Itamár Ben Gvir izraeli belbiztonsági miniszter szigorítani akarja a palesztin rabok fogva tartásának körülményeit

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.05.A kormány külpolitikája továbbra is magyar és továbbra is szuverén lesz, ebből hazánk semmilyen nemzetközi nyomás ellenére nem fog engedni, jelentette ki Szijjártó Péter.

Az LMP szerint a kormány nemcsak „akkumulátorgyarmattá” teszi az országot, hanem akkumulátorhulladék-lerakattá is.

Itamár Ben Gvir izraeli belbiztonsági miniszter szigorítani akarja a palesztin rabok fogva tartásának körülményeit.

Ukrajnáról, a fekete-tengeri gabonaszállítások felújításáról, valamint a kétoldalú energetikai együttműködésről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Belföldi hírek:

A kormány külpolitikája továbbra is magyar és továbbra is szuverén lesz, ebből hazánk semmilyen nemzetközi nyomás ellenére nem fog engedni, egyedül a nemzeti érdek jelentheti az igazodási pontot – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető az idei éves nagyköveti értekezlet megnyitásakor arról számolt be, hogy Európa a valaha volt legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül egyszerre, s a kormánynak elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása. „Ehhez olyan lépéseket kell megtennünk az elkövetkezendő időszakban is, amelyek egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival. Ezért a következő időszakban is arra kell majd készülniük a kollégáknak, hogy a munkájukat nagy nemzetközi nyomás közepette kell elvégezniük. Szerencse, hogy már hozzászokhattunk ehhez” – fogalmazott. Kijelentette, „a magyar külpolitika továbbra is magyar lesz és továbbra is szuverén lesz. Ebből semmilyen módon nem engedünk, kizárólag a nemzeti érdek jelenti az igazodási pontot”.

A kormány a felsőoktatást nem költségvetési tételnek tekinti, hanem stratégiai befektetésnek, ugyanazon a „polcon” van, mint a családpolitika – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter az országos felsőoktatási tanévnyitón hétfőn a Gödöllői Királyi Kastélyban. „Partnernek kell lenniük a hallgatóknak, az egyetemeinknek és a kormányzatnak ahhoz, hogy kiaknázzuk a potenciált, amely ebben a csodálatos országban lakozik. A felkínált partnerséghez jó partnereket találtunk, olyan egyetemeket, amelyek korszerű, versenyképest tudás adnak a hallgatóknak” – fogalmazott Csák János a rendezvényen, amely egyúttal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szenátusának tanévnyitó ünnepi ülése volt. A hallgatókhoz szólva rámutatott: a tudás és a kultúra akkor lesz igazi érték, ha szolgálja a közösséget; diplomásként a magyar elit részei lesznek, ami felelősséggel jár, „a magyar jövő nyugszik a vállukon, ebben van a partnerség”.

Az LMP szerint a kormány nemcsak „akkumulátorgyarmattá” teszi az országot, hanem akkumulátorhulladék-lerakattá is, ez pedig veszélyezteti az ország biztonságát és jövőjét – jelentette ki az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. Kanász-Nagy Máté azt mondta: az akkumulátorgyárak 20-30 százalékos selejtaránnyal dolgoznak, az elrontott termékek pedig vegyi anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékok. Ha megvalósul a kormány terve, és több mint húsz akkugyár működik majd az országban, elárasztanak minket ezek a selejtek – vetítette előre. Maga az előállítás is környezetszennyező, ráadásul a gyárak a biztonságos működést sem tudják garantálni, már több helyen is emberáldozatokat követelt az üzemek működése – hangsúlyozta.

Külföldi hírek:

Itamár Ben Gvir izraeli belbiztonsági miniszter szigorítani akarja a palesztin rabok fogva tartásának körülményeit, akik válaszul éhségsztrájkkal fenyegetnek. Ben Gvir új irányelvek kidolgozására utasította a börtönhatóságot, köztük olyan korlátozásra, hogy a foglyok eddig havonta lehetséges látogatásait kéthavira ritkítanák, noha Benjámin Netanjahu miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a biztonsági szervek álláspontjának meghallgatásáig semmilyen intézkedést ne tegyenek. „Kati Perri, az Izraeli Büntetésvégrehajtási Szolgálat vezetője megkapta a belbiztonsági miniszter utasításait, és azon fog dolgozni, hogy végrehajtsák őket” – közölte az érintett hatóság közleményében. Ben Gvir még pénteken jelentette be, hogy a látogatások számának csökkentése mellett korlátozni kívánja a hozzáférést a különböző samponokhoz a börtönökben, rövidebb szüneteket akar a börtönudvarokon, és több foglyot szeretne elhelyezni az egyes cellákban. A Sin Bet belbiztonsági szolgálat ellenzi a változtatásokat, mert ez csak növeli a feszültséget az amúgy is feszült időszakban.

Politikai és üzleti vezetőkből álló vegyes küldöttség élén Eli Cohen izraeli külügyminiszter gépe landolt a manamai nemzetközi repülőtéren. Érkezésekor Cohent, Bahrein külügyminisztere Abdullatif Al Zayani, valamint Khalid Al Jalahma, Bahrein izraeli nagykövete fogadta. Az Ábrahám Egyezmény egyik első aláíró országába tervezett bemutatkozó állami látogatást eredetileg júliusra tervezték, de a manamai vezetés elhalasztotta Cohen fogadását azt követően, hogy Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter Templom-hegyi látogatása felháborodást váltott ki az arab világban. Az izraeli delegáció élén Cohen találkozott magas rangú kormányzati tisztviselőkkel, látogatást tett az amerikai ötödik flotta bázisán, és hivatalosan is felavatta az izraeli nagykövetség új állandó manamai rezidenciáját.

Az izraeli biztonsági erők hétfőn mentek be először a dzsenini menekülttáborba (Szamária, Palesztin Hatóság területe) az “Otthon és Kert” akció befejezése óta, hogy letartóztassanak három terroristát. A terroristákat átadták a Sabak belbiztonsági szolgálatnak kihallgatásra. Egyikük, burkini lakos, a Hamász “Al-Ajjas” zászlóaljának operatívja, mely Dzseninből Gilboába és Észak-Szamáriába próbál rakétákat kilőni. A többiekkel együtt lövöldözéses és robbantásos terrortámadásokban is részt vett. Egyiküknél egy M-16-os puskát is lefoglaltak. Az izraeli erők körében sérülés nem történt.

Oroszország három és fél órán keresztül drónokkal támadott egy dunai kikötőt az ukrajnai Odessza megyében, a csapások jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában – közölte Oleh Kiper helyi kormányzó. Izmail környékén tizenhét drónt semmisítettek meg, de több becsapódást nem sikerült megakadályozni – írta Kiper. A drónok lehulló darabjai néhány helyszínen tüzet okoztak. Az első értesülések szerint a támadásoknak nem voltak áldozataik – tette hozzá a kormányzó. A kikötő térségében raktárak, gyárak, valamint mezőgazdasági gépek rongálódtak meg. Izmail folyami kikötője az ukrán mezőgazdasági termékek egyik fő kiviteli útvonalává vált, mióta Moszkva júliusban felmondta a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodást.

Ukrajnáról, a fekete-tengeri gabonaszállítások felújításáról, valamint a kétoldalú energetikai együttműködésről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Szocsiban. Putyin török hivatali partnerét üdvözölve a kamerák előtt kijelentette, hogy nyitott a gabonaszállítás ügyének megvitatására, és hozzátette, nem fogják megkerülni az Ukrajna ellen indított orosz „különleges hadművelettel” kapcsolatos kérdéseket sem. Kifejezte reményét, hogy a felek hamarosan lezárják a tárgyalásokat a törökországi gázközpont létrehozásáról, annak érdekében, hogy stabilabbá és kiegyensúlyozottabbá tegyék a régió energiahelyzetét. Bejelentette, hogy az akkuyui nukleáris erőmű első blokkját a tervek szerint jövőre fogják átadni, és hogy „érdekes” lehetőségek vannak a kétoldalú nukleáris együttműködés folytatására. Putyin méltatta Ankara hozzájárulását a szíriai rendezéshez. Erdogan azt hangoztatta, hogy a Moszkva által felfüggesztett gabonaügyletről folytatandó tárgyalások jelentőséggel bírnak a világ és az afrikai országok számára. Fontosnak nevezte, hogy a kétoldalú kereskedelemben áttértek a nemzeti fizetőeszközök használatára. A török államfő szerint Törökország és Oroszország a 100 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom elérésének célja felé halad.

Nem vesz részt a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport indiai csúcstalálkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök, helyette Li Csiang miniszterelnök vezeti a kínai delegációt – közölte hétfőn a kínai külügyminisztérium. „Az Indiai Köztársaság kormányának meghívására Li Csiang, az Államtanács miniszterelnöke részt vesz a szeptember 9. és 10.-én az indiai Újdelhiben tartandó 18. G20-csúcstalálkozón” – olvasható a minisztérium honlapján közzétett közleményben. Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Kína reméli, hogy a csúcstalálkozó megszilárdítja a konszenzust, bizalmat közvetít és előmozdítja a fejlődést. Kína és India viszonyát egyébként a megoldatlan területi és határkérdések, illetve folyamatos geopolitikai rivalizálás jellemzi.

Összecsapások törtek ki Malmö egy bevándorlók lakta negyedében, miután egy iszlámellenes tüntető Koránt égetett. A rendőrség több mint tíz embert vett őrizetbe – közölték a svéd hatóságok. Az erőszakos zavargások résztvevői kövekkel dobálták meg a rendőröket és több tucatnyi autót gyújtottak fel – számolt be róla a malmői rendőrség. Az összecsapások az után kezdődtek, hogy egy iraki származású iszlámellenes aktivista ismét Koránt égetett, a feldühödött tömeg pedig meg akarta akadályozni az akciót. A rendőrség több mint tíz embert őrizetbe vett a zavargás résztvevői közül. Malmö Rosengard negyedében már korábban is voltak hasonló zavargások. Egy rendőrségi szóvivő elmondta, hogy miközben érthető, ha az ilyen akciók erős érzelmeket váltanak ki, az olyan erőszakcselekmények, amilyenek történtek, már nem elfogadhatóak.

A Brice Oligui Nguema vezette katonatisztek még augusztus 30-án vették át a hatalmat Gabonban, néhány perccel azután, hogy kiderült: az akkori elnök, Ali Bongo Ondimba harmadszor is nyert az elnökválasztáson. A puccsisták semmissé nyilvánították az augusztus 26-i választások eredményét, és azzal indokolták döntésüket, hogy a békét csak úgy tudják biztosítani, ha felszámolják a jelenlegi rezsim hatalmát. A junta egyelőre nem közölte, hogy meddig tervez hatalmon maradni. Pénteken Nguema azt ígérte, gyorsan és biztosan fogják levezényelni az átmenetet. Attól azonban mindenki óva intett, hogy elsiessék a dolgot, mert az a választások hitelességének rovására mehet. Az ideiglenes államfő az ígérete szerint átszervezi az állami hatalmi intézményeket, hogy demokratikusabbak legyenek, és jobban megfeleljenek a nemzetközi normáknak az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia és a jogállamiság terén.

Időjárás:

Ma is marad a napos, meleg idő.

Este is nyugodt, csillagfényes időre készülhetünk.

A hőmérséklet jellemzően 25 – 28 fok köré emelkedik.