A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.17.
Júliustól 18 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók alapbére – jelentette be Takács Péter.
A főváros számára élet-halál kérdése, hogy a jogállamisági vita mielőbb rendeződjön, és hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz – jelentette ki Karácsony Gergely.
Az igazságügyi reformról szóló tárgyalások tovább folytatódtak az elnöki rezidencián, miután egy hétig szüneteltek az izraeli hadsereg gázai övezeti hadjárata miatt.
Oroszország példátlanul heves légitámadást intézett Kijev és más ukrajnai célpontok ellen, drónokat, robotrepülőgépeket és ballisztikus rakétákat is bevetett.
Belföldi hírek:
Júliustól 18 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók alapbére – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Takács Péter elmondta, a háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére – a kormány korábbi vállalásának megfelelően – folytatódik az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügy egyéb – gazdasági, műszaki, pénzügyi, számviteli – területein dolgozók alapbérének emelése. A kormány az idei béremelésre 50 milliárd forintot különített el, és az ápolói béremelés közel 84 ezer, a műszaki területen pedig 24 ezer embert érint. Az egészségügyi szolgáltatók erre a célra havonta dolgozónként 57 600 forint béremelésre fordítható támogatási összeget igényelhetnek – tette hozzá. Takács Péter példaként elmondta, hogy egy 4-6 éve dolgozó, felsőfokú végzettségű (F-kategória) egészségügyi szakdolgozó jelenlegi bruttó alapbére 422 550 forintról július 1-jével 498 600 forintra emelkedik. Egy 19-21 éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló jelenlegi bruttó alapbére 493 690 forintról 582 550 forintra emelkedik júliustól – ismertette.
A 2017-ben létrejött önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer ma már a magyar honvédelem szerves része – mondta a honvédelmi miniszter kedden a budai Várban, a „175 éves a Magyar Honvédség” emlékév első rendezvényén, ahol átadták az április 15-én megalakult Magyar Honvédség Területvédelmi Erők Parancsnoksága csapatzászlóját. A Mátyás-templomban tartott zászlóadományozási ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: 1848. május 16-án jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kiáltványa, amelynek célja az önálló reguláris haderő felállításának megkezdése volt, amely képes megvédeni a polgári fejlődés útjára lépett Magyarország önállóságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar honvédelem és a modern magyar nemzet születése egybeesik. Nemzet és honvédelem összetartoznak, egymástól elválaszthatatlanok: nem létezik egyik a másik nélkül – mondta, hozzátéve, a nemzet létezésének fizikai tényezője az önálló magyar honvédelem megléte.
A főváros számára élet-halál kérdése, hogy a jogállamisági vita mielőbb rendeződjön, és hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester, miután fogadta az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttségét. Karácsony Gergely elmondta, bár a főváros gazdasági potenciálja lehetővé tenné azt, hogy akár uniós források nélkül is tudjon fejlődni, de mivel az itt megtermelt gazdasági javak túlnyomó többsége a központi költségvetésbe kerül, ezért Budapest hosszú évek óta elsősorban ezekből a forrásokból tud előrehaladni. A főpolgármester reményének adott hangot, hogy a találkozó elmélyíti azt a folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy „Magyarország rendezze saját viszonyát a jogállamiság kérdéseihez”, és így mihamarabb hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor kiemelte, természetesen nem annak az árán, hogy az Európai Unió „szemet huny a magyarországi jogállamisági problémákkal kapcsolatosan”, hanem azzal együtt, hogy ezeket a helyzeteket kezelik.
Külföldi hírek:
Az igazságügyi reformról szóló tárgyalások tovább folytatódtak az elnöki rezidencián, miután egy hétig szüneteltek az izraeli hadsereg gázai övezeti hadjárata miatt. A koalíció tisztviselői elmondták, hogy céljuk, hogy a Knesszetben a jelenlegi nyári ülésszakban elfogadjanak néhány törvényjavaslatot. Reményüket fejezték ki, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalások sikerrel járnak, de hangsúlyozták, hogy tervük szerint ettől függetlenül előbbre kívánják vinni a jogszabályokat. Egyelőre változatlanul Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítása a koalíciós tárgyalócsoportnak, hogy konszenzusra jussanak. Az ellenzék elégedetlenségét fejezte ki a tárgyalásokkal kapcsolatban, különösen a világos határidő hiánya miatt. Az Isaac Herzog elnök által vezetett tárgyalások még nem hoztak érdemi eredményeket.
A jeruzsálemi rendőrség intenzíven készül a holnapi, Jeruzsálem-napi zászlós felvonulás biztosítására, beleértve a Gázából indított rakétatámadás esetére tervezett gyakorlatokat is, bár ilyen támadást nem tartanak valószínűnek. Több mint 2000 rendőr fogja biztosítani a vitatott felvonulást, több mint ezer más biztonsági emberrel együtt – jelentette be a rendőrség. A jobboldali és vallási szervezetek által szervezett felvonulás a szokásoknak megfelelően Jeruzsálem belvárosából indul, a muszlim negyedben lévő Damaszkuszi kapunál lép be Jeruzsálem óvárosába, majd a zsidó negyed felé haladva a Nyugati Fal előtti téren ér véget. Doron Turgeman jeruzsálemi kerületi rendőrparancsnok egyértelművé tette, hogy a menet nem látogat el a Templom-hegyre, és izraeli zászlókat sem engednének a kényes helyszínre. A Jeruzsálem-napi zászlós menet évente feszültséget vált ki, 2021-ben egyébként a jeruzsálemi felvonulás vezetett a Hamász terrorcsoporttal egy 11 napos konfliktus kirobbantásához.
Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a náci Németországhoz hasonlította Izraelt, mondván, hogy az ország úgy hazudik, mint a Harmadik Birodalom fő propagandistája, Joseph Goebbels – számolt be több izraeli hírportál. „Az izraeli és cionista állítások azzal folytatódnak, hogy Izrael virágoztatta fel a sivatagot. Mintha Palesztina sivatag lenne, és ők virágoztatták volna fel a sivatagot” – mondta Abbász egy ENSZ-rendezvényen, amelyen a palesztin Nakba, vagyis a „katasztrófa” alkalmából emlékeztek meg Izrael 1948-as megalapításáról. Ugyanezen a rendezvényen Abbász azt is követelte, hogy függesszék fel Izraelt az ENSZ-ből, ha nem ad a palesztinoknak államot és a menekültek millióinak leszármazottai számára visszatérési jogot, mondván, hogy Izrael 1947-ben beleegyezett ezekbe a lépésekbe, hogy csatlakozhasson az ENSZ-hez. Az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is vádolta a Nakba miatt, azt állítva, hogy „meg akartak szabadulni a zsidóktól, és hasznot akartak húzni a palesztinai jelenlétükből”.
Az Európai Unió veszíteni fog azon, ha riválisként tekint Kínára, mivel az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a távol-keleti ország sok területen előnyben van, ezért inkább együttműködésre van szükség – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai Ningbóban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína-Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján elmondta, Kína Magyarország stratégiai partnere, az erről szóló megállapodást 2017-ben írták alá, és ez nem pusztán kommunikációs elem, a kormány ezt komolyan is veszi. Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. „Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság számos területén Kína versenyelőnyben van” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ha az EU profitálni szeretne a Kínával fenntartott kapcsolatából, akkor rivalizálás helyett a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre kell fókuszálnia.
Idén megnégyszereződhet a hadiipari termelés Oroszországban a 2021-2022-es évekhez képest – jelentette ki Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, ipari és kereskedelmi miniszter a TASZSZ hírügynökség által közölt interjúban. „A 2023-as megnövekedett megrendelés megnövelt kapacitást és megfelelő nyersanyagellátást igényel. Ma nincsenek megoldhatatlan problémák ezen a téren, minden érdekelt gyártónak lehetősége van csatlakozni a különleges hadművelet igényeinek megfelelő ellátáshoz. Ezért idén a hadseregnek szánt termékek gyártási volumenének legalább négyszeres növekedésére számítunk a 2021-2022-es időszakhoz képest” – mondta. Manturov szerint a csapásmérő eszközök gyártása és leszállítása több mint hétszeresére nőtt a tavalyi évhez képest, és Oroszországnak sikerült elérnie azt a szintet, „amely biztosítja a harckocsik ütemes ellátását”.
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma elfogadta az európai hagyományos fegyveres erőkről (CFE) szóló szerződés felmondásáról szóló törvényjavaslatot – hívta fel a figyelmet a TASZSZ orosz állami hírügynökség. – Azzal, hogy Oroszország kilép a szerződésből, teljes mértékben megfelel az ország biztonságának garantálásához fűződő nemzeti érdeknek – mondta Leonyid Szluckij, az Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője. Míg a Duma elnöke, Vjacseszlav Volodin úgy fogalmazott, hogy a szerződés hivatalos felmondásával az orosz állampolgárok érdekeit tartották szem előtt.
Oroszország tegnap példátlanul heves légitámadást intézett Kijev és más ukrajnai célpontok ellen, drónokat, robotrepülőgépeket és ballisztikus rakétákat is bevetett – közölték helyi tisztségviselők. Az ukrán főváros ebben a hónapban már a nyolcadik légitámadást szenvedte el. A légvédelmi szirénák szinte egész Ukrajnában megszólaltak. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról tájékoztatott, hogy az ukrán légvédelem mind a 18 különböző típusú rakétát lelőtte. Ezek között hat, légi eszközökről indított Kinzsal ballisztikus rakéta, kilenc, fekete-tengeri hajókról kilőtt Kalibr manőverező robotrepülőgép és három Iszkander típusú szárazföldi rakéta volt – részletezte a főparancsnok. Az ukrán légierő állítása szerint hat Sahed típusú, iráni gyártmányú drónt és három felderítő drónt lőtt le. Az orosz fegyveres erők több hetes szünet után április végén folytatták a nagy hatótávolságú rakétacsapások taktikáját, és az elmúlt napokban sorozatos támadásokat indítottak, amelyek gyakran Kijevet vették célba. Ukrajna a támadások túlnyomó többségét vissza tudta verni.
Azerbajdzsánban lelepleztek egy olyan csoportot, amelyet az iráni különleges szolgálatok toboroztak, és amely iszlám vallási államot akart létrehozni az országban – közölte a helyi állambiztonsági szolgálat, a belügyminisztérium és a főügyészség. A tájékoztatás szerint megállapították, hogy két azerbajdzsáni állampolgár – Rufulla Akhundzade és fia, Almursal Akhundzade – az iráni különleges szolgálatokkal együttműködve tervet dolgozott ki fegyveres zavargások kiprovokálására, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával vallási államot hozzanak létre. Ezenfelül „ellenállási csoportokat” akartak szervezni, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy merényleteket kövessenek ismert tisztségviselők ellen. A közlemény szerint az apa és fia listát állított össze azokról a tisztségviselőkről és közszereplőkről, akik ellen merényletet kellett volna elkövetni.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek mára a romániai oktatási szakszervezetek, ha pedig a kormány figyelmen kívül hagyja béremelési követeléseiket, jövő héttől általános sztrájkba lépnek – jelentették be az érdekképviseletek vezetői. A közoktatásban dolgozó pedagógusok ma 11 és 13 óra között nem tartják meg az órákat. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség vezetői szerint a határozatlan idejű általános munkabeszüntetés ügyében referendumot rendeztek a szakszervezeti tagok körében. A FSLI elnöke, Simion Hancescu rámutatott: a szövetség tagjainak 71,29 százaléka támogatja az általános sztrájk kirobbantását.
Időjárás:
Ma is folytatódik az erősen felhős idő.
Este is marad a felhős, helyenként esős idő.
A hőmérséklet jellemzően 10 – 20 fok körül alakul.
