A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.02.
A jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt – jelentette ki Novák Katalin államfő.
Az, hogy Kisteleken meghiúsul az akkumulátorgyár építésének terve, azt mutatja, hogy lehet győzelmet elérni ezen kormányzati szándék ellen – mondta Kanász-Nagy Máté.
Az izraeli Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottság szerdán két törvényjavaslatot engedett át az alkotmányellenesnek ítélt törvényekkel kapcsolatban.
Nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrajna elleni orosz támadás összes résztvevőjét, beleértve a háború kitervelőit is – jelentette ki az ukrán elnök.
Belföldi hírek:
„Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt” – írta a köztársasági elnök a közösségi média oldalain. Novák Katalin a bejegyzésében rámutatott: az Országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. „Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy bízik az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében.
Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2023-as büdzsé módosításának vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén. A tárcavezető expozéjában kiemelte: a járvány sújtotta évek után 2023-ban már második éve tart az orosz-ukrán háború, nyomában pedig a szankciós infláció és az energiaválság. A kormány célja a megváltozott helyzetben is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása, és e célokat továbbra sem adja fel – jelentette ki. A miniszter hangsúlyozta: a szomszédban elhúzódó háború zajlik, amelyre Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszolt. A most benyújtott költségvetés-módosítási javaslat azonban ebben a nehéz, veszélyekkel terhelt időszakban is képes alapot adni ahhoz, hogy az eredményeket megvédjék, „egyszerre tükrözi a magyar családok, vállalkozások és munkahelyek védelmének, valamint az egyensúlyi mutatók javításának célját” – fogalmazott Varga Mihály.
A Fidesz-KDNP arra kéri a baloldalt, álljon a magyarok és a béke oldalára, és támogassa a békepárti határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok terjesztettek az Országgyűlés elé. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: Fidesz és a KDNP békepárti határozati javaslatát jövő hét kedden kezdi tárgyalni a parlament. A határozatban kifejezik elköteleződésüket a béke mellett, elítélik Oroszország agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez, ugyanakkor ellenzik azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább bővítenék az energetikai szankciók körét, és megerősítik, hogy fegyverszállítások és a szankciók helyett azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra van szükség – ismertette. Hozzátette: a javaslatban felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyarság kiszolgáltatottságára, és továbbra is kérik a kormányt a humanitárius segítségnyújtásra.
Az, hogy Kisteleken meghiúsul az akkumulátorgyár építésének terve, azt mutatja, hogy lehet győzelmet elérni ezen kormányzati szándék ellen – mondta sajtótájékoztatóján az LMP frakcióvezető-helyettese. Kanász-Nagy Máté közölte: Kisteleken belátták, hogy a városnak nincs elegendő elektromos kapacitása a gyárhoz. Az eset azonban az LMP politikusa szerint „állatorvosi lóként” mutatja, mi a baj ezen projektekkel. Az első az információhiány – mondta. Kisteleken még a képviselőtestület tagjai sem ismerték a részleteket, arról csupán a polgármester és egy szűk beavatotti kör tudott. A helyi lakosokat egyáltalán nem kérdezték meg, és nem tudható az sem, készült-e környezeti hatástanulmány. Szerinte a helyi közösségeknek megvan az ellenállóképessége, hogy megakadályozzanak egy beruházást. Az LMP országos szinten folytatja a harcot, és további tüntetéseket szervez, legközelebb Győrben – mondta.
Külföldi hírek:
Az izraeli Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottság szerdán két törvényjavaslatot engedett át, amelyeket később a Kneszet elé kívántak terjeszteni. Míg a javaslatok mellett szavazott kilenc bizottsági tag, az ellenzék a szavazás bojkottálása mellett döntött, mert Szimcha Rothman, a bizottság elnöke megtagadta, hogy a jogi szakértők véleményt nyilvánítsanak és több képviselőt kivezettetett a teremből. Rothman később bejelentette, hogy vasárnap ismételt szavazásra kerül sor a jogi reform második részéről, elfogadva az ellenzék felülvizsgálati kérelmét, hogy lehetővé tegye a jogi véleményt illetve elég időt szolgáltasson az ellenzéknek a felszólalásra. A szerdán megszavazott első tétel egy módosított törvényjavaslat, amely előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság 15 bírája közül 12 támogatása szükséges a normál, alkotmányellenesnek ítélt törvények megsemmisítéséhez. A másik tétel pedig lehetővé teszi a Kneszet számára, hogy a 120 fős parlamentben egyszerű, 61 fős többséggel felülírja a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, és ezzel gyakorlatilag megvonja a bíróságtól az alkotmányellenes törvények megsemmisítésének hatalmát.
Izraelben a kormány igazságügyi átalakítási terve ellen tiltakozók utakat zártak el, megzavarták a vonatközlekedést és felvonulásokat tartottak a városokban az általuk megfogalmazott „nemzeti fennakadás napja” részeként. Közel 50 embert vettek őrizetbe a rendőrök a Tel-Aviv környékén zajló különböző tüntetéseken. A szerdai megmozdulás egy sor tervezett demonstrációt és tiltakozó felvonulást foglalt magában országszerte, valamint ideiglenes sztrájkot különböző munkahelyeken és iskolákban, útlezárásokat és „házhoz menéseket” a koalíciós képviselők és miniszterek otthonához vagy azok közeléhez. „Izrael nem lesz diktatúra – az elmúlt nyolc hétben utcára vonuló milliók ezt világossá tették –, és most a közvetlen cselekvés felé haladunk” – áll a szervezők közleményében. A rendőrök vízágyúkkal és villanógránátokkal oszlatták szét az izraeli kormány igazságügyi reformja ellen tüntető tömeget Tel-Avivban.
Nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrajna elleni orosz támadás összes résztvevőjét, beleértve a háború kitervelőit is – jelentette ki az ukrán elnök, amikor Kijevben a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészével, Karim Khannal találkozott. „A fogaskerekektől az építészekig szét fogjuk verni ezt az egész orosz népirtó rendszert, és bírósági ítélet alá fogjuk vetni a felelősöket” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök elismerte, ez nem lesz könnyű feladat. Úgy vélte azonban, hogy „pontosan a jogállamiság és a nemzetközi bíróság ereje az egyik biztosíték az ukránok és más nemzetek hosszú távú biztonságára”. Oroszország ukrajnai inváziójának elkerülhetetlenül jogi következményei lesznek mindazok számára, akik kitervelték, jóváhagyták és végrehajtották – mondta Zelenszkij – hangsúlyozva: nemcsak azok ellen kell vizsgálatot indítani, akik a terveket végrehajtották, hanem „a terrorista állam legfelső politikai és katonai vezetése” ellen is.
A Lengyelországban kijelölt tömeges szálláshelyeken elhelyezett ukrajnai menekülteknek mostantól hozzá kell járulniuk tartózkodásuk költségeihez. Az új menekültsegélyezési jogszabály szerint azoknak a menekülteknek, akik több mint 120 napja tartózkodnak az országban, megélhetésük 50 százalékát maguknak kell fedezniük. Májustól pedig azoknak, akik már 180 napnál hosszabb ideje vannak Lengyelországban, 75 százalékkal kell hozzájárulniuk a költségekhez. Bizonyos csoportok tagjai felmentést kapnak a rendelkezés alól, így például a gyerekek, idősek, fogyatékossággal élők, várandós nők, az egyévesnél fiatalabb csecsemőt vagy háromnál több gyereket gondozó felnőttek, valamint olyan személyek, akiknek a helyzete valamilyen más okból ellehetetleníti azt, hogy hozzájáruljanak a költségeikhez. Lengyelországban egyébként az ukrajnai menekültek számára kialakított tömeges szállásokon jelenleg mintegy 80 ezer ember él.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában továbbra is május 14-ét javasolta az idei köztársaságielnök- és parlamenti választás időpontjaként a február 6-i földrengések árnyékában. Erdogan, aki a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja elnöke is egyben, a párt parlamenti frakcióülésén felszólalva úgy fogalmazott: a nemzet május 14-én megteszi, amit kell. Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt. A Törökországban és Szíriában több mint 50 ezer emberéletet kioltó katasztrófa miatt felmerült a választások elhalasztásának lehetősége. Az idei választásokat legkésőbb június 18-án meg kell tartani, és az alkotmány szerint a voksolást elhalasztani csak háború esetén volna lehetséges. Erdogan már a katasztrófa előtt is május 14-ét javasolta. A török Legfelsőbb Választási Tanács kedden azt közölte, hogy küldöttei felmérik a helyzetet a szerencsétlenség sújtotta térségben.
Életbe lépett Németországban a lakossági és a vállalati fogyasztók terheit egyaránt csökkentő új energiaár-támogatási rendszer. Az úgynevezett árfék rendszer a földgázra, az áramra és a távhőre vonatkozik. Lényege, hogy a szolgáltató az előző évi fogyasztás 80 százalékáig kedvezményes árat számol fel. A rendszer visszamenőleg, januárra és februárra is érvényes, és a tervek szerint 2024 tavaszáig, a fűtési szezon végéig működik. A fogyasztóknak nincs tennivalójuk, az árazás átalakításáról a szolgáltató gondoskodik. A szövetségi kormány szerint a rendszer egyszerre csökkenti az Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén 2022-ben végbement energiaár-emelkedésből fakadó terheket és ösztönöz takarékosságra, hiszen az előző évi fogyasztás 80 százalékának megfelelő rész felüli fogyasztást már nem támogatja kedvezményes ár, így mindenképpen érdemes spórolni az energiával.
Időjárás:
Ma általában napos, gyengén felhős idő lesz, de helyenként beborulhat az ég, és kisebb eső sem kizárt.
Este mindenütt kitisztul az ég.
A hőmérséklet jellemzően 6 – 11 fok körül alakul.
