta, ez egy nagyon fejlődő kerület, ahol odafigyelnek arra, hogy az egészségügyi és oktatási intézmények fel legyenek újítva, sikerült bővíteni az óvodákat, iskolákat is. Beszélt további sikerekről is, mint például a kerületiek életét megkönnyítő elkerülő út építése, vagy a Kossuth Lajos iskola tornatermének modernizálása, de rövidesen átadásra kerül még az új Rákoshegyi Közösségi Ház is. Mindezek is azt mutatják, a kerületvezetés a kormányzattal is együttműködve folyamatosan a Rákosmentén élők érdekeit képviseli.
Európai Parlementbe jutása esetén az LMP kezdeményezné, hogy folytassanak érdemi vitát az e-mobilitásra való áttérés ütemezéséről – mondta Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy noha sokak szerint az e-mobilitásra való áttérés megoldás az éghajlatváltozás megfékezésére, az e-mobilitásnak is van környezeti terhe
Külföldi hírek:
Szentgyörgyi Zoltán kijelölt nagykövet a nemzetközi szokásoknak megfelelően átadta megbízólevelének másolatát Gil Haskel protokollfőnöknek az izraeli külügyminisztériumban, ahol régi ismerősként üdvözölték – közölte a Tel-Avivi-i magyar nagykövetség. “Óriási megtiszteltetés volt Magyarországot képviselni ebben a lenyűgöző államban és remélhetőleg hozzá tudtunk tenni valamit ahhoz a különleges és baráti viszonyhoz, amely a két országot egymáshoz fűzi. Szeretnénk megköszönni mindebben a segítőkészséget, támogatást és odafigyelést kollégáinknak, helyi barátainknak és partnereinknek. Nem búcsúzunk, mert Izrael elválaszthatatlanul a részünkké vált; így hát mielőbbi viszontlátásra!” – írta búcsúüzenetében Benkő Levente, aki öt évig szolgált Magyarország izraeli nagykövetként.
Amir Ohana, a Kneszet elnöke azzal fenyegetőzött, hogy alternatív bíróságot állít fel a Legfelsőbb Bíróság helyére, ha megsemmisíti a kormány által támogatott törvényeket, melyek az igazságügyi rendszer gyengítésére irányulnak. A héten fordult elő először, hogy a Legfelsőbb Bíróság mind a 15 bírája helyet kapott a testületben egy drámai tárgyaláson, mely a kormány vitatott igazságügyi reformjának első darabjával, egy alaptörvénnyel, az ésszerűségi mérce eltörlésével foglalkozott. A törvény megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”. A bírók az ország kvázi alaptörvényeinek sorozatára támaszkodnak, mint de facto alkotmányra. A Legfelsőbb Bíróság egyébként mindezidáig nem kaszált el alaptörvényt. Ohana egy interjúban utalt ígéretére, miszerint a Kneszet „nem fogja engedni, hogy lábbal tiporják”, ha a bíróság példátlan lépésként eltörölne egy alaptörvényt, és jelezte, a koalíció akár fontolóra venné egy új „alkotmánybíróság” felállítását, amely megkerülné a Legfelsőbb Bíróságot, bár mint végső fellebbviteli bírósági hatásköre érintetlen maradna.
A jobboldali Zsidó Erő párt felfüggesztette együttműködését a kormánykoalícióval a palesztin foglyok börtönviszonyaival kapcsolatos vita miatt. Itamár Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter, a párt vezetője a helyi média beszámolói szerint bejelentette Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy pártja bojkottálja a kormányt a parlamenti szavazásokon mindaddig, amíg nem teljesítik követelését a palesztin rabok börtönviszonyainak szigorításáról. A hírportál leszögezi, hogy ennek a lépésnek nem lesznek gyakorlati következményei a kneszet, az izraeli parlament téli ülésszakának kezdetéig, az őszi zsidó ünnepek végéig, vagyis október közepéig. Ben Gvir legfőbb követelése, hogy korlátozzák a palesztin biztonsági foglyok jogait, az eddigi havi helyett csak kéthavonta fogadhassanak látogatókat. A miniszterelnöki hivatal a héten bejelentette, hogy egyelőre nem változtatják meg a látogatási rendet a börtönökben, és az erről szóló vitát az ünnepek utánra halasztották.
Szaúd-Arábiában hazaárulás miatt kivégeztek egy pilótát és egy főtörzsőrmestert – közölte az SPA, az arab ország állami hírügynöksége csütörtökön. A két katonát 2017-ben tartóztatták le, tárgyalásuk során beismerték bűnösségüket, és a bíróság esküszegés valamint nemzeti érdek megsértésének vádjával halálbüntetést szabott ki rájuk – áll az SPA által idézett védelmi minisztériumi közleményben, amelyben nem részletezik az elkövetett bűncselekményt. A rijádi vezetést az utóbbi időben egyre hevesebb bírálatok érik az emberi jogok helyzete, a többi között a továbbra is alkalmazott halálbüntetés miatt. A szaúdi bíróságok 2022-ben 196 esetben szabtak ki halálbüntetést, amire 30 éve nem volt példa az ország történetében. 2021 áprilisában három katonát végeztek ki az országban ellenséggel való együttműködés és hazaárulás miatt.
Lengyelországgal ellentétben Bulgária úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán gabona behozatalának tilalmát szeptember 15. után – jelentette be a bolgár kormány. Szófia „nem támogatja” a korlátozások kiterjesztését – áll a kormány által kezdeményezett, a parlament által többséggel elfogadott határozatban, amelyet a 197 jelenlévő képviselő közül 124 támogatott. A határozat szolidaritásáról biztosítja Ukrajnát és kiemeli a világméretű élelmiszerbiztonság szavatolásának szükségességét. Áprilisban az Európai Unió engedélyezte öt országnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának – hogy megtiltsa területén az ukrajnai búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazását, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozzák a területükön áthaladó tranzitot. Az intézkedés célja a helyi gazdák védelme volt.
A kormány legfontosabb feladata Magyarország fizikai és gazdasági biztonságának garantálása, ez nem egyszerű az erős nemzetközi nyomás és a különböző támadások közepette, de eddig sikerült – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Hongkongban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Hongkongi Városi Egyetemen (CityU) tartott előadásában kijelentette, hogy az Európai Unió ma elég rossz formában van, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe, illetve vita folyik arról is, hogy milyen irányba menjen tovább a közösség, a föderáció vagy a szuverén tagállamokon alapuló szövetség felé. „Magyarországon jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van, amely erősen szembemegy a nemzetközi liberális fősodorral, ezért súlyos támadásoknak van kitéve mind politikailag, mind gazdaságilag az európai és transzatlanti politikai porondon”- fogalmazott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta Kim Dzsong Un meghívását, hogy „egy alkalmas időpontban” látogasson el Észak-Koreába – jelentette a KCNA észak-koreai állami hírügynökség. Az oroszországi látogatáson tartózkodó Kim Dzsong Un a héten találkozott Putyinnal a Vosztocsnij űrközpontban. A KCNA tájékoztatása szerint megállapodtak a két ország stratégiai és taktikai együttműködésének további erősítésében „a katonai fenyegetésekkel, provokációkkal és az imperialisták zsarnokságával” szemben. Kim Dzsong Un az orosz elnök által az üdvözlésére rendezett fogadás végén észak-koreai látogatásra hívta meg Putyint az orosz elnök számára „alkalmas időpontban”. Putyin a KCNA közlése szerint „örömmel elfogadta” a meghívást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy egyelőre nincs tervben Putyin phenjani látogatása.
Időjárás:
Ma is marad a napos idő.
Este nyugodt, csillagfényes időre számíthatunk.
A hőmérséklet jellemzően 23 – 27 fok körül alakul.
