A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.22.
A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök az év végi kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Az Izraelben megbízott új miniszterelnök, Benjamin Netanjahu még mindig nem jelentette be, hogy új kormányt alakít.
Pilóta nélküli, taktikai-operatív repülőgép-rendszerek beszerzéséről írt alá keretmegállapodást a román védelmi minisztérium az izraeli Elbit Systemsszel.
Belföldi hírek:
A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – jelentette ki a miniszterelnök a Kormányinfó keretében keretében tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott. Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, az ország háborúból történő kimaradását, azt, hogy az ország a migrációval szemben „állta a sarat”, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást. A kormányfő kiemelte, 2023-ban is az lesz a legfontosabb Magyarország számára, hogy kimaradjon a háborúból. A másik fontos cél, hogy kimaradjunk az európai recesszióból, tehát Magyarországon a gazdasági növekedés ne mínusz legyen, hanem plusz – fűzte hozzá a miniszterelnök. Szavai szerint az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett. Hozzátette: a nehéz években nyújtott teljesítményt mindig kétszeres súllyal értékelik.
Orbán Viktor miniszterelnök az év végi kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV először a Kínával kapcsolatos viszony, a magyar és az európai álláspont értékelésére kérte a kormányfőt. Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy a világban tapasztalható liberális politika a Kínával való viszony terén is csődöt mondott. Nem lehet egyrészt csak az elveket hangoztatni, tudomásul kell venni, hogy a kínai gazdasággal való együttműködés nélkül Európa lemarad a versenyben. Van helye az elveknek, de a pragmatikus politizálásnak is, azaz a magyar kormány ennek megfelelően gondolkodik és cselekszik, amikor a Kínával kapcsolatos viszonyokról van szó. A Heti TV arra is kíváncsi volt, tervez-e a kormányfő jeruzsálemi látogatást. Orbán Viktor elmondta, kifejezetten örömmel vette az izraeli választás végeredményét, azt, hogy valószínűleg újból Benjámín Netanjáhú lesz a kormányfő. Hozzátette, amikor az előző Netanjáhú kormányok irányították Izraelt, akkor sikerült még szorosabbra fűzni a két ország közti kapcsolatokat, legyenek azok gazdaságiak, vagy katonaiak, arról nem beszélve, tette hozzá, hogy Benjámín Netanjáhú volt több évtized után az első izraeli kormányfő, aki Magyarországra látogatott. Orbán Viktor megjegyezte, már várják Netanjáhú miniszterelnöki esküjét, amelyet biztosan gyorsan fog követni egy meghívás is, így magyar delegáció látogathat el majd Jeruzsálembe.
Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője szerint Orbán sajtótájékoztatójából megtudhattuk, hogy az inflációért Matolcsy György jegybankelnök a felelős, a miniszterelnök rá hárította a rekordmértékű inflációt. Az energiaválságért az Európai Unió lett megnevezve felelősként, a szomszédban dúló háborúért pedig nem az oroszok. Gyakorlatilag a magyar kormány az idei évben az energia és szociális válság időszakában, a rekord magas infláció során nem kormányoz, és nem a megoldásokat keresi, hanem a felelősséget hárítja át. Az LMP külön megszólítva érezte magát akkor, amikor a miniszterelnök az atomenergiáról beszélt. A politikus elmondta az LMP felvállalja, hogy minden lehetséges eszközzel küzdenek Paks II. ellen, hiszen ez egy rossz elgondolás, rossz üzlet, és rossz kivitelezővel is valósítanák ezt meg. Az évszázad legdrágább, vélhetően soha meg nem térülő beruházásról van szó, ráadásul atomenergia helyett a megújuló energiákat kellene támogatni – mondta.
Külföldi hírek:
Hét héttel azután, hogy jobboldali-vallásos blokkja egyértelmű győzelmet aratott az általános választásokon, a megbízott új miniszterelnök, Benjamin Netanjahu még mindig nem jelentette be, hogy új kormányt alakít. A korábbi választási ciklusokkal ellentétben nincs bizonytalanság sem abban, hogy ki lesz a következő koalíció tagja, sem számos kulcsfontosságú politikai kérdésben. Inkább úgy tűnik, hiányzik a bizalom Netanjahu és politikai szövetségesei között, akik azt követelik, hogy előre megkapják, amit ígértek nekik. Netanjahunakma kell közölje Jichák Herzog elnökkel, hogy összeállította Izrael 37. kormányát, bár megpróbálhat még négy napot kiharcolni. Ilyen hosszabbítás nélkül Netanjahunak jövő keddig kell felesketnie a kormányt. A kormány megalakulásának előfeltételeként azonban Netanjahu több partnere ragaszkodik a törvénymódosításokhoz, hogy miniszteri kinevezéseiket biztosítsák, és hogy ígéretüknek megfelelően további hatásköröket kapjanak hivatalukban. A várhatóan létrejövő parlamenti koalíció egy hete megkezdte az e követelések teljesítését célzó jogalkotási roham munkát, de hétfő estig csak egyetlen törvényt fogadott el – egy Netanjahu Likud pártja által szorgalmazottat, amely megnehezíti a lázadó Knesszet-tagok számára, hogy kisomfordáljanak a frakciójukból.
Pilóta nélküli, taktikai-operatív repülőgép-rendszerek beszerzéséről írt alá keretmegállapodást a román védelmi minisztérium az izraeli Elbit Systemsszel. A minisztérium közleménye szerint az öt éven belül leszállítandó hét Watchkeeper X típusú robotrepülőgép-rendszer teljes beszerzési költségét áfa nélkül 1,89 milliárd lejben, azaz mintegy 155 milliárd forint értékben határozták meg. Az Elbit kötelezettséget vállalt arra, hogy már az első két rendszer földi irányítóállomását, bizonyos alegységeit és elektromos berendezéseit romániai beszállítóktól rendeli meg, a román hadseregnek szánt harmadik rendszertől kezdődően pedig valamennyi szerkezeti elem gyárátását a román védelmi iparra bízza. A MAPN szerint a román hadseregnek szánt robotrepülőgép-rendszerek karbantartását és a cserealkatrészek gyártását is a román védelmi iparra bízzák, hogy „válság vagy háború esetén használatukhoz ne legyen szükség külföldi műveletekre”.
Csehország szerdán megkapta az első Leopard páncélost Németországtól az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe. A harci jármű kulcsát a német védelmi minisztérium egyik illetékese adta át Jana Cernochová cseh védelmi miniszternek. Csehország összesen tizennégy régebbi gyártású Leopard 2A4 tankot és egy Bpz3 Büffel páncélozott harckocsit kap Németországtól cserébe azért, hogy szovjet gyártmányú tankokkal segítette Ukrajnát az orosz hadsereggel szemben. A teljes szállítmány 2024 közepéig érkezik meg Csehországba. Csehország 4,5 milliárd cseh korona (74,79 milliárd forint) értékben szállított T-72-es tankokat és más nehézpáncélosokat Ukrajnának.
Kína és Oroszország egyhetes közös haditengerészeti gyakorlatba kezdett szerdán a Kelet-kínai-tengeren, a gyakorlat célja az esetleges tengeri fenyegetések közös elhárítása, valamint a nemzetközi és regionális béke és stabilitás fenntartása – jelentette a kínai média. A kínai és az orosz haditengerészet 2012 óta tart közösen nagyszabású tengeri gyakorlatokat, a kelet-kínai Csöcsiang tartományhoz tartozó vizeken jövő keddig tartó művelet pedig a két ország közelmúltban megkezdett katonai együttműködése elmélyítésének egy újabb állomása. Az orosz haditengerészet csendes-óceáni flottjának zászlóshajójával, a Varjag rakétacirkálóval, valamint a Saposnyikov marsallról elnevezett fregattal képviselteti magát, míg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete egyebek között manőverező rakétával felszerelt rombolókat és fregattokat használ a hadgyakorlaton – közölte az TASZSZ orosz hírügynökség és a kínai haditengerészet.
Az Európai Bizottság 4,11 milliárd eurót (mintegy 1652 milliárd forintot) folyósított nyolc kedvezményezett ország, köztük Magyarország energiarendszereinek korszerűsítéséhez, az energetikai ipar, a feldolgozóipar, a közlekedés és a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az energiahatékonyság javításához – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán. Az uniós bizottság közleménye szerint a kiválasztott beruházások a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésre, az energiahálózatok korszerűsítésére és az energiaágazat, az ipar, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságára összpontosítanak, valamint hozzájárulnak a széntermelés alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású tüzelőanyaggal való felváltásához. Az Európai Unió modernizációs alapjából származó forrásokból Magyarországon a gyártási folyamatok optimalizálása, digitalizálása és automatizálása terén végzett beruházások kapnak támogatást a villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében.
Az erőszakba torkolló országos tüntetések nyomán a perui parlament úgy döntött, hogy 2024 áprilisában előrehozott választásokat kell tartani. A 130 tagú kongresszus jelen lévő képviselői közül 93-an szavaztak a javaslat mellett: a menetrend szerint 2026-ban esedékes parlamenti és elnökválasztást 2024-re hozzák előre. A javaslat ellen 30-an szavaztak, egy képviselő tartózkodott. A jelenlegi elnök, Dina Boluarte az előrehozott választások után adná át a hatalmat a választások győztesének. A javaslat törvényerőre emelkedéséhez módosítani kell az alkotmányt, amihez a parlament kétharmados többségének hozzájárulására van szükség. A kongresszus a következő ülésszakán foglalkozik az üggyel. Peruban országos zavargások törtek ki, miután december 7-én felmentették hivatalából és letartóztatták Pedro Castillo addigi elnököt. A tüntetők tiltakoznak az intézkedés ellen, és követelik a jelenlegi ügyvivő elnök, a korábbi alelnök Boluarte lemondását. Követelik továbbá, hogy oszlassák fel a parlamentet, és haladéktalanul tartsanak új választásokat. A tüntetések során több mint húszan vesztették életüket.
Időjárás:
Ma többnyire borongós idő várható. Este mindenütt elvékonyodik a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 3 – 8 fok körül alakul.
