Van elegendő víz, a kérdés az, hogy hol és mikor
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a magyar agráriumról és a vízgazdálkodásról.
Jakab István beszámolt arról, hogy egy parlamenti delegáció tagjaként nemrégiben Indiában járt, ahol természetesen agrárgazdasági tárgyalásokat is folytatott. Ezekkel kapcsolatban azt jegyezte meg, a remények szerint a jövőben az 1,4 milliárdnyi lakosú India a magyar agrárium egyik fontos piaca lehet.
A magyar mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban a szakember arról beszélt, hogy most sem volt igazán tél, de szerencsére a januári esőzések az őszi kalászosok tekintetében jó eredménnyel kecsegtethetnek. A nagy mennyiségű csapadék amúgy is sokat jelentett az ágazatnak, de az is igaz, még több esőre lenne szükség. Már azért is, jegyezte meg a MAGOSZ elnöke, mert valószínűség szerint az idei nyár sem lesz különb, mint amilyen a tavalyi volt, azaz nehézségek várhatók. Mindezek mellett azonban már most is számos programmal igyekszik a kormány segíteni a magyar gazdákon, most éppen forrásokat biztosítanak a csatornák tisztítására, hogy ezzel is korszerűbbé váljon a gazdálkodás. Mindehhez természetesen szükség van arra, hogy a környezetvédőkkel is folyamatosan kommunikáljanak, hogy azok megértsék, a magyar gazdának sem érdeke kizsákmányolni a földet. Mindenki azt szeretné, hogy száz év múlva is legyen agrárium, és legyen egészséges élelmiszertermelés.
Jakab István szerint Magyarországnak az uniós források tekintetében vannak vitái Brüsszellel, de ezek szerencsére nem érintik a mezőgazdaságot. A magyar agrárprogram már hozzájuthat az őt megillető forrásokhoz, az elkövetkezendő hét évben 5500 milliárd forint forrás érkezhet, ehhez tesz hozzé még a kormány 80 százalékot.
A politikus külön beszélt a vízgazdálkodásról. Ennek kapcsán megjegyezte, van elegendő víz, a kérdés az, hogy hol és mikor. Magyarországnak az a célja, hogy legyen elegendő víz, az ország egyik részében így, a másik részében amúgy kell a vizet megtartani, számos helyen fogtak tárolók kialakításába. A környezetvédők követelésének megfelelően az EU duzzasztók megépítését nem engedélyezi, de szerencsére vízvisszatartásra van lehetőség.
A politikus kijelentette, Magyarország képes ellátni magát élelmiszerekből, kétszer annyit termelünk, mint amennyit az ország elfogyaszt, azaz Magyarország jelentős exportőr. Arról nem beszélve, hogy a hazai élelmiszerek egészségesek és kiváló minőségűek. Meg kell győzni az embereket itthon, hogy elsősorban magyar élelmiszereket vásároljanak. Arra a felvetésre, hogy a hazai élelmiszerek drágábbak, mint a dömping áron beérkezett külföldiek, a szakember úgy felelt, ez így van, de ha takarékosan fogyasztanak az emberek, akkor igenis lehet itthon is piaca a magyar áruknak.
A politikus beszélt a magyar agrárképzésről is, melynek csúcsintézménye az európai mértékkel is elismert Szent István Egyetem. Nem csak elméleti képzést és tudást – természetesen a legmagasabb szinten -, hanem jelentős gyakorlati képzést is kapnak a hallgatók. Mindezek mellett például Szarvason komoly képzés indult be a vízgazdálkodás és a halbiológia területén is. Ez utóbbi kapcsán azt jegyezte meg a szakember, a magyar halbiológia világhírű.
Az is egy komoly terve a kormánynak, hogy amikor túl sok víz van a Balatonban, akkor az abból kinyerhető vizet az ivóvíztisztaságot igénylő halak tenyésztésére használják fel. Beszélt az őshonos állatokról is a politikus, mint például a magyar szürkemarháról. Jelentős forrásokat biztosítanak a tiszta állomány növelésére, valamint a minőségi keresztezésre is.
Jakab István szerint szintén kiemelten fontos a debreceni egyetemen elindult program, ahol a Medical Food ágazatot erősítik. Ennek lényege, hogy a betegségek megelőzésére és gyógyítására is alkalmas, egészséges termékeket állítsanak elő.
Végezetül Jakab István szerint mindezeket a jelentős változásokat a magyar gazdatársadalom érzi és gyakorolja is. Ez azt jelenti, hogy egyre több helyen alkalmazzák a precíziós gazdálkodást, egyre többen vannak azok is, akik például drónokat alkalmaznak, hogy földjüknek csak egy-egy részét permetezzék vagy trágyázzák, ha kell. Mindezek összeségében azt jelentik, a fejlett magyar agráriumnak van helye és jövője a világban.
Köszönöm a beszélgetést Breuer Péter
