A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.12.
A miniszterelnök elismerte, hogy vannak vitáik a jegybankkal.
Tovább csúszhat a svéd és finn NATO-csatlakozás magyar jóváhagyása.
Izraelben erősödik a tiltakozás a jogrend átalakítása ellen.
Éjjel 23 kategóriában adják át az idei Oscar-díjakat.
Hírek:
Országszerte már holnap elkezdődnek a rendezvények a nemzeti ünnep alkalmából. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján Orbán Viktor Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál mond ünnepi beszédet szerdán. Aznap délelőtt a Múzeumkertben tartják a központi megemlékezést. Huszármenet vonul majd oda és Csák János kulturális és innovációs miniszter tart beszédet. Ugyanott egész nap lesznek majd családi programok, be lehet menni a Parlamentbe, és a Budai Várban is várják az érdeklődőket, ahol megtekinthetik a Magyarország 365 elnevezésű fotópályázat képeit. Már a hét elejétől több helyszínen is kitüntetéseket osztanak. A Kossuth és a Széchenyi díjakat a keddi parlamenti ünnepségen adják át.
Az idén először Civil Sugárút lesz a nemzeti ünnep alkalmából az Andrássy út egészen a Hősök teréig. Több mint 40 szervezet jelezte részvételét a mintegy 48 órás demonstráción. A szervezők elmondták, hogy a programokra mindazokat várják, akik hisznek az összefogás erejében. Úgy vélik, hogy így méltóképpen emlékezhetnek meg a 175. évfordulóról. Ez a nemzeti ünnep ugyanis az egyike azon ritka napoknak, amelyek megítélésében leginkább konszenzus van Magyarországon. A demonstráción külön is kiállnak a pedagógusok mozgalma mellett és nagyra értékelik, hogy a sok helyen a diákok és a szülők is szorgalmazzák az oktatás rendszerének megújítását. Mint mondták, ez szorosan összefügg az európaiság, a szabadság és a függetlenség gondolatkörével.
Eközben a pedagógus érdekképviseletek újabb akciókra készülnek. Amiatt tiltakoznak, hogy a kormány a köznevelési törvény módosításával megszüntetné a tanárok közalkalmazotti jogviszonyát, és elvenné a tantestületek jogainak egy részét is. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel a tanárok nagyon sokat veszítenek. Totyik Tamás elmondta, a pedagógusok úgy érzik, hogy a kormány ezzel igyekszik bosszút állni a korábbi demonstrációkért. A Belügyminisztérium jelezte, hogy hosszabb egyeztetésre készülnek. Ezzel eleget tesznek az Európai Bizottság feltételének, és a szakszervezeti alelnök szerint ez előrelépést is jelent, ugyanakkor a pedagógusok joggal aggódnak, hogy mostantól kiszámíthatatlanná válik életpályájuk.
A miniszterelnök elismerte, hogy vannak gazdaságpolitikai vitáik a jegybankkal, de igyekezett kisebbíteni ezek jelentőségét. Orbán Viktor azzal érvelt, hogy az utóbbi négy évben hirtelen megváltoztak a gazdaság bizonyos elemei, és ilyenkor mindig előjönnek a viták. Szerinte elsősorban az infláció kezelésében vannak nézeteltérések, de a kormányzati intézkedések eredményei rövidesen látszódnak majd és akkor könnyebb lesz összehangolni a jegybanki és a kormányzati eszközöket. A kormányfő így reagált a jegybank elnökének a parlamentben elhangzott komoly kritikájára, amelyben Orbán Viktort is felelősnek tartotta a kialakult helyzetért. Matolcsy György úgy vélte, már két éve utat tévesztettek és kérdésesnek nevezte, hogy ezt az idén korrigálni lehet-e.
A parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint, ha nyilvánosságot kap a kormány és a jegybank erősödő vitája. Vajda Zoltán arra figyelmeztetett, hogy emiatt a befektetők és spekulánsok támadhatják az országot. Mint mondta, nyolcvan százalékban egyetért Matolcsy György kritikájával, de annak nem örült, hogy drámai módon, nyilvános fórumokon fejtette ki véleményét. Mint mondta, az, hogy a jegybankelnök már a miniszterelnök felelősségét említette, arra utalhat, hogy mérgesedik a helyzet. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Matolcsy az utóbbi tíz évben nem mellékszereplő volt, hanem a gazdaság egyik motorja, így tagadhatatlan, hogy neki is jelentős része van az egyre súlyosabb bajokban.
A parlamentben több hetet is csúszhat a két északi ország NATO-csatlakozásának jóváhagyása. Ezt erősítette meg a két államban járt parlamenti delegáció vezetője. Hende Csaba azt közölte, hogy a kormánypárti frakcióból több képviselő aggályait is el kell hárítani és ez időt vesz igénybe. A küldöttség a héten tájékozódott Svédországban és Finnországban. A látogatás célja az volt, hogy több tiszteletet kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat. A finn parlament elnöke, Matti Vanhanen azt mondta, hogy Finnországban mindenki szabadon kinyilváníthatja véleményét, a politikusoknak senki sem szabhatja meg, hogy mit mondjanak. Egyúttal elégedetten nyugtázta, hogy a magyar képviselők nem ellenezték a NATO bővítését.
A miniszterelnök szerint a világ napjainkban van a legközelebb ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen. Orbán Viktor úgy látja, a nyugat – amely Ukrajna mögött áll – háborús lázban ég, míg a világ többi része, így Magyarország is, békét akar. Ennek kapcsán kifejtette azt is, Magyarországnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy megvédhesse magát, ez indokolja a hadsereg további fejlesztését. Mint mondta, újra kell éleszteni az országvédelmi tervet, hogy mindenki tudja, ha baj van, mit kell tennie. A kormány ezért támogatja a kormánypártok határozati javaslatát, amelyet az orosz-ukrán háború kapcsán terjesztettek az országgyűlés elé. Ennek lényege, hogy mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra lenne szükség, noha ezzel együtt is elhúzódó háborúra kell készülni.
A budapesti amerikai nagykövet külön is egyeztetett külügyminiszterével a magyar-amerikai kapcsolatokról. Erről számolt be David Pressman, miután Anthony Blinkennél járt. A diplomata egy hónapja azért bírálta a magyar kormányt, amiért az főleg az orosz elnök nézeteit hangoztatja. Szerinte napjainkban, amikor a szomszédban háború dúl, egységesen és határozottan kell fellépni Vlagyimir Putyin agressziójával szemben. Szijjártó Péter külügyminiszter azzal utasította el a kritikát, hogy egyetlen országnak sincs joga beavatkozni a magyar belügyekbe. Washingtonban most ismét megerősítették, hogy bár fontosnak tartják a kétoldalú kapcsolatok erősítését, de az Egyesült Államok mindig kiáll a demokrácia és az emberi jogok mellett.
Eközben a magyar államfő amerikai látogatásán azzal a republikánus politikussal találkozott, aki a volt elnök, Donald Trump fő ellenlábasa lehet jövőre, az elnökjelöltségért. Magyar részről azt közölték, hogy Novák Katalin a hagyományos értékek és a családok védelméről folytatott megbeszélést Florida állam kormányzójával. Ron DeSantis elismeréssel szólt Magyarország eredményeiről és az államfő eddigi munkásságáról, külön kiemelve a családok védelmében tett erőfeszítéseit. Novák Katalin előzőleg New Yorkban felszólalt az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának éves ülésén. Találkozott Amerikában élő magyarokkal is.
Csehország új államfője a méltóságot, a tiszteletet és a becsületet tartja vezérlő elvének és ennek szellemében akarja vezetni országát. Ünnepélyes beiktatásakor kifejtette, a siker feltétlen hajszolása a „populisták malmára hajtotta a vizet”, amivel lényegében elhatárolódott eddigi elődeitől. Petr Pavel az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság negyedik államfője. Most 62 éves, egész életében hivatásos katona volt. Egyik első interjújában arról beszélt, gyakorlatilag azért szállt be a politikába, nehogy Csehország az orbáni magyar útra lépjen, amire szerinte lett volna esély, ha a végül legyőzött ellenfele, Andrej Babiš nyeri az elnökválasztást. Pavel egyébként a második fordulóban nagy fölénnyel nyert a volt miniszterelnökkel szemben.
Franciaországban tegnap is tüntettek a tervezett nyugdíjreform ellen. Eközben a stratégiai szektorokban folytatódik a szakszervezetek által meghirdetett sztrájk. A tervek szerint a parlament két háza csütörtökön szavaz a törvénytervezet végleges szövegéről. A tiltakozást immár hónapok óta az váltotta ki, hogy a jelenlegi 62 évről 64 évre akarják emelni a nyugdíjkorhatárt. A szakszervezetek azt kérték Emmanuel Macron köztársasági elnöktől, hogy „sürgősen” fogadja a képviselőiket, mert szerintük a helyzet robbanásig feszült. A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.
Izraelben útelzárásokkal folytatódtak a jogrend tervezett átalakítása elleni tüntetések. A demonstrálók blokkolták a tel-avivi Ben Gurion repülőtérre vezető forgalmat, hogy megakadályozzák a kormányfő római útját. Benjámin Netanjahu emiatt helikopterrel érkezett Jeruzsálemből a repülőtérre, és késve indították a gépét. Több ezer tüntető Tel-Aviv központjában is lezárt több főutat, sőt az ország legfontosabb autópályáját is. Az igazságügyi rendszert átalakító törvényeket a jobboldali koalíció terjesztette elő, de hatalmas méretű tiltakozásokat váltott ki. A jogászok szinte egyöntetű véleménye szerint ugyanis a jogszabályok gyengítenék az igazságszolgáltatás politikusokat ellenőrző szerepét, miközben leépítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Los Angelesben éjszaka tartják az immár 95. Oscar-díjátadó gálát. Összesen huszonhárom kategóriában hirdetnek majd győztest. A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia majdnem hatezer tagja az elmúlt egy héten adhatta le szavazatait az általuk preferált színészekre, filmekre és a többi kategória jelöltjeire. Az idén a legtöbb, 11 jelölést a Minden, mindenhol, mindenkor című sci-fi kapta. Kilenc díjra esélyes a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús dráma, valamint A sziget szellemei című film. A legjobb rendező díjára jelölést kapott Steven Spielberg is, a legjobb színésznő kategória fő esélyese Cate Banchett, a legjobb színész pedig Colin Farrel, vagy Brendan Fraser is lehet.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, hétvégére ismét véget ért a tavaszias meleg. Igaz, ma is számíthatunk hosszabb-rövidebb napsütésre, de a melegfront felhőket sodródhat az ország fölé. Csapadék nem valószínű, az északnyugati, majd a délnyugati szél helyenként megélénkül. A hőmérséklet napközben 6 és 10 fok között alakul, estére viszont mínusz 8 és nulla fok közé hűl le a levegő.
