A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.08.01. 
Minél jobb a kapcsolat Magyarország és Szlovákia között, annál jobb az élethelyzete a felvidéki magyarságnak – mondta Szijjártó Péter.
A lehető leghamarabb ratifikálja a magyar Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozását – sürgette Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság mind a 15 bírája meghallgatja majd az „ésszerűségi törvény” elleni beadványokat, ez lesz az első alkalom a bíróság történetében, hogy mind a 15 bíró elnököl egy tárgyaláson.
A Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatok esetleges normalizációja rossz hatással lehet a közel-keleti térség stabilitására – jelentette ki az iráni külügyi szóvivő.
Belföldi hírek:
Minél jobb a kapcsolat Magyarország és Szlovákia között, annál jobb az élethelyzete a felvidéki magyarságnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Danubia Televíziónak adott interjújában. A tárcavezető Ipolydamásdon, a Károly Róbert híd minapi felavatása után nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a két ország közös sikertörténeteket épít, akkor a nehéz ügyekre is megoldást talál. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország számára Szlovákia a második legfontosabb kereskedelmi partner. A két ország közti kereskedelmi forgalom a tavalyi évben elérte a 17 milliárd eurót, ami rekordösszegnek számít – mutatott rá. Én a praktikus külpolitikában hiszek – jelentette ki, majd úgy folytatta: fontosak az ideológiák és a „tudományoskodás”, de „a végén mindig az emberek érdeke van, abból kell kiindulni”. „Ez nem rakétatudomány” – állapította meg.
Egymilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak falusi civil szervezetek a Magyar Falu Program keretében – jelentette be a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Gyopáros Alpár közölte, a pályázatokat mától augusztus 31-ig lehet benyújtani, ingatlanvásárlásra vagy meglévő ingatlanok korszerűsítésére, valamint gépjárműbeszerzésre legfeljebb hétmillió forintot, eszközök vásárlására, valamint rendezvények, programok támogatására maximum kétmillió forintot lehet igényelni. A már hétfőn közzétett pályázati kiírásban az elmúlt évekhez képest lényeges tartalmi módosítás nincs, azon szervezetek azonban, amelyek korábban már nyertek támogatást ingatlan- vagy gépjárművásárlása, nem pályázhatnak újra erre a tevékenységre – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos.
A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, hogy majdnem minden a baloldal országgyűlési választási kampányát finanszírozó külföldi támogatás a baloldal belső emberénél, Bajnai Gordonnál és a cégcsoportjánál, a DatAdatnál landolt – vélekedett a KDNP parlamenti frakciójának szóvivője. „Ha már Bajnai Gordon ekkora kedvezményezettje volt a dollárbaloldal politikai korrupciójának árulja el, hogy honnan érkeztek a milliárdok a cégéhez és árulja el, hogy kitől kapta a dollárbaloldal a külföldi pénzeket!” – fogalmazott Nacsa Lőrinc. Árulja el végre Bajnai Gordon, hogy kik fizették őket és mit kértek a milliárdokért cserébe! – tette hozzá.
A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat 79 fős magyarországi delegációval vesz részt az egykori auschwitz-birkenaui lágerben lévő roma holokauszt-emlékműnél tartandó rendezvényen, Budapesten pedig az Élet Menete Alapítvány emlékezik a vészkorszak roma áldozatairól szerdán – közölték a szervezők. Mint írták, 79 éve augusztus 2-áról 3-ára virradóra, a náci koncentrációs tábor cigány barakkját felszámolva, több mint négyezer cigány embert gyilkoltak meg. A Phiren Amenca a ternYpe nemzetközi roma ifjúsági hálózattal – Dik I na Bistar, azaz „Nézd és ne feledd!” jelszóval – tíz esztendeje tart tematikus konferenciákat, workshopokat Krakkóban és Auschwitz-Birkenauban – emlékeztettek. A központi megemlékezésre hétfőn külön autóbusszal 55 roma és nem roma fiatal és civil aktivista utazott Budapestről. Egy 24 fős másik magyar delegáció már korábban elutazott, hogy részese legyen az egy héten át tartó krakkói rendezvénysorozatnak. Az auschwitz-birkenaui megemlékezéssel párhuzamosan, a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és Az Élet Menete Alapítvány közös megemlékezést tart szerdán 11 órától az alapítvány budapesti klubhelyiségében, a Váci út 4. alatt, ahol egyházi vezetők, emberi jogi aktivisták és művészek mondanak beszédet.
A lehető leghamarabb ratifikálja a magyar Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozását – sürgette Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus arról beszélt: nincs rá józan indok, miért gátolja a kormányoldal a svéd belépést, majd a finn csatlakozás esetét idézte, amikor a blokkolással „igazából semmilyen eredményt nem tudtak elérni”, majd a parlament megszavazta a bővítést.
Külföldi hírek:
A Moszad kémszolgálat vezetője, David Barnea körülbelül két hete titokban Washingtonba látogatott, és megbeszéléseket folytatott a Fehér Ház és a CIA vezető tisztségviselőivel a Biden-kormány erőfeszítéseiről, hogy elősegítsen egy megállapodást az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között, amely magában foglalná az Izraellel való kapcsolatok normalizálását is, idézett a Walla hírportál hétfőn két amerikai tisztviselőt.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság mind a 15 bírája meghallgatja az „ésszerűségi törvény” elleni beadványokat, vagyis a koalíció által múlt héten elfogadott jogszabályt, amely korlátozza a kormányzati döntések bírósági felülvizsgálatát. Ez lesz az első alkalom a bíróság történetében, hogy mind a 15 bíró elnököl egy tárgyaláson. A meghallgatást szeptember 12-én 10 órára tűzték ki. Legalább hét beadványt nyújtottak be a jogszabály ellen, többek között az Izraeli Minőségi Kormányzásért Mozgalom is.
Yoav Gallant védelmi miniszter a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának zárt ajtók mögött tartott ülésén állítólag azt mondta, hogy az IDF kohéziója sérült, és a katonai készenlét sérülhet. A héber médiumok számára összehangoltnak tűnő kiszivárogtatás szerint Gallant azt mondta, hogy „sérült az összetartás, és a jövőben is sérülhet”. A tartalékosok felhívásait, hogy a bírósági felülvizsgálat miatt megtagadják a megjelenést, „el kell ítélni és el kell ítélni”. Jelenleg Gallant állítólag azt mondta, hogy „az IDF képes ellátni a feladatait”, de aggályok vannak „a nemzetbiztonság károsodásával” kapcsolatban a jövőre nézve, ha a dolgok ugyanígy folytatódnak.
A nemzetbiztonsági tanács vezetője, Tzachi Hanegbi a Kan közrádiónak nyilatkoztva kijelentette, hogy a libanoni Hezbollah terrorszerveze izraeli területen létesített sátra gyerekjáték, 27 méterrel túllépve a határt. Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. A Hezbollah két sátrat állított fel a közelmúltban izraeli területen, Har Dov régióban. A hónap elején a Hezbollah szétszedte az egyik sátrat, de a táborban lévő Hezbollah-tagok száma nem változott, és mindannyian a helyén maradt sátorban gyűltek össze. ,,Ha Izrael intézkedést tesz a sátor ellen, az nem marad válasz nélkül. Azok az idők elmúltak. Izrael nem ugyanaz az Izrael. Libanon nem ugyanaz a Libanon. Ezidáig Izrael félt a sátor ellen intézkedni, és tudja, miért” – fenyegetett három hete a Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah. Benjámin Netanjahu miniszterelnök Naszrallah a fenyegetéseire reagálva kijelentette, hogy ,,nem érdemes próbára tenni minket”.
A négy héttel ezelőtti Otthon és Kert hadművelet óta hétfőn ment be először az Izraeli Védelmi Erők a szamáriai Dzseninbe, hogy keresett személyeket tartóztasson le, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. A Golani felderítők és a Jamasz két keresett személyt fogott el Dzseninben. A művelet során tűzharc is zajlott, de az izraeli erők körében sérülés nem történt. Egy kotrórakodó műszaki hiba miatt elakadt, dolgoznak a kihozatalán. A keresett személyek a Hamász terrorszervezethez tartoznak.
A Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatok esetleges normalizációja rossz hatással lehet a közel-keleti térség stabilitására – jelentette ki az iráni külügyi szóvivő. Sajtótájékoztatóján Nasszer Kanaáni, akit a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség idézett, leszögezte azt is, hogy egy ilyen közeledés nem szolgálná a palesztinok érdekeit sem. A szóvivő egyúttal rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban mind a demokraták, mind pedig a republikánusok azon dolgoznak, hogy megerősítsék Izrael pozícióját a közel-keleti régióban. A Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatok esetleges normalizálásáról pénteken Joe Biden amerikai elnök is említést tett, nem sokkal azt követően, hogy az ügyben Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Dzsiddában egyeztetett szaúdi tisztségviselőkkel.
Három ember életét vesztette, és tizenegyen megsebesültek a kelet-ukrajnai Donyeck városát ért ukrán tüzérségi támadásban – közölte Gyenyisz Pusilin, az oroszok által beiktatott donyecki kormányzó. Az áldozatok közül többen egy autóbusz utasai voltak, amelyet eltalált egy lövedék. Donyeck városa 2014 óta orosz erők ellenőrzése alatt áll, de környékén ukrán csapatok állomásoznak, és a város rendszeresen tüzérségi tűz alá kerül. Hétfőn Ukrajna újabb dróntámadásokat hajtott végre oroszországi célpontok ellen. A délnyugat-oroszországi Brjanszk megye Trubcsevszkij kerületében találat érte a rendőrkapitányságot. Az épület teteje és ablakai megrongálódtak, áldozatok nincsenek – írta Alekszandr Bogomaz, a megye kormányzója. Brjanszk megye szomszédos az ukrán határral.
Ukrajna már a jövő héten tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodásról – jelentette az RBK-Ukraina ukrán hírportál az ukrán elnöki iroda vezetőjének közlésére hivatkozva. Andrij Jermak azt írta: Kijev konkrét és hosszú távú elkötelezettséget szeretne kapni Washingtontól, hogy segít legyőzni Oroszországot, és megakadályozni egy esetleges újabb, jövőbeni orosz agressziót. A megállapodást annak a nyilatkozatnak szellemében kötik meg, amelyben a hét vezető ipari országot tömörítő G7 csoport vezetői állapodtak meg a július eleji vilniusi NATO-csúcstalálkozón. „A nyilatkozathoz már több mint egy tucat más ország is csatlakozott, és hétről hétre újabbak követik őket. Az aláírókkal Ukrajna konkrét biztonsági garanciákat tartalmazó kétoldalú megállapodások rendszerét hozza létre. Jelenleg ilyen kétoldalú megállapodásokon dolgozunk mindegyik partnerrel” – tájékoztatott Jermak.
A Nigerben a múlt héten puccsot végrehajtó katonai tanács hétfői bejelentése szerint a megbuktatott kormány jóváhagyta, hogy Franciaország katonailag beavatkozzon az országban. Amadou Abdramane ezredes, az államcsíny egyik kitervelője erről a niamey-i állami televízióban beszélt, és azt mondta, hogy az engedélyt Hassoumi Massoudou külügyminiszter írta alá ügyvivő miniszterelnöki minőségben. Abdramane szerint Franciaország az elnöki hivatalra mérhet csapást, hogy kiszabadítsa Mohamed Bazoum megbuktatott államfőt. Massoudou egyelőre nem kommentálta az állítást. Franciaország, amelynek Niger korábban gyarmata volt, elítélte az államcsínyt, de nyilvánosan nem helyezett kilátásba katonai intervenciót. A puccsisták a múlt héten figyelmeztették a nemzetközi közösséget, hogy egyetlen ország se avatkozzon be katonailag Nigerben, mert az csak vérontáshoz és káoszhoz vezetne.
Időjárás:
Ma változóan felhős-napos idő lesz a meghatározó.
Este mindenütt megerősödik a felhőzet, többfelé kell kisebb záporokra is számítani.
A hőmérséklet jellemzően 26 – 32 fok körül alakul.
