A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.05.
Az orvosok jelentős része kiáll a kamara és kamarai tagsága mellett.
A parlament küldöttsége a hét közepén tájékozódik a NATO bővítéséről.
Az új cseh elnök változtatna a visegrádi négyek együttműködésén.
Berlinben ismét összeáll a nagykoalíció, kereszténydemokrata vezetéssel.
Hírek:
Egy jól működő egészségügy érdekében szükség van orvosi kamarára – mondta a kamara titkára a héten elfogadott törvénymódosítás kapcsán. Miután a parlament kormánypárti többsége eltörölte az orvosok kötelező kamarai tagságát, már több ezer orvos jelezte, hogy meg akarja őrizni tagságát. Svéd Tamás ezt úgy értékelte, hogy a méltatlan támadás alatt álló orvostársadalom összezárni látszik. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára azzal indokolta a törvény átalakítását, hogy az utóbbi időszakban a kamara nem köztestületként, hanem politikai szereplőként kezdett tevékenykedni. Takács Péter szerint a kamara nyomás alá helyezte a háziorvosokat, ezzel pedig veszélyeztette a betegellátást. Az országgyűlés sürgősséggel tűzte napirendre a törvénymódosítást, amelyet azonnal meg is szavazott, az államfő pedig rögtön aláírta.
A parlamentben a jövő héten folytatódik az idei költségvetés vitája. A büdzsét a múlt év végén a kormány már rendeletben módosította, de aztán elküldte az országgyűlésnek jóváhagyásra. A pénzügyminiszter azzal indokolta a gyors változtatás kényszerét, hogy az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket. Varga Mihály megerősítette, hogy változatlanul cél a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása. Az ellenzéki képviselők viszont a decemberi rendelet visszavonását szorgalmazták. Úgy vélték, a rendeleti kormányzással kiüresítik az Országgyűlés jogkörét, így a legfontosabbat, a büdzsé megalkotásnak jogát is.
A tervek szerint kedden tárgyal a parlament tényfeltáró küldöttsége Svédországban, rögtön után pedig elmegy Finnországba is. A kormánypárti képviselők ugyanis szükségesnek tartották, hogy tájékozódjanak a helyzetről, mielőtt jóváhagyják a két ország NATO-csatlakozásáról beterjesztett dokumentumot. A delegációt – élén Hende Csabával, a törvényalkotásért felelős parlamenti alelnökkel és Németh Zsolttal, a külügyi bizottság elnökével – mindkét országban fogadja a parlament elnöke. Stockholmban és Helsinkiben is jelezték, hogy tárgyalnak ugyan a magyar képviselőkkel, de ez csak baráti beszélgetésnek számít. Szakértők emlékeztettek rá, hogy a delegáció útja nem jelenthet érdemi hozzájárulást ahhoz, hogy az országgyűlés ratifikálja a NATO bővítését.
Közben az is kiderült, hogy tovább késik a két északi ország csatlakozásának budapesti jóváhagyása. A parlament ugyanis az eredeti tervektől eltérően nem a jövő héten, hanem csak két héttel később tűzi napirendre a szavazást. Svédország és Finnország csatlakozási jegyzőkönyvét már tavaly nyáron elfogadták Brüsszelben. Azóta a 30 NATO-tagállam parlamentjei közül csak a török és a magyar nem ültette még át saját jogrendjébe a bővítést. Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy miután Magyarországot is felvették a szövetségbe, ezért erkölcsi kötelessége, hogy ne akadályozza a további bővítést. A héten kezdett parlamenti vitában a kormánypártok hivatalosan azt jelezték, hogy támogatják a két ország csatlakozását.
A NATO főtitkára szerint Magyarországnak és Törökországnak most már meg kellene szavaznia a szövetség bővítését. Jens Stoltenberg a finn fővárosban úgy fogalmazott, eljött az idő, hogy a két hiányzó állam is ratifikálja a svédek és finnek csatlakozását. Elmondta, sem ő, sem Sanna Marin finn miniszterelnök nem kapott magyarázatot arra, miért húzza tovább a magyar kormány a szavazást. Hozzátette, a Törökországgal folytatott egyeztetéseken már sikerült haladást elérni. A jövő héten Brüsszelben tárgyalnak majd a török, a svéd és a finn kormány képviselői.
A katolikus egyházfő április végére tervezett budapesti látogatása „lelki ösztönzést” és „új indítást” adhat az egész magyar népnek. Erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, amikor ismertette a részletes programot. A legnagyobb eseménynek az április 30-i szentmise ígérkezik, amit Ferenc pápa a Kossuth téren celebrál. Erdő Péter szerint erre több százezer embert várnak. Az egyházfő külön találkozik majd a magyar katolikus közösség vezetőivel, valamint fiatalokkal, és felkeresi az állami vezetőket is. Michael Wallace Banach apostoli nuncius kiemelte: Magyarország az első, ahova Ferenc pápa kétszer is ellátogat. Mint mondta, útja nemcsak tovább erősíti a Szentszék és Magyarország kapcsolatát, hanem arról is tanúskodik, hogy a kereszténységet tovább lehet adni a következő nemzedékeknek.
Csehország leköszönő és a megválasztott elnökével is találkozott Prágában a magyar államfő. Novák Katalin búcsúlátogatást tett Milos Zemannál, aki a jövő héten adja át hivatalát utódának. Felkereste a megválasztott államfőt, aki korábban a cseh fegyveres erők vezérkari főnöke, valamint a NATO Katonai Bizottságának elnöke is volt. Petr Pavel éppen e találkozó előtt fejtette ki egy interjúban, hogy szerinte válságban van a négy visegrádi ország szövetsége. Úgy fogalmazott, hogy a csehek, a lengyelek, a magyarok és a szlovákok napjainkban már nem beszélnek közös hangon. Kitért arra, hogy az orosz-ukrán háborúban „Magyarország egy alapvetően más utat követ”. Közölte, hogy a nyáron párbeszédet kezdeményez arról, van-e még értelme a további együttműködésnek és ha igen, milyen formában.
Hosszú idő után Új-Delhiben tárgyalt újra egymással az amerikai és az orosz külügyminiszter. Antony Blinken és Szergej Lavrov a világ jelentős gazdaságait és az Európai Uniót tömörítő szervezet, a G 20 tanácskozásán vett részt az indiai fővárosban. Hivatalosan nem tárgyaltak, de megfigyelők szerint annak is van jelentősége, hogy egyáltalán szóba álltak egymással. Az ukrajnai háború kitörése óta ugyanis akadozik a kommunikáció a két ország között. A mostani találkozót Blinken kezdeményezte. Lavrov viszont úgy értékelte, hogy országát megtámadták az Ukrajna elleni agresszió miatt. A házigazda India miniszterelnöke, Narendra Modi azt szorgalmazta, hogy a G 20-as államok inkább arra koncentráljanak, amiben meg tudnak egyezni és ne a vitákat erősítsék.
Berlinben ismét összeáll a nagykoalíció a februári tartományi választás nyomán. A voksolást ugyanis nagy fölénnyel a kereszténydemokraták nyerték, de ahhoz, hogy vezethessék a német fővárost – amely önálló tartománynak számít – koalíciós partnerre van szükségük. A szövetségi kormányt vezető szociáldemokraták viszont úgy döntöttek, tudomásul veszik a választók akaratát és nem próbálkoznak meg azzal, hogy továbbra is a zöldekkel és a szabad demokratákkal irányítsák a várost. Ehelyett belementek, hogy kereszténydemokrata polgármester legyen, ők pedig hajlandók velük együttműködni. A koalíciós tárgyalások a jövő héten kezdődnek, miután mindkét párt jóváhagyja az új elképzeléseket. Berlint több mint 20 évig vezették a szociáldemokraták.
Franciaországban folytatódik a tömegmozgalom az államfő és a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az állami vasúttársaság összes szakszervezete jövő keddtől gördülő sztrájkot hirdetett és csatlakozásra kérték tagjaikat is. Hasonló felhívást tettek közzé a párizsi tömegközlekedési vállalat szakszervezetei, a fuvarozók, a szemétszállítók, az olajfinomítók dolgozói és a tanárok. Az érdekképviseletek már a februári tömegtüntetések idején jelezték, hogy az egész országot megbénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek, ha a kormány nem változtat tervein. Ezek lényege, hogy a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 évről 64 évre emelnék. A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája két hete szavazás nélkül ért véget a nemzetgyűlésben, ezután a szenátus elé került. A reformot Emmanuel Macron államfő már régóta tervezte, de az ellenállás miatt népszerűsége nagyon csökkent.
„Izrael nem diktatúra, Izrael nem Magyarország”. Ilyen jelszavak is elhangzottak a héten tartott nagyszabású tel-avivi tüntetéseken. A résztvevők ezzel arra utaltak, hogy Izrael – ellentétben Magyarországgal – nem engedheti a demokratikus intézményei, köztük az igazságszolgáltatás aláásását. A tiltakozások a kormány vitatott igazságügyi reformjai miatt kezdődtek már hetekkel ezelőtt. Résztvevői attól tartanak, hogy az átfogó változtatások – amelyekről a jobboldali többségű parlament is szavaz – aláássák a bírói függetlenséget és veszélyeztetik a demokráciát. Jichak Herzog államfő párbeszédet szorgalmazott a kormány és az ellenzék között, miközben arra figyelmeztetett, hogy az ország az „alkotmányos és társadalmi összeomlás” szélén áll.
Görögországban vasutassztrájk és hatalmas tüntetések követték a hét közepén történt vasúti katasztrófát. Hatvannál több ember vesztette életét, amikor az ország északi részén összeütközött két vonat. Az Athénból Thesszalonikibe tartó személyvonat és a vele szemben érkező tehervonat több kocsija kisiklott, és legalább három lángba borult. Kiriákosz Micotákisz kormányfő elismerte, hogy emberi hiba okozta a tragédiát. A hatóságok őrizetbe vették a láriszai állomásfőnököt, aki ellen „nem szándékos emberölés és testi sértés okozása miatt” indult eljárás. A tüntetéseken és a sztrájkkal arra hívták fel a figyelmet, hogy lehetetlen állapotok uralkodnak a vasúti közlekedésben. A biztonsági rendszerek nem működnek rendesen, csak idő kérdése volt, hogy egy hasonló tragédia történjen.
Budapesten ma tartják a Néprajzi Múzeum napját. Az érdeklődők csaknem harminc programon keresztül tekinthetnek be a múzeumi munka eredményeibe és kulisszatitkaiba. A Dózsa György úti, új épületben és a Szabolcs utcai Gyűjteményi Központban is várják a látogatókat. Megnyílnak a látogatók előtt a múzeum raktárai és restaurátor műhelyei is. Az ingyenes vasárnapon rendhagyó tárlatvezetéseket is tartanak Őze Áron és Medveczky Balázs színművészekkel. Fellép a Söndörgő és a Momentán Társulat, emellett könyvbemutató, előadások, térzene, beszélgetések, mozi, mesematiné és fenntarthatósági workshop is várja a látogatókat.
Időjárás:
A mai nap ismét inkább a beltéri programokra alkalmas. Egyelőre vége az utóbbi napok koratavaszi időjárásának. Felhős lesz az ég, hosszabb-rövidebb időre azonban bárhol kisüthet a nap. Elszórtan lehet viszont zápor, hózápor is. Megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben 6 és 11 fok között alakul, estére viszont mínusz 2 és plusz 2 fok közé hűl le a levegő.
