A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.04.
Orbán Viktor továbbra is az infláció letörését tartja kormánya fő céljának.
Még az idén Jeruzsálembe költözhet az izraeli magyar nagykövetség.
Egyelőre nincs napirenden Ukrajna NATO-csatlakozása.
Országszerte folytatódtak az oktatásügyi tiltakozások.
Hírek:
A magyar kormány nagy vállalása, hogy az év végére letörje az inflációt. A miniszterelnök megerősítette, a cél változatlanul az, hogy az év végére egyszámjegyű legyen a pénzromlás mértéke. Orbán Viktor szerint ezt szolgálja a most elkészült jövő évi költségvetés, amely tükrözi, hogy háborús időkben fegyelmezetten kell gazdálkodni. Mint mondta, Magyarországnak ki kell állni saját érdekeiért, ezért is szorgalmazza változatlanul a tűzszünetet és a béketárgyalásokat az orosz-ukrán háborúban. A miniszterelnök úgy fogalmazott, Magyarország nem részese a háborúnak, így higgadtabban és reálisabban látja a helyzetet, mint például a nyugati államok többsége.
A pénzügyminisztérium államtitkára megerősítette, hogy a kormány korrigálja a nyugdíjakat, amennyiben kiderül, hogy az idén magasabb lesz az infláció a korábban becsültnél. Tállai Andrásnak egy képviselői kérdésre adott válaszából azonban az is kiderült, hogy erről egyelőre nincs döntés. Gazdasági szakemberek és a nyugdíjas szervezetek azt sem tartották kizártnak, hogy esetleg már nyáron szükség lehet kompenzálásra. Mellár Tamás országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a drágulás mértéke egyelőre nagyobb, mint amire számítottak, így jelenleg a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak. Hozzátette, a költségvetés rossz helyzetben van, a kormány takarékosságra kényszerül, emiatt halogatják a nyugdíjkorrekciót.
A parlament keddhez egy hétre kezdi meg az általános vitát a jövő évi költségvetésről, amelyet a héten nyújtott be a pénzügyminiszter. Varga Mihály ismét a védelemmel jellemezte a terveket. Mint mondta, háborús időkben olyan büdzsére van szükség, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ugyanakkor jelentős összeget szánnak a honvédelmi alap erősítésére. A Költségvetési Tanács már véleményezte az elképzeléseket és támogatta is. Felhívta azonban a figyelmet több kockázatra, így például arra, hogy súlyos megszorítások várhatók, megmarad az extra magas inflációt okozó különadók egy része és nem reálisak a növekedési kilátások sem.
Budapesten és az ország további 15 városában tiltakoztak ismét az oktatás és a pedagógusok rossz helyzete miatt. Ezúttal a NoÁr és a Tanítanék Mozgalom hirdetett tömeges akciót. Az utcára vonultak a diákok többek között Szegeden, Miskolcon, Szolnokon, Szekszárdon, Veszprémben és Debrecenben. Mindenütt azt hangoztatták, hogy nem csökken az oktatás dolgozóinak, a szülőknek és a diákoknak az elszántsága: az európai szintű oktatást követelnek és kiállnak a pedagógusok jogait megnyirbáló, tervezett státusztörvény bevezetése ellen. Az új jogszabályt ettől a hónaptól akarták életbe léptetni, de egyelőre senki sem tudja, mikor kerülhet egyáltalán a parlament elé. Szakmai körökben nagy ellenállás mutatkozott vele szemben és a kormány által meghirdetett egyeztetések sem jártak sikerrel.
Az izraeli külügyminiszter a héten tett budapesti látogatása egyik legfontosabb témájának nevezte, hogy még az idén Jeruzsálembe költözhet a magyar nagykövetség. Az erről szóló megállapodás már korábban megszületett, de Eli Cohen elmondta, a magyar vezetők most megerősítették a képviselet áthelyezésének szándékát. Az uniós tagállamok közül Magyarország az első, amely átviszi Jeruzsálembe a nagykövetségét. Cohen négy országot érintő közép-európai körútján találkozott Szijjártó Péterrel. A magyar külügyminiszterrel többek között a közel-keleti helyzetről, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemről is tárgyalt. Elítélték mindazokat a terrorfenyegetéseket és terrortámadásokat, amelyekkel Izraelnek szembe kellett néznie az utóbbi időszakban.
A NATO júliusi litvániai csúcstalálkozóján nem kerülhet napirendre Ukrajna csatlakozása. Ezt erősítették meg a tagállamok külügyminiszterei informális oslói találkozójukon. A magyar tárcavezető elmondta, egy háborúban álló ország felvétele a harmadik világháború kockázatával járna. Szijjártó Péter hozzátette, nem lenne tisztességes az ukránokkal szemben sem, ha hitegetnék őket, olyan illúziókat keltenének, amelyek nyilvánvalóan nem válnak valóra. A miniszter elmondta, nagy a nyomás, hogy Magyarország végre ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. Közölte, a kormány természetesen támogatja a felvételt, de a döntés a parlament szuverén joga. Hozzátette, a magyar kormány semmilyen nyomásgyakorlást nem hajlandó elfogadni.
Orbán Viktor is részt vett a török államfő beiktatásán Ankarában. A magyar miniszterelnök már a választás első fordulója után gratulált Recep Tayyip Erdogannak, majd immár hivatalos győzelme után is megismételte ezt. Úgy vélte, a török választók döntése erősíti az ország stabilitását, ugyanakkor jó hír egész Európának. A kontinens ugyanis sok biztonsági kihívással szembesül, ezért szükség van egy erős és megbízható Törökországra. Mint a helyi választási bizottság közölte, a szavazás második fordulójában Erdogan a voksok több mint 52 százalékát szerezte meg. Győzelmét jelentősen segítette a magas, több mint 85 százalékos részvétel. Erdogan 2014 óta államfő, előtte azonban több mint 10 évig a kormány élén vezette Törökországot.
Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki, hogy Magyarország lesz a jövő év második felében az uniós tanács soros elnöke. A nagy többséggel elfogadott határozat megkérdőjelezi, hogy az ország hitelesen tudná betölteni a soros elnökséget. Indoklásul azt hozták fel, hogy Magyarországon szándékosan erőfeszítéseket tesznek az uniós értétkek aláásására. Többek között emlékeztettek a kormány ismétlődő unió-ellenes kampányaira. A soros elnökségről az állam- és kormányfők döntenek, a parlamenti határozatnak nincs kötelező érvénye. Novák Katalin államfő mindenesetre reményét fejezte ki, hogy nem születik majd „antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés”. Úgy fogalmazott, komoly emberek között fel sem merülhet, hogy az uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól.
A magyar államfő szerint Európa békéjének és biztonságának kulcsa a Nyugat-Balkán stabilitása, ehhez pedig szükség van a térség európai uniós integrációjára. Novák Katalin Tiranában beszélt erről, kétnapos albániai látogatásán. Az ottani parlamentben kifejtette, Európa jövőbeli súlya azon múlik, képes lesz-e megőrizni azt a gazdasági, politikai és demográfiai erőt, amit ma képvisel a világban. Hasonlóan fontosnak nevezte azonban, hogy megtalálják és megőrizzék a békéhez, biztonsághoz, gyarapodáshoz vezető utat. Novák Katalin kitért arra is, hogy az ukrajnai háború miatt kritikus helyzet alakult ki, de nem elhanyagolható gondot jelent a Nyugat-Balkán stabilitásának törékenysége is.
Koszovó elnöke bejelentette, készek megismételni azt az önkormányzati választást, amely a hét elején zavargásokhoz vezetett. A tüntetők összecsaptak a NATO parancsnokság alatt működő békefenntartó erőkkel. Emlékezetes, a zavargásokban 27 magyar katona is megsebesült. A tiltakozás amiatt kezdődött, hogy a szerbek lakta területeken újonnan megválasztott albán polgármesterek megpróbálták elfoglalni hivatalukat, de a szerbek nem engedték. Az összecsapások nyomán a NATO bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba. A magyar részvétel is tovább folytatódik a misszióban.
Az Egyesült Államok immár biztosan elkerüli a fizetésképtelenséget. A kongresszus mindkét háza megszavazta az államadósság megemeléséről és költségvetési kiadások csökkentéséről szóló törvényt. Ez már csak formális aktus, a lényeg az, hogy a demokraták vezette Fehér Ház kompromisszumos egyezséget ért el a Képviselőház republikánus vezetésével. A jogszabály 2025. január 1-jéig felfüggeszti az államadósság-plafont, másik oldalról jelentősebb költségvetési átcsoportosítást, és kiadáscsökkentést ír elé az amerikai kormány számára. Miután a szenátus és a képviselőház jóváhagyja az új törvényt, már csak Joe Biden elnöknek kell aláírnia.
Itthon szerdán kezdődik a Magyar Mozgókép Fesztivál. Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban mintegy száz magyar filmet, köztük több premiert is láthat a közönség. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében az idén is kedvezményes áron, ötszáz forintért tekinthetik meg az érdeklődők négy napon át az alkotásokat. A fesztivál keretében ezúttal is megrendezik a Filmre vele! című játékos versenyt. Június 10-én, a Hangvilla kávézójában öt kortárs magyar történet és öt forgatókönyvíró verseng a forgatókönyv-fejlesztési támogatásért.
Ugyancsak a jövő héten, csütörtöktől a következő hétfőig rendezik meg a 94. Ünnepi Könyvhetet a Vörösmarty téren és a Duna-korzón. Az idén 170 kiállító kötetei mellett számtalan könyvbemutató, dedikálás, beszélgetés, koncert és egyéb program várja a közönséget. Új jelenség, hogy a 146 pavilonban megjelenő 170 kiállító között egyre több az olyan, amely nem könyvkiadó, de rendszeresen folytat ilyen tevékenységet is. A Vörösmarty téren és a Vigadó téren felállított színpadokon és a könyves pavilonoknál négy nap alatt több mint 60 könyvbemutató, csaknem 1000 dedikálás, és különféle programok várják az érdeklődőket. A június 8-i megnyitón adják át a Szép Magyar Könyv verseny díjait is.
Időjárás:
Ezen a hétvégén is tart a jó idő, bár a hőmérséklet néhány fokkal visszaesik. Általában ma is napos lesz az ég, bár helyenként számítani kell felhőkre és kisebb záporokra, zivatarokra. Ilyenkor megerősödik a szél is. A hőmérséklet napközben 22 és 28 fok között alakul, estére pedig 6 és 14 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten változékonyabbá válik az idő.
