A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.07.
Tisztességtelen dolog oroszbarátsággal vádolni Magyarországot – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint mára egyértelmű, hogy kudarcba fulladt az áremelések és a megszorítások politikája.
Isaac Herzog elnök sürgette a politikai vezetőket, hogy kezdjenek párbeszédet a társadalmat sújtó, szerinte „akut alkotmányos” válság megszüntetése érdekében.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter nem ért egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek megvonnák Magyarországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
Belföldi hírek:
Tisztességtelen dolog oroszbarátsággal vádolni Magyarországot, hazánkat senki nem oktathatja ki a történelemről, a szabadságról, a magyarok pontosan tudják, hogy milyen elnyomás alatt élni, szemben azokkal, akik ezt nem tapasztalták meg – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a lengyelországi Karpaczban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Karpaczi Gazdasági Fórumon a visegrádi együttműködés jövőjéről szóló beszélgetésen sérelmezte, hogy hazánkat egyesek oroszpártisággal, Putyin-barátsággal vádolják, és leszögezte, hogy a percepció nem mindig egyenlő a valósággal, de ezt szerinte Lengyelországban nem kell magyarázni. Magyarországnak meg kellett harcolnia a szabadságért, miközben senki nem segített 1956-ban, annak ellenére sem, hogy a Szabad Európa Rádió bemondta, hogy érkezik az amerikai támogatás – mutatott rá. Aláhúzta: azok próbálják ma kioktatni Magyarországot a történelemről, a szabadságról, a Szovjetunió, a kommunisták elnyomásáról, akik ezt nem tapasztalták meg. Úgy vélekedett, hogy tisztességtelen dolog Magyarországot oroszbarátsággal vádolni, ugyanis a fizikai valóság, a meglévő infrastruktúra határozza meg az energiaellátást, s az Európai Unió nem tesz semmit az alternatív szállítási útvonalak fejlesztése érdekében.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint mára egyértelmű, hogy kudarcba fulladt az áremelések és a megszorítások politikája – közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. Barkóczi Balázs úgy értékelt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „riasztó” jelentést tett közzé a kiskereskedelmi forgalomról; a számokból egyértelmű, hogy a megszorítások és az orbáni infláció irtózatos rombolást végzett a családok költségvetésében, ugyanis 7,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az embereknek sokkal kevesebb pénzük van bevásárolni és tankolni – tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint azzal, hogy a kormány a családokkal és a magyar vállalkozásokkal fizettette meg az elhibázott gazdaságpolitika árát, recesszióba lökte a magyar gazdaságot és visszavetette a boltok forgalmát is.
Újranyitották Erzsébetvárosban a Jósika utca 4. szám alatti, 40 éve bezárt ortodox zsidó imaházat. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) együttműködésével felújított lakászsinagóga új tóratekercsét ünnepség keretében fejezték be és helyezték el az épületben. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a magyarországi zsidó közösségek mindig számíthatnak a kormányra. „Támogatni fogjuk őket”, mert a nemzet részei, és mert a nemzetet építik és erősítik vallásos hitükkel és közösségeikkel – mondta. Soltész Miklós kitért arra: a Tóra utolsó soraiban szerepel a mondat, „Nem volt olyan ember, mint Mózes, szemből szemben ismerte Istent”. Az államtitkár kiemelte: fontos, amit az elmúlt másfél évtizedben a Magyarországon élő zsidó közösségek – tartozzanak az ortodoxiához vagy a neológiához – megépítettek, megújítottak azért, hogy szemtől szemben ismerjék meg Istent.
Külföldi hírek:
A Gázai övezet északi részén, a kerítés környékén több tucatnyi palesztin heves rendbontásban vett részt, közölték az Izraeli Védelmi Erők. A terepen tevékenykedő izraeli erők mesterlövészek tüzével és tömegoszlató eszközökkel reagáltak. A zavargás során a gázaiak számos robbanóeszközt és gránátot dobáltak. Az izraeli erők körében sérülés nem történt. Sérülés a gázai oldalon sem történt. Egy múltheti jelentés szerint az övezetet uraló Hamász terrorszervezet fontolgatja a határ menti rendszeres tiltakozó felvonulások újraindítását és egyéb Izrael elleni tevékenységeket.
Két ember megsebesült, köztük egy súlyosan, egy terrorista késeléses támadásban a jeruzsálemi óváros közelében lévő sétányon szerda délután – közölte a rendőrség és a mentők. A rendőrség szerint a feltételezett terrorista, egy 17 éves kelet-jeruzsálemi palesztin, aki egy bárddal hajtotta végre a támadást közvetlenül az óváros Jaffa-kapu bejárata előtt. A támadót, aki a kés eldobása után megpróbált elmenekülni a helyszínről, a rendőrök rövid üldözést követően letartóztatták – közölte a rendőrség.
Isaac Herzog elnök szerdán sürgette a politikai vezetőket, hogy kezdjenek párbeszédet a társadalmat sújtó, szerinte „akut alkotmányos” válság megszüntetése érdekében, mert szerinte a lakosság többsége ezt akarja. Herzog a jeruzsálemi Herzl-hegyi nemzeti temetőben tartott, Shimon Peres volt elnök emlékére rendezett megemlékezésen szólalt fel. Az elnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy a hét elején összeállított egy keretjavaslatot, amely a koalíció és az ellenzék közötti tárgyalások alapjául szolgálhat az előbbi vitatott tervéről, amely az igazságszolgáltatás drasztikus átalakítására irányul.
Mongólián keresztül épül meg az Oroszországból Kínába vezető Szibéria Ereje 2 gázvezeték – nyilatkozta szerdán Alekszandr Novak orosz energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. A tájékoztatás szerint a vezeték nyomvonalának kijelölése a végső fázisban van, a kivitelezési munkálatok pedig jövőre kezdődhetnek meg. A vezeték Szibériából Atcsinszk, Krasznojarszk és Irkutszk városok érintésével a Bajkál-tótól délre, a mongol határon fekvő Nauszkiig vezet majd. Jelenleg vizsgálják a csővezeték keleti, Csita város irányába vezető ágának megépítését is. Az új vezeték éves szállítási kapacitása ötvenmilliárd köbméter lenne. Vlagyimir Putyin orosz államfő és kínai kollégája, Hszi Csin-ping júliusban állapodott meg a gázvezeték lefektetéséről. A kivitelezés pontos menetrendje még nem ismert.
Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök távolmaradása a G20-csoport hétvégi csúcstalálkozójáról nem váratlan, és nem az az oka, hogy neheztelnének az eseménynek helyszínt biztosító Indiára – jelentette ki Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter szerdán egy indiai hírügynökségnek. A legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20-tagok részéről a vezetők személyes megbízottai jelenleg is egyeztetnek, hogy a csúcson konszenzus alakulhasson ki és elfogadhassanak egy közös nyilatkozatot – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, hogy a kínai és az orosz elnök távolléte a csúcsról befolyásolná-e az ott zajló tárgyalások kimenetelét. Vlagyimir Putyin augusztus 25-én, Hszi Csin-ping még hétfőn közölte, hogy nem utazik Indiába. Helyettük Szergej Lavrov külügyminiszter és Li Csiang miniszterelnök képviseli Oroszországot és Kínát a csúcson.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter egy osztrák hírügynökségnek adott interjújában jelezte: nem ért egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek megvonnák Magyarországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Schallenberg populista megközelítésnek nevezte ezeket a kísérleteket. Hozzátette: bár egyebek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök EU-ellenes hozzáállása miatt jogosak az aggodalmak, az elnökség teszt lehet Magyarország számára. „Pusztán az a tény, hogy egy állam tölti be az elnökséget, arra kényszeríti, hogy semleges közvetítőként próbáljon fellépni a közös európai döntések meghozatala érdekében” – magyarázta Schallenberg. Ha szeretne sikeres lenni, akkor európai módon kell fellépnie, és meg kell próbálnia a többi államot összefogni – tette hozzá. Az osztrák diplomácia vezetője ebben tanulási lehetőséget lát, míg a kizárásra irányuló populista követelésnek szerinte egyáltalán nem lenne hatása, és inkább „csak egyik vagy másik szereplő egójának kielégítésére szolgálna”.
Összefogásra és együttműködésre, az ország modernizációját szolgáló „Németország-paktum” kidolgozására kérte fel a demokratikus ellenzéki pártokat Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag). Olaf Scholz az őszi parlamenti szezon hagyományosan legfontosabb eseményén, a jövő évi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában kiemelte, hogy csaknem két éve dolgozó kormánya – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciója – komoly eredményeket ért el, a többi között sikerült ellátási gondok nélkül leválni az orosz energiaforrásokról, és meghonosítani az ügyek előmozdításának gyorsabb, „Németország-sebességű” módozatát. Ezt mutatja például, hogy naponta harminc labdarúgópályának megfelelő területen telepítenek napelemeket. Azonban még így is a „kockázatkerülés, a csüggedés és a bürokrácia dzsungele” jellemző Németországra. „Az embereknek elegük van ebből az egy helyben járásból, és nekem is” – mondta az SPD-s politikus, aláhúzva, hogy „topogás helyett tempóra, kibekkelés helyett tettekre, civakodás helyett együttműködésre” van szükség.
Megbeszélések kezdődtek a nigeri és a francia hadsereg között egyes francia egységek kivonásáról Nigerből, ahol a hatalmat puccsal átvevő junta több mint egy hónapja követeli a francia katonák távozását – közölte a francia védelmi minisztérium. „Megkezdődtek a tárgyalások a hadsereg egyes elemeinek kivonásáról” – jelezte a tárca, anélkül, hogy pontosította volna, mely egységekről van szó. A Száhel-övezetben fekvő országban jelenleg 1500 francia katona állomásozik a dzsihadisták elleni küzdelem támogatására. A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok augusztus 3-án felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja az erőit Nigerből.
Már több mint 5 millió ember hagyta már el otthonát a hónapok óta tartó konfliktus miatt Szudánban, miközben az ország hadserege és a rivális félkatonai erő közötti összecsapások továbbra sem enyhülnek- közölte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM). Az IOM közlése szerint a nyílt fegyveres konfliktus áprilisi kirobbanása óta az országon belül több mint 4 millió ember hagyta el az otthonát, míg további 1,1 millió ember a szomszédos országokba menekült. A szervezet szerint több mint 750 ezren Egyiptomban vagy Csádban kerestek menedéket. A konfliktus rendezésére irányuló nemzetközi közvetítői erőfeszítések eddig kudarcot vallottak. A konfliktus kitörése óta legalább kilenc tűzszüneti megállapodás született, és mindegyik kudarcba fulladt.
Azonnal fel kell hagyni minden olyan katonai együttműködéssel Észak-Koreával, amely a nemzetközi békét veszélyezteti – szögezte le szerdán a dél-koreai elnök Jakartában. Jun Szok Jol a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN) alkotó országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján elhangzott figyelmeztetését a dél-koreai elnöki iroda tolmácsolta. A nap folyamán később, az ASEAN tagországainak képviselői, valamint Kisida Fumio japán és Li Csiang kínai miniszterelnök részvételével tartott megbeszélésen Jun azt mondta, Szöul közösen dolgozik Tokióval és Pekinggel azon, hogy a három ország 2019-ben megszakadt megbeszélései újrakezdődjenek. A tárgyalások a Japán háborús múltjával kapcsolatos ügyek, a többi között a Dél-Korea által követelt háborús jóvátétel miatt szakadtak meg.
Időjárás:
Ma is napos, a tegnapihoz képest kicsit melegebb idő várható.
Este kissé megélénkülhet a szél.
A hőmérséklet jellemzően 27 – 31 fok köré emelkedik.
