A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.18.
Véget ért az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) háromnapos látogatása, sajtótájékoztatón számoltak be a tapasztaltakról.
Az LMP azt követeli a kormánytól: azonnal álljon le a tervével, amely szerint akkumulátorgyarmattá teszi az országot!
Ma van Jom Jerusálájim, azaz Jeruzsálem napja, 56 évvel ezelőtt ezen a napon foglalták el és egyesítették az addig kettéosztott fővárost, Jeruzsálemet.
Ha az igazságos béke minden feltétele teljesül, az nemcsak a tűzszünetet teszi lehetővé, hanem a megbékélést magában foglaló tartós békét is, mondta Novák Katalin.
Belföldi hírek:
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott törvénymódosító javaslat szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt. A 10 ezer főnél nagyobb településeken pedig az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani. A módosító javaslat szerint emellett már kiírt választások közül azokat tartják meg, ahol a kampány már elkezdődött, tehát 50 napnál kevesebb van hátra az időpontig. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján jelenleg 15 településen várható valamilyen időközi választás (polgármester, önkormányzati képviselő, nemzetiségi képviselő). Ezek közül 8-ra biztosan sor kerül. A törvény kihirdetésétől függően ez azt is jelentheti, hogy nem lesz időközi ott, ahol május 27-én indulna a kampányidőszak.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ( CONT ) háromnapos látogatását lezáró sajtótájékoztatón Monika Hohlmeier német EPP-képviselő, a delegáció vezetője elmondta, hogy érdekes és intenzív munkát folytattak az elmúlt napokban. Mint mondta, azért került sort erre a látogatásra, mert Magyarország az első olyan tagország, ahol bevezették az úgynevezett ellenőrzési mechanizmust. Elmondta, hogy rendszeresen egyeztetnek az Európai Bizottsággal és a felelősségük abban áll, hogy az úgynevezett 27 szupermérföldkő hogyan teljesül hazánk esetében. A delegáció vezetője kiemelte, hogy a magyar kormány képviselőivel, valamint többek közt civil szervezetekkel is találkoztak. – Hangsúlyozta, az uniós források nagy lehetőséget jelentenek Magyarországnak. A kérdés, hogy ezek hogyan érhetik el a magyar polgárokat, hogyan lehet azt garantálni, hogy egyformán kapjanak ezekből a forrásokból − emelte ki Hohlmeier. Hozzátette, hogy a teljesülések érdekében Magyarországot alapos és szigorú vizsgálat alá akarják vonni. A delegáció egyébként az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos tényfeltáró látogatásra érkezezett hazánkba.
Brüsszel politikai nyomásgyakorlásának részeként értékelte az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatását Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője sajtótájékoztatóján. Deustch Tamás azt mondta: a bizottság az EU-ban példátlan módon 2010 óta már harmadik alkalommal vizsgálódott Budapesten, és most is a politikai nyomásgyakorlás fokozása érdekében jöttek, hogy Magyarországot bele lehessen kényszeríteni, „préselni” az ukrajnai háborúba. Beszédében kijelentette, no war, no migration, no gender. Ebből nem vagyunk hajlandóak engedni.
Az LMP azt követeli a kormánytól: azonnal álljon le őrült tervével, amely szerint akkumulátorgyarmattá teszi az országot! – mondta Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. A politikus a külgazdasági és külügyminiszter bejelentésére reagált, amelyet kínai útja során tett Szijjártó Péter. Eszerint további négy kínai autóipari beruházás érkezik az országba, mintegy 3 milliárd euró értékben. Schmuck Erzsébet megdöbbentőnek és félelmetesnek minősítette a kormány tervét. Sérelmezte a munkahelyteremtés érvét, hiszen félmillió betöltetlen álláshely van az országban – emlékeztetett.
Külföldi hírek:
Ma van Jom Jerusálájim, azaz Jeruzsálem napja. 1967. ijár 28-án, a hatnapos háborúban az izraeli csapatok elfoglalták és egyesítették az addig kettéosztott fővárost, Jeruzsálemet, amely ezáltal, közel kétezer év után, ismét zsidó fennhatóság alá került. A napot a következő évben emléknappá tették, hivatalos állami ünneppé azonban csak 31 évvel később, 1998-ban vált. Az idei ünnepnapra a rendőrség már tegnap nagy erőkkel készült, különösen a hagyományos zászlós felvonulásra, amelyre évről évre ekkor kerül sor Jeruzsálemben. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter a helyzetértékelésen kijelentette: „Ünnepnapon az az irányelv, hogy teljes mozgásszabadságot kell biztosítsani a zsidók számára Jeruzsálemben.”
A Hamász palesztin terrorcsoport megfenyegette Izraelt, hogy ne tartsa meg a Jeruzsálem-napi zászlós menetet, miközben a hatóságok befejezték az előkészületeket a Jeruzsálem óvárosában zajló mai, évente megrendezésre kerülő, eseményre. „A cionista zászlómenet nem fog elmúlni, és a válasz elkerülhetetlenül el fog jönni” – mondta egy nyilatkozatában Szalah al-Bardawil, a Hamász magas rangú tisztviselője. Eközben a gázai úgynevezett ballonos egység – amely a múltban gyújtó- és robbanószerkezeteket Izraelbe szállító ballonok felbocsátásáért volt felelős, és amelyről úgy vélik, hogy a Hamászhoz köthető – közölte, hogy ma folytatja tevékenységét. Az Ibna al-Zuwari csoport közölte, hogy tagjai a gázai határ mentén is tüntetésre készülnek.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök elutasította Jariv Levin igazságügyi miniszter lemondással való fenyegetését, ha a kormány igazságügyi reformtervének egyes részei nem kerülnek elfogadásra a következő hónapokban. A kormányzó Likud párt cáfolta az egykor közeli szövetségesek közötti kapcsolatok megromlásáról szóló egyre több jelentést is. Mivel az igazságügyi rendszer átalakításáról folyó kompromisszumos tárgyalások a jelek szerint nem jutottak jelentős előrehaladásra, a koalíción belül feszültségek alakultak ki. Az igazságügyi miniszter – a kormánynak az igazságszolgáltatás feletti nagyobb politikai ellenőrzésre irányuló tervének egyik fő tervezője egyes média szerint azt mondta munkatársainak, hogy ha a Knesszet július végi ülésszakának berekesztése előtt semmi előre haladás nem lesz, akkor nincs értelme a kormányban maradnia.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter találkozót tartott, hogy megoldják a költségvetési előirányzatok miatt kialakuló koalíciós válságot, miután Ben-Gvir Otzma Jehudit pártja ismét bojkottálja a Kneszet-szavazásokat. Egy Ben-Gvirhez közel álló forrás szerint a miniszterelnök egyetértett abban, hogy probléma van, és megoldást kell találni. A rövid megbeszélés során azonban nem született megoldás. „Egyenlőséget kérünk” – mondta a forrás, utalva arra, hogy a pártjuk Negev és Galilea Minisztériuma 460 milliárd sékel diszkrecionális forrást kapott, míg a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus több mint egymilliárd sékelt kapott a minisztériumainak, míg az ultraortodox pártok 3,7 milliárd sékelt kaptak a jesiva tanulók számára. Az Otzma Jehudit nem adott meg konkrét összeget.
Keresztény konzervatív politikusként az a legfontosabb számomra, hogy az ukrajnai háborúban megtaláljuk az utat végső célunkhoz, az igazságos békéhez – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Reykjavíkban. Novák Katalin rámutatott: ha az igazságos béke minden feltétele teljesül, az nemcsak a tűzszünetet teszi lehetővé, hanem a megbékélést magában foglaló tartós békét is. A magyar köztársasági elnök aláhúzta: az Európa Tanács állam- és kormányfőinek „rendkívüli felelősségük van a béke előmozdításában és biztosításában az állampolgárok számára”. Novák Katalin üdvözölte, hogy egyre több vezető támogatja a „tisztességes és igazságos békét”, amely szavai szerint „minden állampolgárunk egyetemes vágya”.
A kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bécsben. A tárcavezető az osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel folytatott munkaebédjét követően kiemelte, hogy a fegyveres konfliktus következményei egyre keményebbek, és újabb súlyos javaslatok vannak napirenden Brüsszelben, amelyek további áldozatvállalást várnak el az európai emberektől, miközben egyetlen centiméterrel sem vinnének közelebb a békéhez. Aláhúzta: a tervezett tizenegyedik szankciós csomag teljesen szembe megy a józan ésszel, ugyanis az előző tíz is kudarcot vallott. Ugyanakkor üdvözölte, hogy bár egyesek még nem tettek le erről, egyelőre sikerült megakadályozni a nukleáris ipart sújtó korlátozásokat.
Az amerikai vezetés feladata eldönteni, hogy kaphat-e F-16-os vadászgépeket az orosz támadás ellen védekező Ukrajna – jelentette ki egybehangzóan a német és a brit védelmi miniszter szerdán Berlinben. Boris Pistorius és Ben Wallace megbeszélésük után tartott közös tájékoztatójukon az Ukrajna által szorgalmazott, úgynevezett vadászgép-koalícióról szóló kérdésekre válaszolva rámutattak, hogy a német és a brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F-16-os vadászgéptípussal. Egyaránt hozzátették, hogy mivel ezek a repülők amerikai gyártmányok, a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.
Az EU 27 tagállama megállapodott, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között tartják – közölte az EU svéd soros elnöksége. A választásra ötévente kerül sor. A választásokat követően az Európai Parlament szavaz az Európai Bizottság – az EU végrehajtó szerve – új vezetőjének megválasztásáról, valamint a biztosok teljes testületének jóváhagyásáról. A választásokon nemzeti pártok versengenek, ám az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb nemzeti párt európai szintű politikai párthoz kapcsolódik. A parlamentnek jelenleg 705 képviselője van. A legkevesebb képviselője, hat, Máltának van. A legtöbb, 96, pedig Németországnak. A legutóbbi választások alkalmával, 2019 májusában 751 képviselő került be a testületbe, azonban a létszám az Egyesült Királyság kilépését követően 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Szlovéniába utazott a konzervatív pártok világszövetségének (CDI-IDC) tanácskozására – tájékoztatott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A Kereszténydemokrata Internacionálé végrehajtó bizottságának ülését a szlovéniai Bledben rendezik meg. Az 1961-ben alapított szervezet a világ minden részéből összesen nyolcvan jobboldali pártot tömörít, amelyek fontosnak tartják a keresztény, konzervatív értékek, a nemzeti gondolat képviseletét országaikban és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt. Orbán Viktor egyébként a CDI egyik alelnöke.
Időjárás:
Ma erősen felhős, borongós, helyenként esős időjárásra kell készülnünk.
Este is marad a borult idő. Éjszaka helyenként felszakadozhat a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 11 – 16 fok körül alakul.
