A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.06.
Nyolc éve áll a magyar határon 165 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés, ez idő alatt csaknem egymillió migránst tartóztattak fel a hatóságok – közölte a kormányszóvivő Röszkén.
A mzőgazdasági vegyszerek használatának drasztikus csökkentését szorgalmazza az LMP.
Izrael kemény lépéseket fontolgat a hétvégi súlyos zavargások után, beleértve azt is, hogy azonnal kiutasítják a zavargásokban résztvevő eritreai menedékkérőket.
Az ENSZ Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága eddig nem talált elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy megállapítsa, népirtást folytat az orosz hadsereg Ukrajnában.
Belföldi hírek:
Nyolc éve áll a magyar határon 165 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés, ez idő alatt csaknem egymillió migránst tartóztattak fel a hatóságok – közölte a kormányszóvivő Röszkén. Szentkirályi Alexandra a határzárnál, egy a járőröket érő korábbi támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, jelenleg Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól. Hozzátette: ezáltal is eleget tesz a schengeni megállapodásban vállalt kötelezettségének, amely megköveteli az Európai Unióba tartó illegális migráció megakadályozását. Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az EU, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Tisztességtelen az Európai Unió eljárása Georgiával szemben, az országnak még ősszel meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, ennek elmaradása nyomán az egész közösség hitelessége súlyos csorbát szenvedne – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján tisztességtelennek minősítette az Európai Unió eljárását Georgiát illetően, aláhúzva, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia tavaly a tagjelölti státuszt. „Georgia semmivel sincsen rosszabb állapotban, semmivel nem teljesít rosszabbul, mint Ukrajna vagy Moldova az európai uniós elvárások tekintetében. Azt pedig kifejezetten tisztességtelennek tartjuk, hogy a Moldova és Ukrajna számára mintegy szorgalmi feladatként adott 12 pontos listát Georgiának a tagjelölti státusz előfeltételeként írták elő” – mondta.
Ahhoz, hogy a gyermekek megismerjék a világot, az egyetemista mentorok munkájára és mobilitásra van szükség – mondta a Tanítsunk Magyarországért! program koordinációjáért felelős kormánybiztos a Miskolci Egyetemen a környékbeli mentorált gyermekeknek szervezett élménynapon. György László, aki két elektromos kisbuszt adott át, elmondta: a környékbeli településeken élő gyermekeknek nehézséget okoz, hogy eljussanak Miskolcra, Budapestre vagy az ország más részeibe, ezért kisbuszokat kértek a kormánytól. A Tanítsunk Magyarországért! program 13 elektromos Mercedes kisbuszt kapott, a járművek 273 millió forintba kerültek – közölte a kormánybiztos.
A mezőgazdasági vegyszerek használatának drasztikus csökkentését szorgalmazza az LMP. Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke azt mondta: pártja ismét beterjeszti a glifozát nevű növényvédő szer kivezetésére vonatkozó javaslatát. A potenciálisan rákkeltőnek minősített szer további használatának lehetőségéről októberben dönt az Európai Unió, a kormánynak pedig az LMP-s politikus szerint világos mandátummal kell érkeznie a tárgyalásra. Hozzátette ugyanakkor: a kabinet nemzeti hatáskörben is megtilthatná a szer használatát.
Külföldi hírek:
Izrael kemény lépéseket fontolgat a hétvégi súlyos zavargások után, beleértve azt is, hogy azonnal kiutasítják a zavargásokban résztvevő eritreai menedékkérőket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint a zavargók átléptek egy “vörös vonalat”, ezért új tervet rendelt el az afrikai migránsok kiutasítására, akiket “illegális beszivárgóknak” nevezett. A szombati példátlan rendbontás azután kezdődött, hogy az eritreai kormányt ellenző aktivisták közölték, arra kérték az izraeli hatóságokat, hogy mondjanak le egy, az országuk nagykövetsége által szervezett rendezvényt. Ezután áttörték a helyszínt körülvevő rendőrségi kordont, amelyet megrongáltak. A rohamrendőrök könnygázt, kábító gránátokat és éles lövedékeket vetettek be, a lovas rendőrök pedig megpróbálták a tüntetőket elzavarni.
Az izraeli védelmi minisztérium kedden tájékoztatta Elisha Yeredet, egyikét annak a két izraeli gyanúsítottnak, akit a múlt hónapban egy ciszjordániai palesztin halálos lövése miatt tartottak fogva, hogy hat hónapos távoltartási végzést szándékoznak kiadni ellene. A telepes aktivisták közzétették a végzés egy példányát, amelyet ha kiadnak, meghallgatás tárgyát képezik. A végzésben nem szerepel, hogy Yered hol és mitől tiltható el. A rendelet azon részei, amelyek meghatározzák, hogy egy személyt hol tiltanak ki, hol kell tartózkodniuk, vagy megtiltják, hogy meghatározott személyekkel kommunikáljon, mind üresen maradtak. Yeredet Yehiel Indore-ral együtt azzal gyanúsítják, hogy augusztus 4-én megölték a 19 éves Qusai Jamal Matant az izraeli telepesek és palesztinok közötti összecsapás során Ciszjordánia északi részén, Burqa városa mellett.
Iránban több mint 500 napja börtönben tartanak egy svéd férfit, aki az Európai Unió (EU) alkalmazásában áll – erősítette meg a sajtóban már megjelent információt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak Cádizban kedden. A 33 éves Johan Floderus személyazonosságát a The New York Times című amerikai napilap hozta nyilvánosságra hétfőn, beszámolva arról, hogy az EU külügyi szolgálatának (EEAS) munkatársát turistaként egy magánlátogatás során fogták el még 2022 áprilisában, majd az iráni hatóságok kémkedéssel vádolták meg. „Fáradhatatlanul dolgozunk Floderus szabadon engedéséért” – nyilatkozott az ügyről Borrell, hangsúlyozva, hogy a svéd férfit jogtalanul tartóztatták le Iránban. Az uniós főképviselő kijelentette: a svéd hatóságok és az európai uniós intézmények szoros együttműködésben igyekeznek elérni Floderus elengedését. Irán tavaly júliusban jelentette be, hogy letartóztatott egy férfit kémkedés gyanújával, két héttel azután, hogy Hamid Núri iráni állampolgár életfogytiglani börtönbüntetést kapott Svédországban.
Az ENSZ Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága eddig nem talált elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy megállapítsa, jelenleg népirtást folytat az orosz hadsereg Ukrajnában – állította Erik Mose, a vizsgálóbizottság elnöke. „Tökéletesen tisztában vagyunk az aggodalmakkal és vádakkal. A népirtással kapcsolatos felvetéseket lépésről lépésre vizsgáljuk. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy az Ukrajnában történtek megfeleljenek a népirtási egyezményben foglalt jogi minősítésnek” – mondta Mose. Az elnök elmondta, hogy az ENSZ folytatja a vizsgálatot Ukrajnában. – Voltak bizonyos nyilatkozatok az orosz médiában, amelyek talán relevánsak lehetnek a népirtásra való felbujtás kérdésében – tette hozzá, majd óva intett attól, hogy a bizottság népirtási vizsgálatának jelenlegi állását a bizottság egyéb megállapításaitól elkülönítve vizsgálja.
Ellentámadásuk három hónapja alatt az ukrán fegyveres erők több mint 66 ezer embert és 7600 egységnyi fegyverzetet veszítettek – jelentette ki Szergej Sogu orosz védelmi miniszter egy keddi moszkvai katonai vezetői tanácskozáson. A tárcavezető szerint Kijev civil objektumok támadásával próbálja elterelni a figyelmet offenzívájának kudarcáról, győzelemként állítva be ezeket a „terrortámadásokat”. „Az úgynevezett ellentámadás kezdete óta az ellenség veszteségei meghaladták a 66 ezer embert és a 7600 egységnyi fegyverzetet – mondta Sojgu. Az orosz védelmi tárca augusztus elején kiadott adatai szerint az ukrán fél addig az időpontig 43 ezer embert és mintegy 5 ezer egységnyi fegyverzetet veszített. A miniszter szerint „a legfeszültebb” helyzet Zaporizzsjában alakult ki, ahol az ukrán fél stratégiai tartalékához tartozó, nyugati kiképzést kapott dandárokat vetett be. Közölte, hogy ezek az alegységek komoly veszteségeket szenvedtek.
Joko Widodo indonéz elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) nem szabad belesodródnia a nagyhatalmak közötti konfliktusokba. Az indonéz elnök az ASEAN állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján beszélt arról, hogy a mianmari béketerv körül kialakult nézeteltérések eloszlatása során belesodródhatnak a nagyhatalmak közötti konfliktusba. Joko Widodo, aki idén az ASEAN soros elnöki tisztségét is betölti, az indonéziai csúcstalálkozó nyitónapján tartott beszédet és arra kérte a tíztagú csoport vezetőit, hogy dolgozzanak ki központi, hosszú távú, taktikai stratégiát, amely megfelel az emberek elvárásainak. „Az ASEAN megállapodott abban, hogy nem lesz egyetlen hatalomnak sem a kiszolgálója. Ne hajózzunk konfliktusokkal teli vizekre, mert az kártékony lehet. Nekünk, vezetőknek biztosítanunk kell, hogy a hajó mozgásban legyen és együtt kell megteremtenünk a békét, a stabilitást és a jólétet” − mondta Widodo.
Időjárás:
Ma is marad a napsütéses, meleg idő.
Este is nyugodt, csillagfényes időre számíthatunk.
A hőmérséklet jellemzően 25 – 30 fok köré emelkedik.
