A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.06.
Politikai nyilatkozat elfogadására tettek javaslatot fideszes képviselők a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról.
Az olajársapka katasztrófa, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában.
Izraelben az jobboldali Zsidó Erő nevű párt képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, mellyel megváltoztatnák a bírók kinevezési rendjét.
Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat „plafont” szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Belföldi hírek:
Politikai nyilatkozat elfogadására tettek javaslatot fideszes képviselők hétfőn a parlamentnek a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról. Az indítvány felidézi, hogy a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát. Kormánypárti képviselők azt kezdeményezik, hogy a magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatban rögzítse: Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés eredményeképpen tizenhét vállalást tett és teljesített. A nyilatkozat rámutat: az unió joga pontosan rögzíti azokat az eljárási szabályokat, és megjelöli azokat az uniós szerveket, amelyek révén ellenőrzik a tagállamoknak szerződés szerint járó uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek való megfelelést, „azonban Németországnak és Hollandiának ilyen joga nincs”.
Az olajársapka katasztrófa, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában. A politikus szerint az EU által most elfogadott olajársapka katasztrófa egész Európára nézve. Mindez úgy is igaz, tette hozzá, hogy a magyar miniszterelnök kemény harcának köszönhetően Magyarország kimaradt ebből, hiszen a csövön szállított kőolaj nem került be a szankciók közé. Ugyanakkor látni kell azt is, emelte ki, hogy a szankciós politika egyáltalán nem vált be. A mostani, ami a kőolajra vonatkozik, azt jelenti, hogy Európa maximalizálta az orosz olaj árát, ami, ha az oroszoknak nem felel meg, akkor egész egyszerűen nem fognak szállítani. Mindez két következménnyel is járhat. Egyrészt hihetetlen módon megugrik az olaj ára, másrészt pedig ellátási gondok is keletkezhetnek. Németh Szilárd említést tett a megnövekedett inflációról, a megugró élelmiszer árakról, megjegyezve azt is, hogy mindez elsősorban szintén az elhibázott szankciós politikának köszönhető. Hozzátette azt is, amennyiben megszűnnének a szankciók, akkor a közgazdászok szerint szinte azonnal a felére csökkenne az infláció. A politikus végül beszélt az ellenzékről is. Németh Szilárd szerint most összefogásra van szükség, de sajnos ez azért nem valósul meg, mert például az ellenzéki pártok európai képviselői az ország ellen lépnek fel és ezzel pont az összefogás kárára cselekszenek.
Azonnali pénzügyi segítséget sürget a víziközmű-ágazat számára az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. Keresztes László Lóránt elmondta: bizottsági elnökként konzultációt kezdeményez az Országgyűlésben hétfőn esküt tevő és a jövőben a vízügyi ágazatot is felügyelő energiaügyi miniszternél az ágazat minden szereplőjének részvételével. A politikus szerint a megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében jövőre karbantartási, pótlási feladatokra 200 milliárd forinttal kell segítenie a kormánynak. Emellett el kell törölni a közműadót. Magyarországon vízválság van, a víziközmű-rendszer az összeomlás szélére került, így középtávon már nem biztosított a stabil ivóvízellátás – értékelt Keresztes László Lóránt. A társaságokat ráadásul a magas energiaárak is sújtják, így tarthatatlan, hogy a kormány két évig nem akar jelentős forrásokat nyújtani ennek a területnek – mondta.
Külföldi hírek:
Izraelben az jobboldali Zsidó Erő nevű párt képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, mellyel megváltoztatnák a bírók kinevezési rendjét – jelentette a The Times of Israel. Az új bírókat kiválasztó kilenctagú bizottság a jelenlegi törvény szerint négy politikusból, az Izraeli Ügyvédi Kamara két választott képviselőjéből és három legfelsőbb bírósági bíróból áll. A várhatóan hivatalba lépő kormány tervezett igazságügyi átalakításainak részét képező törvényjavaslat megszüntetné az ügyvédi kamara kinevezéseit, és helyettük az igazságügyi miniszter által javasolt, és a kormány által jóváhagyott két ügyvédet nevezne meg. Izraelnek nincs egységes keretbe foglalt alkotmánya, ezért az alaptörvények határozzák meg az állam működésének szabályait. A bírói kinevezéseket az alkotmány szerepét ellátó egyik, az igazságszolgáltatásról rendelkező alaptörvény határozza meg. A tervezett intézkedések bírálói és izraeli jogtudósok arra figyelmeztettek, hogy a jobboldali pártoknak az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó lépései felboríthatják a fékek és ellensúlyok rendszerét a hatalmi ágak között.
Összecsapásokról számoltak be hétfőn az Izraeli Védelmi Erők és a palesztinok között, miután az izraeli csapatok behatoltak a dzsenini menekülttáborba (Szamária, Palesztin Hatóság területe). Az akció során a csapatok letartóztatták Jachíja al-Szaadit, a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet börtönben ülő szamáriai vezetője, Basszám al-Szaadi fiát az otthonában. A hadsereg szerint Jachíja maga is a terrorszervezet magas rangú tagja, akit azzal gyanúsítanak, hogy különböző terrorcselekményekben vett részt. Basszám augusztusi letartóztatása vezetett a Hajnalhasadás-hadművelethez. A Wafa palesztin kormányzati hírügynökség reggel közölte, egy ember meghalt, hat pedig megsebesült, amikor az izraeli hadsereg behatolt a Betlehemtől délre fekvő Deiseh-menekülttáborba. Az Izraeli Védelmi Erők szerint összecsapások robbantak ki a Népfront Palesztina Felszabadításáért terrorcsoport három tagjának letartóztatása során a táborban. Az éjszakai razziák során 14 gyanúsítottat tartóztattak le és adtak át kihallgatásra. Az izraeli erők körében sérülés nem történt.
Az orosz erők hétfőn ismét rakétatámadásokat indítottak, Ukrajna teljes területén légiriadó van érvényben – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzókra hivatkozva. A légiriadót előbb az ország középső, déli és keleti részeiben rendelték el, majd délután egy óra tájban kiterjesztették az ország nyugati régióira is, így az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget kivételével Ukrajna teljes területére kiterjedt. Makszim Marcsenko, Odessza megye kormányzója azt írta, hogy az ellenséges orosz erők rakétákat lőttek ki. Arra kérte ezért a lakosságot, hogy sürgősen menjenek óvóhelyre. Vitalij Kim, a mikolajivi régió kormányzója arról számolt be, hogy ellenséges robotrepülőgépeket észleltek a megye fölött. Vitalij Maleckij, a Poltava megyei Kremencsuk polgármestere arra figyelmeztetett, hogy infrastrukturális létesítmények elleni csapás várható. Felhívta a lakosokat, hogy zárják be az ablakokat, és a lehető legnagyobb mértékben tartsák bent a hőt a helyiségekben. Olekszij Kuleba, Kijev megye kormányzója közölte, hogy az ukrán légvédelem „dolgozik” a régió fölött, de vannak még rakéták, amelyek a megye felé tartanak.
Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat „plafont” szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak. „A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni” – mondta Peszkov újságíróknak. A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.
Mindkét fél sokat profitál Magyarország és Szlovákia együttműködéséből, ez a megbízható kapcsolat ráadásul segít a jelenlegi nehéz helyzet kezelésében is – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pozsonyban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető szlovák kollégájával, Rastislav Kácerrel közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Európa ma súlyos kihívásokkal néz szembe, s ilyen helyzetben a jószomszédi, kiszámítható és megbízható kapcsolatok jelentősége felértékelődik. „Magyarország és Szlovákia olyan kiszámítható és megbízható partnerséget épített fel, amely segít mindkettőnknek abban, hogy ezeket a biztonsági, gazdasági és energiaellátási nehézségeket eredményesebben kezeljük, mintha nem működnénk együtt” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy mindkét ország megbízható NATO-szövetséges, Szlovákia ráadásul többtucatnyi rendőrrel járul hozzá az ostrom alatt álló magyar-szerb határ védelméhez, ahol csak idén eddig már mintegy 255 ezer illegális átlépési kísérletet akadályoztak meg. Szijjártó Péter rámutatott, hogy Szlovákia Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 13 milliárd eurót és ezzel rekordot döntött, s idén is 43 százalékos növekedést regisztráltak.
Időjárás:
Ma egyre többfelé felszakadozhat a felhőzet. Estére ismét borús időre, havas eső hóesés kialakulására is számítani kell. A hőmérséklet jellemzően 5 – 10 fok köré emelkedhet.
